Hétvége

2010.09.18. 08:42

Szombathely az egyik legérdekesebb hely a Kárpát-medencében

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára a Weöres Sándor Színházat, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Mentő Múzeumot látogatta meg kedden Szombathelyen. A megyeházán a helyi vezetőkkel fehér asztal mellett beszélgetett a Vas megyei kulturális élet helyzetéről.

Merklin Tímea

A magyar kultúra új közigazgatási helyzetéről, megközelítési szempontjairól kérdeztük.

- A kultúra nem került-e hátrányba az öt ágazatot összevonó Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, illetve milyen előnyei látszanak az új struktúrának?

- Előzetesen voltak olyan félelmeink, hogy hátrányos helyzetet eredményez ez a megoldás, mert beszűkül a kultúra érdekeit az államigazgatásban megjelenítő rendszer. De eddig a szóban forgó új struktúrának inkább az előnyeit, a szakterületek együttműködési lehetőségeit érezzük. Például lehetőség van az oktatási területtel való logikus, organikus együttgondolkodásra, amire persze korábban is volt példa, nem forradalmi gondolat, hiszen volt már olyan, hogy a két tárca alkotott egy minisztériumot. A kultúra társadalmi beágyazottsága döntő szempont. Abban a megközelítésben gondolkodunk, hogy a kultúrát össztársadalmi mértékben és annak fenomenológiája szerint valósítsuk meg.


- A programjában a színház és a múzeum meglátogatása szerepelt. Ezen intézmények helyzetéről tájékozódik itt Szombathelyen?

- Nem csak ezek miatt jöttem. Úgy gondolom, hogy Magyarországon, sőt a Kárpát-medencében az egyik legérdekesebb hely Szombathely. Hozzá kell segíteni ahhoz, hogy Európa-hírű, akár világhírű városként tartsák számon. Például egy Szent Márton-zarándoklat megszervezésére gondolok, ami tízezreket mozdítana meg. Felkeresném a nagyvilágban a híres Szent Márton-helyeket, és összefognék velük. De gondolok az Iseum nemzetközi megismertetésére is, gondolok a Joyce-nap olyan megrendezésére, hogy elvárható legyen a Joyce-hívők több ezres sereglete. Gondolok a város és környéke római múltjára, mint felmutatható, vonzó értékre. Gondolok a közeli, ezért könnyen elérhető gyógyfürdőkre, bortermelő vidékekre, a lovas túrákra, és mindazon értékekre, amelyek a várost a térség egyedülálló központjává teszik. Az itteni kulturális, vallásos turizmus Európa-szerte híres lehet.

- Az Ön szemléletében kiemelt helyet kap a kultúra az idegenforgalomhoz, turizmushoz kapcsolása?

- Ezt csak a szombathelyi eszmecseréhez kapcsolva mondtam, ez nem országos léptékű. Nem gondolom, hogy a kultúra fő feladata, hogy idegenforgalmat, turizmust vonzzon. A kultúrában olyan esélyt látok, amely megvalósítja a nemzet-egészben való gondolkodást össz-kárpát-medencei értelemben, de még azon is túlmenően. Ez az egyik cél: a nemzet határok feletti újraegyesítése. A másik: a nemzet határokon belüli újraegyesítése, a törésvonalak felszámolása, amelyek az anyaországi nemzettestet megosztják, egymással szembefordítva jelentős erőket és törekvéseket.


- Milyen tervei vannak a törésvonalak felszámolására?

- Olyan politikával, amely nem részérdekeket szolgál, hanem ezeket az eszményeket képviseli. Ezektől az értékeszményektől egyébként nem áll távol a magyar kultúra legjobb énje. De ez egy ritkán mutatott arc, amit meg kell találni, meg kell mutatni, mint a magyarság legvonzóbb arcát - saját magunk felé és a világ felé is. A kultúra hozzáférhetővé tételéről van szó, miközben nem mondunk le az elitkultúrával kapcsolatos igényünkről, a minőségről. Tisztában vagyunk azzal, hogy bármely művészi aktus csak akkor válik a kultúra részévé, ha beépül a közösség tudatába, és elindul az esztétikai üzenetek oda- és visszacsatolásának bonyolult rendszere. Ezért egy digitális archívum felépítésében látom a jövőt, a legnagyobb feladatot. A kultúránk, a nemzet számára létrehozunk egy digitális archívumot, amely a magyar szellemi értékek virtuális múzeumaként minden odalátogató számára majdnem végtelen kulturális értékkészlettel kíván megfelelni a küldetésének. Ez a magyar kultúrtörténet legnagyobb szabású vállalkozása lesz.


Szőcs Géza író, költő (1953) Marosvásárhelyen született. Tanári diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen. 1976 a kolozsvári Igazság munkatársa; az Echinox diáklap szerkesztője, 1979-80 Herder-ösztöndíjas; az Ellenpontok szamizdat- folyóirat szerkesztője, 1986-ban Svájcba emigrált a belügyisek zaklatása miatt, 1989- 90: a Szabad Európa Rádió budapesti irodájának vezetője, 1990 hazatér Erdélybe, RMDSZ-szenátor, majd főtitkár. 2001 óta A Dunánál című lap főszerkesztője. 2010-től kultúráért felelős államtitkár.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!