Régi dívák és bonvivánok Vasban

1850-ben Krippel Mária néven született Jászai Mari, nagyon korán kezdte a vándorszínészi életet. Több életrajza jelent meg, ő maga is sokat írt, vándorkomédiásokkal dolgozott, a königgrätzi csatában is jelen volt 16 évesen, mint a hadsereg kísérője. A klasszikus drámák színpadi szereplőjeként nevesíti a színháztörténet. Ő játszotta először Antigonét, Iokasztét, Elektrát, utóbbival 1891. június 22-23-24-én lépett fel Szombathelyen. Az emlékiratai egy kilencórás hangoskönyvet tesznek ki.

A szombathelyi születésű Márkus Emíliát 1860. szeptember 11-én keresztelték a belvárosi plébánián. Ő volt a szecesszió nőideálja, az elragadó személyiségű szőke csoda, akinek „a parfümje dühös hímoroszlánokat ejt csapdába”, mindenki szerelmes volt bele a függönyhúzogatótól a nagyváradi püspökig, Jókai Mór és Csíky Gergely is megkérte állítólag a kezét. Hatéves korában került el Szombathelyről, kisgyerekkori emlékeit a Vasvármegye című lapnak mesélte el. Sokszor fellépett a szülővárosában, itt volt a helyi színház nyitó előadásán is 1880-ban, Csíky Gergely Proletárok című darabját játszották. Márkus Miklós, a testvére prológot írt erre az alkalomra, amit a színésznő szavalt el azon az estén.

Somlay Artúr színészetét főleg filmekből ismerjük (Radványi Géza: Valahol Európában), a halálának körülményeit Gobbi Hilda mesélte el a visszaemlékezésiben. Bejárt Révai Józsefhez a minisztériumba, hogy szót emeljen a Budapestről kitelepített színésztársak érdekében, általában sikerrel járt. Egy napon azonban Révai kiüzent, hogy nem ér rá. Somlay ezt annyira a szívére vette, hogy aznap este nem ment be a színházba, búcsúlevelet írt, megivott egy üveg konyakot egy doboz altató mellé. Az öngyilkosság 1951-ben történt, különös, hogy 1952-ben pedig már utcát neveztek el róla Szombathelyen, a Lipp Vilmos utcát nevezték át a tiszteletére.

Honthy Hanna tízéves korától balettet tanult az Operaház balettkarában, Fedák Sári legendás riválisa volt az operettműfajban. Szombathelyen 1918 júniusában lépett fel Kálmán Imre nagyoperettjének, a Csárdáskirálynőnek az előadásában. Rendszeresen szerepelt az újságban, amikor Körmendre érkezett. A második férje, egy fogorvos, a körmendi főszolgabíró feleségének testvére volt. Amikor elváltak, a látogatások, így a tudósítások is elmaradtak. Ma is megvan az a ház – ott lakott Tulok Lajos főszolgabíró –, ahol Honthy Hanna rendszeresen vendégeskedett.

Németh Mária operaénekes, az európai operaházak híres primadonnája volt a 20-as, 30-as években, nevét utca viseli Körmenden. Nemeskoltai birtokán élt, sőt a kastély parkjában forgatták a Halló, Budapest című filmet 1935-ben, amelynek a főszerepét játszotta, s az énekesnő vendégül látta az egész stábot. Részt vett a faluközösség életében, újságcikk örökíti meg, hogy fellépett a helyi aratóünnepen, cigányzene kísérettel népdalokat énekelt. Egy nemeskoltai legenda szerint több ládában elásták a kincseiket a melegházban, ezt keresve felásták az egészet a felszabadító hadsereg alakulatai, s a helyiek is többször, de nem találtak semmit. Az énekesnő és a férje viszont 1945 után már nem jöttek vissza többet Magyarországra, Bécsben éltek, Németh Máriát a Zentralfriedhofban temették el 1967-ben.

Páger Antal és felesége, Komár Juliska Budapestről Pornóapátiba vonultak vissza, amikor megkezdődtek a világháborús bombázások, az volt a gyermekük dadájának faluja. A ház ma is megvan, a határőrség húzott rá még egy emeletet, amikor használatba vette. A falubeliek ma is meg tudják mutatni, hogy hol ült a Páger család vasárnaponként a templomban. Sajtótudósítás van arról, hogy Páger részt vett a helyi hóeltakarításban. A színész Vas megyében is fellépett, Pornóapátiból járt el a szereplésekre. 1945. március 28-áig lakott itt, mígnem a szovjet hadsereg bevonult a falu egyik oldalán, akkor a család kivonult a másik oldalán. 1947-ben, amikor ő már régen Argentínában volt, egy szentgotthárdi tudósító felfedezni vélte egy kocsmában egy ismert embercsempész társaságában. Amikor 1956-ban hazatért, és először lépett színpadra, a közönség nagy örömmel fogadta, felállva tapsolták. Benkő Gyula édesapja döröskei géplakatos volt, két hónappal a színész születése előtt halt meg: a pólai haditengerészeti bázis hidroplán repülőjével a Rovigno nevű olasz városkánál tengerbe zuhant. A színész az életrajzaiban többször beszélt arról, hogy az édesanyja mindig Döröskére küldte a nagyszülőkhöz. Az egykori Benkő-porta ma is áll. Bodor Tibor, akit sokan a Szomszédok teleregényből ismernek, Vasszentmihályhoz kötődik, a körjegyzőséghez, ugyanis ő volt az utolsó, aki a felszabadulás előtt házasságot kötött Vas megyében, itt a körjegyzőségen, erről 1945. március 29-i a bejegyzés. A mézesheteket még ki sem töltötték, Bodor Tibort már el is vitték hadifogolynak a Kaukázusba. Egy társa mesélte, hogy a politikai nagygyűlések után Bodor Tibor mindig viccekkel szórakoztatta a többieket. Miután hazatért, a Nemzeti Színház színésze lett, szinkronszínészként is foglalkoztatták. Hihetetlen, de több mint kilencezer órányi műsoridőt mondott hanglemezre.

Horváth József Zsédenyben született, a Szent Márton-templomban keresztelték. Ő maradt otthon egyedül a négy testvér közül a szülői házban. Már elmúlt húszéves, amikor jelentkezett egy színészi maghallgatásra, de Básti Lajos eltanácsolta. De legyűrte kisebbrendűségi érzését a budapesti élettel kapcsolatban, mégis színész lett, nem is akármilyen, Kossuth-díjat is kapott.