Reggeli stációs szentmisék

Az őskeresztények szokását dr. Veres András honosította meg püspöki székvárosában, amikor elfoglalta hivatalát. A város hívei pedig kifogyhatatlan lelkesedéssel követik a püspököt templomról templomra. A szerdai szertartáson a megyés főpásztor arra buzdította az egybegyűlteket, hogy az engesztelő szentmiséket szeretteikért és családjukért ajánlják fel, mert ezáltal újjászülethetnek emberi és közösségi kapcsolataik. További stációs szentmisék Szombathelyen (minden alkalommal reggel fél 7-kor): február 24-én (szerda), Segítő Szűz Mária-templom - Újperint), február 26-a (péntek), Kálvária-templom, március 3-a (szerda), Szent György-templom - Herény, március 5-e (péntek), Szent Márton-templom, március 10-e (szerda), Jézus Szíve-templom - Szőlős, március 12-e (péntek), Szent Norbert-templom, március 17-e (szerda), Szentháromság-templom - Olad, március 19-e (péntek), Krisztus király-templom - Kámon, március 24-e (szerda), Szent István király-templom - Szentkirály, március 26-a (péntek), Szent Kvirin-templom - szaléziak, március 31-e (szerda), Székesegyház.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a kö-nyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és érte való áldozatvállalását. Világunkban nagy szükség van a közös bűnbánatra, az engesztelésre. A nagyböjt lényege a bűnbánat. A keresztény ősök a püspök vezetésével végigjárt stációs zarándoklatokkal fejezték ki, hogy bár apró közösségekre oszlanak, ám a közös bűnbánati cselekedeteikben mégis olyan egységesek, mint maga az egyház.

Egykoron a bűnösök bűnbánati ruhát öltöttek, s hamuval megszórva szálltak önmagukba, vagyis elmélyülve vezekeltek. A hamuszórás, mostani eljárás szerint a ham- vazkodás szokása megmaradt. Hamvazószerdán és az azt követő hétvégén a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben - a földi élet végességére emlékeztetve - ezt mondja: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Szerdán délelőtt a sárvári Szent László Általános Iskola diákjai is részt vettek a plébániatemplomban tartott szentmisén, ahol Orbán István kanonok-plébános arra hívta fel a diákság figyelmét, hogy a nagyböjti időszakban nyissák ki szívüket Isten igéjére, mások megsegítésére és az önfegyelmezés lehetőségeire. Ezután tartották a hamvazkodást.

Az őskeresztények szokását dr. Veres András honosította meg püspöki székvárosában, amikor elfoglalta hivatalát. A város hívei pedig kifogyhatatlan lelkesedéssel követik a püspököt templomról templomra. A szerdai szertartáson a megyés főpásztor arra buzdította az egybegyűlteket, hogy az engesztelő szentmiséket szeretteikért és családjukért ajánlják fel, mert ezáltal újjászülethetnek emberi és közösségi kapcsolataik. További stációs szentmisék Szombathelyen (minden alkalommal reggel fél 7-kor): február 24-én (szerda), Segítő Szűz Mária-templom - Újperint), február 26-a (péntek), Kálvária-templom, március 3-a (szerda), Szent György-templom - Herény, március 5-e (péntek), Szent Márton-templom, március 10-e (szerda), Jézus Szíve-templom - Szőlős, március 12-e (péntek), Szent Norbert-templom, március 17-e (szerda), Szentháromság-templom - Olad, március 19-e (péntek), Krisztus király-templom - Kámon, március 24-e (szerda), Szent István király-templom - Szentkirály, március 26-a (péntek), Szent Kvirin-templom - szaléziak, március 31-e (szerda), Székesegyház.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a kö-nyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és érte való áldozatvállalását. Világunkban nagy szükség van a közös bűnbánatra, az engesztelésre. A nagyböjt lényege a bűnbánat. A keresztény ősök a püspök vezetésével végigjárt stációs zarándoklatokkal fejezték ki, hogy bár apró közösségekre oszlanak, ám a közös bűnbánati cselekedeteikben mégis olyan egységesek, mint maga az egyház.

Egykoron a bűnösök bűnbánati ruhát öltöttek, s hamuval megszórva szálltak önmagukba, vagyis elmélyülve vezekeltek. A hamuszórás, mostani eljárás szerint a ham- vazkodás szokása megmaradt. Hamvazószerdán és az azt követő hétvégén a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben - a földi élet végességére emlékeztetve - ezt mondja: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Szerdán délelőtt a sárvári Szent László Általános Iskola diákjai is részt vettek a plébániatemplomban tartott szentmisén, ahol Orbán István kanonok-plébános arra hívta fel a diákság figyelmét, hogy a nagyböjti időszakban nyissák ki szívüket Isten igéjére, mások megsegítésére és az önfegyelmezés lehetőségeire. Ezután tartották a hamvazkodást.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a kö-nyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és érte való áldozatvállalását. Világunkban nagy szükség van a közös bűnbánatra, az engesztelésre. A nagyböjt lényege a bűnbánat. A keresztény ősök a püspök vezetésével végigjárt stációs zarándoklatokkal fejezték ki, hogy bár apró közösségekre oszlanak, ám a közös bűnbánati cselekedeteikben mégis olyan egységesek, mint maga az egyház.

Egykoron a bűnösök bűnbánati ruhát öltöttek, s hamuval megszórva szálltak önmagukba, vagyis elmélyülve vezekeltek. A hamuszórás, mostani eljárás szerint a ham- vazkodás szokása megmaradt. Hamvazószerdán és az azt követő hétvégén a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben - a földi élet végességére emlékeztetve - ezt mondja: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Szerdán délelőtt a sárvári Szent László Általános Iskola diákjai is részt vettek a plébániatemplomban tartott szentmisén, ahol Orbán István kanonok-plébános arra hívta fel a diákság figyelmét, hogy a nagyböjti időszakban nyissák ki szívüket Isten igéjére, mások megsegítésére és az önfegyelmezés lehetőségeire. Ezután tartották a hamvazkodást.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a kö-nyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és érte való áldozatvállalását. Világunkban nagy szükség van a közös bűnbánatra, az engesztelésre. A nagyböjt lényege a bűnbánat. A keresztény ősök a püspök vezetésével végigjárt stációs zarándoklatokkal fejezték ki, hogy bár apró közösségekre oszlanak, ám a közös bűnbánati cselekedeteikben mégis olyan egységesek, mint maga az egyház.

Egykoron a bűnösök bűnbánati ruhát öltöttek, s hamuval megszórva szálltak önmagukba, vagyis elmélyülve vezekeltek. A hamuszórás, mostani eljárás szerint a ham- vazkodás szokása megmaradt. Hamvazószerdán és az azt követő hétvégén a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben - a földi élet végességére emlékeztetve - ezt mondja: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Szerdán délelőtt a sárvári Szent László Általános Iskola diákjai is részt vettek a plébániatemplomban tartott szentmisén, ahol Orbán István kanonok-plébános arra hívta fel a diákság figyelmét, hogy a nagyböjti időszakban nyissák ki szívüket Isten igéjére, mások megsegítésére és az önfegyelmezés lehetőségeire. Ezután tartották a hamvazkodást.

Egykoron a bűnösök bűnbánati ruhát öltöttek, s hamuval megszórva szálltak önmagukba, vagyis elmélyülve vezekeltek. A hamuszórás, mostani eljárás szerint a ham- vazkodás szokása megmaradt. Hamvazószerdán és az azt követő hétvégén a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben - a földi élet végességére emlékeztetve - ezt mondja: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Szerdán délelőtt a sárvári Szent László Általános Iskola diákjai is részt vettek a plébániatemplomban tartott szentmisén, ahol Orbán István kanonok-plébános arra hívta fel a diákság figyelmét, hogy a nagyböjti időszakban nyissák ki szívüket Isten igéjére, mások megsegítésére és az önfegyelmezés lehetőségeire. Ezután tartották a hamvazkodást.

Egykoron a bűnösök bűnbánati ruhát öltöttek, s hamuval megszórva szálltak önmagukba, vagyis elmélyülve vezekeltek. A hamuszórás, mostani eljárás szerint a ham- vazkodás szokása megmaradt. Hamvazószerdán és az azt követő hétvégén a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben - a földi élet végességére emlékeztetve - ezt mondja: Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel! Szerdán délelőtt a sárvári Szent László Általános Iskola diákjai is részt vettek a plébániatemplomban tartott szentmisén, ahol Orbán István kanonok-plébános arra hívta fel a diákság figyelmét, hogy a nagyböjti időszakban nyissák ki szívüket Isten igéjére, mások megsegítésére és az önfegyelmezés lehetőségeire. Ezután tartották a hamvazkodást.