Hallgassa élőben!

Simándy, az ember

Simándy József, az örök tenor , a nagy magyar tenorista . Bánk bán áriája, a Hazám, hazám, te mindenem az ő hangjával él minden magyar szívében. Fia, Simándi Péter (ő így írja nevét) összegyűjtötte és kötetbe szerkesztette az édesapjáról készült interjúkat, riportokat, fotókat.

könyv, amelyet fia állított össze a szellemi hagyatékból – címe: Simándy József újra megszólal -, felöleli a nagyszerű művésszel készült beszélgetéseket a pályakezdéstől élete alkonyáig. Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült.

Simándy József fia, Simándi Péter Kőszegen elmesélte: Berencsi Lajos mérnök állított össze édesapjáról dokumentumokat, s ő elhűlve látta, mennyi érdekes tudósítás, cikk, nyilatkozat, fotó szerepel bennük, melyeket eddig nem látott, nem ismert, nem olvasott. Ez késztette a könyv megjelentetésére.

– Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József fia, Simándi Péter Kőszegen elmesélte: Berencsi Lajos mérnök állított össze édesapjáról dokumentumokat, s ő elhűlve látta, mennyi érdekes tudósítás, cikk, nyilatkozat, fotó szerepel bennük, melyeket eddig nem látott, nem ismert, nem olvasott. Ez késztette a könyv megjelentetésére.

– Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József fia, Simándi Péter Kőszegen elmesélte: Berencsi Lajos mérnök állított össze édesapjáról dokumentumokat, s ő elhűlve látta, mennyi érdekes tudósítás, cikk, nyilatkozat, fotó szerepel bennük, melyeket eddig nem látott, nem ismert, nem olvasott. Ez késztette a könyv megjelentetésére.

– Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, vagy önmagához. Nem ért volna el oly nagy eredményeket a pályáján, ha nem vasfegyelemmel, szigorral és vaskövetkezetességgel viseltetik önmaga iránt.

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Ezt követelte meg a családtagjaitól is. A kötetből kiderül: édesapjának már fiatal korában is gyönyörű hangja volt, ám első jelentkezését elutasították az Operában. Az autószerelést tanulta meg, mert el kellett tartania önmagát és édesanyját. Az interjúkban többször is emlegette a nagy tenor: pokoli szegénységben éltek, apja minden keresetét elvitte az alkohol.

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Mire nevelte gyermekeit?

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Magyarságszeretetre, az emberek, állatok, a természet és a munka feltétlen szeretetére és tiszteletére – hallottuk Simándi Pétertől.

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József 1916. szeptember 18-án Schulder Józsefként látta meg a napvilágot. Ám ezzel a német névvel – büszkén vállalta -, svábként lett nagy magyar.

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést. A háború éveiben az Operaház kórusának tagja volt. Amikor a második világháború után kipenderítették a Magyar Állami Operaházból, kántornak készült Veresegyházán, ám Vaszy Viktor, a legendás hírű színházszervező-karnagy – akit Gregor József is mindig hálával említett – hívására Simándy József néven folytatta pályafutását Szegeden, ahol George Bizet Carmen című operájának Don José főszerepében hatalmas sikert aratott. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A magyar nemzet tagjainak bárhol a világon Simándy József egyet jelentett a Bánk bán szereppel és a hazaszeretettel. Hogyan készült a Bánk bánra?

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Nagyon erős és mélyreható elemzéssel és rákészüléssel közelített a szerephez, sok adatot, tényt és könyvet elolvasott az akkori korról, hogy megfelelően felkészüljön erre a hatalmas címszerepre. Ezt következetesen láttatta is, ugyanis alakításából mindenki megtudhatta, hogy Bánk bán Magyarország második embere, negyven-ötven év körüli férfi, aki igazságos és bölcs hazafi. A Bánk bánon kívül nagyon szerette Verdi Otellóját, Radameszt, Lohengrint, Stolzingi Walthert és Florestant.

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József sokat utazott a világban. Hogyan készült szerepeire?

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Érdekes volt hallani Simándi Pétertől, hogy édesapja milyen önmegóvással élte mindennapjait, milyen módszerrel készült az esti fellépéseire. Az előadás napjain pihent, feküdt az ágyban, aztán rendesen beskálázott, átmemorizálta a szerepet. Ilyenkor tapintatos csend vette körül, erről a felesége gondoskodott.

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Jutka és Péter után született egy harmadik gyermekük is, Katika, aki 17 évvel fiatalabb Péternél. Az esten Péter magáról elmondta, hogy a Magyar Állami Operaház énekkari művésze, Jutka Németországban él, Katalin húga többgyermekes családanya. Édesanyjuk kiváló balettművészként dolgozott pontosan 25 évig, nyugdíjba meneteléig a Magyar Állami Operaház balettkarában. Ezután háztartást vezetett, nagyon jól főzött. Balatongyörök volt a pihenés központja. Itt időnként nagy társaság gyűlt össze, de ha valaki váratlanul toppant be Simándy Józsefhez, akkor is kapott pogácsát és becehegyi Olaszrizlinget. A versolvasáson kívül a kertápolás volt a hobbija. Volt idő, amikor három kertet tartott rendben. Budapesten a Mártonhegyi úti villát, Balatongyörökön a szőlőt és a nyaraló kertjét gondozta. Később a szőlőt eladta, mert nem bírta a hármat egyszerre.

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A fia készítette könyvben hűen tükröződik Simándy József emberi mivolta.

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Az 1916-ban született Simándy József 1997. március 4-én hunyt el. Több mint 13 éve. Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese azonban ma is nagyon ismert, kedvelt. Kőszegen is sokan voltak kíváncsiak rá, annyian összegyűltünk, hogy pótszékek kellettek a Brenner János Katolikus Közösségi Ház nagytermébe. Megjelenése? Habitusa? Gazdag hangja? Belső ereje? Tiszta tekintete? Emberi tartása? Mindez együtt vonzó ma is. Egy pisszenés sem hallatszott a teremben, amikor a fia által választott áriáit hallgattuk.

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A hőstenor ma is hat. Hallhattuk, számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, s természetesen itthon is. Mindig a közönség kedvence volt.

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

– Bánk bán oly erősen forrt össze vele, hogy szereputódai még sokáig nem fognak emancipálódni. A Hazám, hazám az ő hangján alighanem a nemzeti kulturális örökségünk emblematikus értéke marad – írta róla Fodor Géza.

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Az Operaháznak csak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től a társulaton kívüli magánénekese volt. 1956 és 1960 közt a müncheni Staatsoper énekese. 1978 és 1986 közt a Zeneakadémián tanított.

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Az utolsó riport halála előtt pár hónappal készült. 80 éves elmúlt, amikor megkapta az általa imádott, szeretett munkahelyétől, a Magyar Állami Operaháztól azt a Bánk bán jelmezt, melyben oly sokszor tomboló sikert aratott esténként. Ez a jelmez látható a fia által összeállított kötetben is.

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Emlékét többen, sokféleképpen őrzik. Simándy József Balatongyörököt második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában emlékestet rendeznek. Balatongyörökön 2006 júliusában avatták szobrát és évente megemlékeznek róla. Keszthelyen – Balatongyöröktől nyolc kilométerre – őrzik és archiválják a fellelhető hangzó anyagokat, melyeket a család adott a társaságnak. Esetenként felkutatnak és megvásárolnak egy-egy Simándy-féle hangzó anyagot.

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A szegedi Simándy Énekversenyen már eddig számos jelentős énekes tűnt fel.

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Abaújszántó község 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avatott: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hirhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Simándy József a művész, Simándy József az ember . Ez volt a címe a kőszegi estnek, amelyen Szilágyi Imre, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, előadóművész olvasott fel részleteket Simándy József nyilatkozataiból.

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is

Ezek és a felcsendülő, gyönyörű áriák, a rá hasonlító fia különössé, emlékezetessé tették az estet. Ugyanolyan szigorú volt hozzánk, mint minden emberhez, és önmagához is


áramszünet vaol.hu
Sötétbe borult Szentgotthárd
álláspont / 2 perce
Az Európai Unió egységesen elítélte Navalnij letartóztatását
Az ellenzéki politikust vasárnap, nem sokkal a leszállását követően vették őrizetbe.
Gyász
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk, nagymamánk és dédink CSÁNDLI JENŐNÉ szül. Sipos Erzsébet életének 86. évében elhunyt. Hamvait szűk családi körben helyezzük örök nyugalomra. Köszönjük mindazoknak, akik gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy szerető édesanyánk, nagymamánk, anyósunk, testvérem és rokonunk BORHY EDIT 65 éves korában megpihent. Örök nyugalomra helyezése 2021. január 22-én, pénteken, a 12.00 órai gyászmisét követően 13.30-kor lesz a szombathelyi Jáki úti temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bánatunkban velünk éreznek. A gyászoló család
Fájdalommal, szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, tisztelték és szerették, hogy SZABÓ LÁSZLÓNÉ szül. Baranyai Aranka életének 64. évében örökre megpihent. Végső nyugalomra helyezése január 21-én, csütörtökön, a 13.15 órai gyászmisét követően 14.00 órakor lesz Balogunyomban a nagyunyomi temetőben. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik bánatunkban bármely módon velünk éreznek. A gyászoló család
"Elmenni nehéz volt, itt hagyni titeket, De azért ne fájjon értem szerető szívetek. Most már nem fáj semmim, az álmom szép, Majd a fényes felhőkön át találkozunk még." Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagypapa, após és testvér SIPOS JÓZSEF életének 89. évében elhunyt. Temetése 2021. január 19-én a 13 órakor kezdődő gyászmise után 14 órakor lesz a szentgotthárdi temetőben. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó újára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
"Jézusomnak szívén megnyugodni jó." Szomorúan tudatjuk, hogy Dóra Jenőné született Lokotár Teréz 77 éves korában szíve örökre megpihent. Szűk családi körben történő búcsúztatása 2021. január 21-én 15 órakor lesz a csepregi temetőben. Gyászmise előtte, 14 órakor a Szent Miklós templomban. Szerető családja
Szívünk mérhetetlen fájdalmával mondunk köszönetet mindazoknak, akik a felejthetetlen BERTÓK LÁSZLÓNÉ szül. Varga Anikó temetésén részt vettek, sírjára a kegyelet virágait elhelyezték, mély gyászunkban bármely módon velünk éreztek. Gyászoló férje és családja Táplánszentkereszt
"Csak az hal meg, akit elfelednek, Örökké él, akit szeretnek." Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága Anyukám SZABÓ JÓZSEFNÉ szül. Horváth Erzsébet a vasvári porcelánbolt volt vezetője temetésén részt vettek, a szeretet virágait elhelyezték, fájdalmunkban, gyászunkban bármely módon osztoztak. Gyászoló leánya és családja
"...Mind közelebb Hozzád óh én Istenem!" Mély fájdalommal tudatjuk a barátokkal és ismerősökkel, hogy MATÓK LAJOS 95 éves korában, 2021. január 12-én megtért Teremtőjéhez. Gyászmiséje és temetése szűk családi körben történik. Megértésüket tisztelettel megköszönve kérjük a részvétnyilvánítások mellőzését. A gyászoló család
"Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott." "Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam." Biblia: Pál 2. Lev. Timótheushoz 8.4. (6,7.) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DR. SZABÓ ERNŐ a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezetének elnöke volt zalaegerszegi lakos életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2021. január 20-án, szerdán 11 órakor lesz Zalaegerszegen, a Göcseji úti temetőben az evangélikus egyház szertartása szerint. A részvétnyilvánítás mellőzését, valamint a hatályos járványügyi előírások betartását kérjük. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, mély gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
„Csak az idő múlik, feledni nem lehet, Szívünk őrzi drága emlékedet.” Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett édesanya, nagymama, testvér és rokon NÉMETH LÁSZLÓNÉ szül. Kum Ilona életének 84. évében csendesen elhunyt. Temetése 2021. január 20-án, szerdán a 12 óra 30 perckor kezdődő gyászmisét követően lesz a zsédenyi temetőben. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló család
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunk FÜLÖP SÁNDORNÉ szül. Gáyer Erzsébet temetésén részt vettek, gyászunkban bármilyen módon osztoztak. A gyászoló család
"Ne sírjatok, én már nem szenvedek, A fájdalom az, hogy már nem lehetek veletek. Búcsúztam volna, de erőm nem engedett, Csak a szívem súgta halkan, Isten veletek!" Fájó szívvel emlékezünk JOÓ FERENC halálának 2. évforfulóján. Szerető édesanyja, testvérei
"Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, Nem volt időm arra, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, Ha látni akartok, nézzetek az égre." Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, testvér, após, sógor, rokon és ismerős KOMLÁTI SÁNDOR életének 67. évében rövid szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat 2021. január 19-én, kedden, a 13.45-kor kezdődő szentmise után, 14.30-kor helyezzük örök nyugalomra a nemesbődi temetőben. Kérjük a személyes részvétnyilvánítás mellőzését és egyben köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban bármely módon osztoznak. Gyászoló családja
Emlékezünk KATONA JÓZSEF (1929-2011) Bár tíz éve elmentél, de mégis minden nap itt vagy velünk. Gyakran emlegetünk. Köszönjük, mit értünk tettél. Feleséged, fiaid, menyeid, unokáid és dédunokád
"Ez a nap a megemlékezés napja, érted imádkozunk halkan, zokogva. Egy célod volt, a családért élni, ezt a halál tudta csak széttépni. Elmúlt egy fájó év, már nem látunk többé, Könnyes szemmel az égbe súgjuk: Hiányzol örökké!" Soha el nem múló szeretettel emlékezünk HORVÁTH SÁNDORNÉ szül.: Kovács Mária halálnak 1. évfordulóján. Szerető férje és gyermekei
"Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!" Szomorú szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik tisztelték, szerették, hogy SZEMES JÓZSEF életének 63. évében megtért a Teremtőhöz. Végső nyugalomra helyezése 2021. január 20-án, szerdán, a 15.00 órai gyászmisét követően 15.45-kor lesz a vépi temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, lelki üdvéért imádkoznak. Gyászoló családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és tisztelték, hogy TÖRÖK IMRE ny. rendőr őrnagy életének 94. évében elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2021. január 19-én, 14.30 órakor lesz a sárvári városi temetőben. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Tisztelettel kérjük, hogy egy szál virággal búcsúzzanak tőle és a személyes részvétnyilvánítást mellőzzék. Drága Édesapánk, nem tudjuk elfogadni, hogy itt hagytál minket, nem foghatjuk többé a kezed, nem láthatunk, nem tanulhatunk többet Tőled. Köszönjük, hogy becsülettel felneveltél minket. Édesanyánkkal együtt a szívünkben hordozunk, amíg élünk. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KÁRNICS LÁSZLÓNÉ szül. Herczeg Irén (Manci) életének 84. évében örökre megpihent. Végső nyugalomra helyezése szűk családi körben lesz a körmendi városi temetőben. Gyászoló családja
„Lecsukott szemmel még látom a lelkét, ki mellettem ül és nekem mesél. Nem maradt utánad más csak emlék, örökké szeretlek, bárhol legyél.” Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy PATAKI ISTVÁNNÉ szül. Horváth Éva életének 78. évében elhunyt. Temetése 2021. január 19-én, kedden 13 órakor polgári temetéssel lesz a meggyeskovácsi temetőben. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló család
sznúker / 18 perce
A hétszeres világbajnok még vár a visszatéréssel
Összművészeti sorozat / 25 perce
Kép/Test/Lét – már online is megtekinthetőek a kiállítások
TÖRTÉNETEK A PSZICHIÁTERTŐL / 30 perce
A kommandós, aki gyűlölte, hogy fél
Szabó Judit/ZH
Fekete tükör / 1 órája
Halál utáni életet kínál a Microsoft szabadalma
Tűzfalon innen, a szégyenen túl / 1 órája
Végigrepedt és életveszélyes lett egy nyőgéri családi ház, a lakókra omolhat
Merklin Tímea
koronavírus / 1 órája
A Covid-védőoltás azoknak is beadható, akik vérhígítót szednek
ZH