Termelj, hogy élhess!

Budai Gyula nem könnyű ember. Mármint azoknak, akik szeretnék a dolgokat kerek egészben és főleg változatlanul látni. A politikus viszont a pörgős fajtához tartozik, munkabírása határok nélküli. Jánosházán vagyunk, a fiatal gazda és csinos ifjú felesége elvontatja az útból a gyerekjátékokat, majd a farmhoz vezet. A farm voltaképpen egy miniistálló, amelyben hét jószág vár egy kis mozgásra.

– Nem hajthatom ki őket, mert nem engedi az önkormányzati rendelet – mondja a férfi. Az államtitkár a fejét ingatja, majd azt mondja, hogy ennek itt véget kell vetni. – Ha valaki falura megy, akkor annak az állatokkal is meg kell barátkoznia, de még bizonyos illatokkal is – jegyzi meg Budai Gyula. Aki szerint itt az ideje annak, hogy a fejérôl a talpára álljanak a dolgok.

– MAGOSZ igazgatóként már többször jártam Vas megyében, úgyhogy nem kell bemutatni az alapokat – folytatja a parlamenti államtitkár. – Ami a jánosházi ügyet illeti: ha erős falu, akkor erős és tudatos a közösség is. Amely ismeri azt az alapigazságot, miszerint termelj, hogy élhess! Ha ez így van, akkor a gyarapodás sem maradhat el – mondja, majd kissé borúsan hozzáteszi: szomorú, hogy egy fiatal, törekvő gazda nem juthat előbbre ma ebben az országban. És még az önkormányzat sem segíti, hiszen helyi rendeletében megtiltja az állatok áthajtását a településen. – Azok az önkormányzatok, amelyek nem igazán szívelik az állattartást, elég rendesen keresztbe tudnak tenni. Ezt tapasztalhattuk meg Jánosházán. Egy tejelő tehenet nem lehet a legelőn hagyni, azt be kell hozni, fejni kell és a tejet el kell adni. Tehát egy olyan körforgás fenntartásáról van szó, amely többek megélhetését szolgálja. Na most, ha ez keresztülhúzza bizonyos érdekcsoportok miatt az önkormányzat, akkor utat épít a munkanélküliséghez, a segélyezéshez, végsősoron az elszegényedéshez. Ebből az következik számomra, hogy ezen változtatni kell. Változtatni is fogunk! – szögezi le határozottan az államtitkár. Akinek az a meglátása, hogy a helyi állattartást magasabb szintű jogszabályokban szükséges meghatározni.

– Azt már elmondhatom, hogy ez utóbbi itt a küszöbön. A falusi léthez mindig is hozzátartozott az állattartás, s ennek már a közeljövőben is így kell lennie. Ebben nagyon elszántak vagyunk. Úgy is mondhatnám, az állattartás a kormány kiemelt stratégiája. S ha ezt nem lehet békésen és barátságosan keresztülvinni, akkor majd jogszabályokkal ösztönözzük az embereket arra, hogy minél több állatot tartsanak – jelenti ki.

Falun a gazda, vagy ahogy akkor mondták: a paraszt mindig talált magának munkát. Vissza lehet hozni ezt a válságálló paraszti termelési kultúrát? – vetődik fel a kérdés.

– Szerintem igen – jön a válasz. – Az önellátást szolgálja az állattartás is, mert ezáltal új munkahelyek teremthetők. Jánosházán hallottam, hogy átlagban háromszáz szarvasmarhát tartottak és ez úgy tíz-tizenöt családnak adott jó megélhetést. Most viszont csak húsz jószágot tartanak, három családnál. Ebbôl a szempontból nézve buta az önkormányzat, mert akik ebbôl a termelési módból kiesnek, azok vagy munkanélküliek, vagy segélyért folyamodók lesznek. Ezért az lenne az adott önkormányzat elemi érdeke, hogy ne akadályozza, hanem támogassa az álattartást. Ezen a téren rendet kell csinálni, és ezt meg is fogjuk tenni. Ebben a kormány, benne a vidékfejlesztési tárca eltökélt.

Más téma: a zsebszerződések

A politikus szerint e téren máris komoly előrelépés történt. Azt azonban elismeri, hogy a zsebszerződések elleni hadjárat nem is olyan egyszerű. Az ellenérdekelt fél „kitanulta” a csinóblit, nem könnyű megfogni. Az egyik látványos akcióval kezdi, ami megyénkhez, az Őrséghez kötődik.

– Az Őrségi Nemzeti Park (ŐNP) 420 millió forintot kapott arra, hogy leküzdje a zsebszerződéseket. Egy általam felállított munkacsoport rövidesen Őriszentpéterre utazik, hogy az ottaniakkal együtt tervet dolgozzon ki a probléma felszámolására. Egyébként az összes hazai nemzeti park esetében felülvizsgáljuk a bérleti szerződéseket, az ŐNP ilyen szempontból frekventált terület. De nemcsak ez a megye, hanem Győr-Moson-Sopron és Zala is küzd e jelenséggel. Egy, még márciusban meghozott kormányhatározat intézkedik a zsebszerződések feltárásáról. Tudva: valóságos „háttéripar” épült ki e témakörben, mert ezernyi jogi csűrcsavar, trükk nehezíti a tisztánlátást. A kormány már benyújtotta az új büntető törvénykönyvet, s ebben a zsebszerződések már önálló törvényi tényállásként jelennek meg. Vagyis a zsebszerződésben érintett eladó és vevő, valamint a közreműködő, így az ügyvéd és a közjegyző – büntetőjogilag felel. Ha mondjuk színlelt adásvételi szerződést alkotnak, akkor 1-5 év közötti börtönbüntetésre számíthatnak. Azért ez már visszatartó erô lesz – halljuk. Mi fog történni 2014 május 1-e után? Ugyanis ekkor jár le a földmoratórium.

– A zsebszerződés célja, hogy ekkorra rendes adásvételi szerződéssé váljék, az alkotók szándéka szerint. De ez valójában egy olyan biankó szerződés, amely az alaki kellékeknek ugyan megfelel, alá is írják, csak éppen a dátum nem szerepel rajta. Tizenhét olyan lehetőséget tártunk fel, amelynek révén tulajdonjog „keletkeztethető”. Néhányat említve: jelzálogbejegyzés, opciós jog, vételi jog, 99 évig tartó haszonélvezet... A büntető törvényköny után jön a polgári, ennek kodifikációjában lehetôséget adunk arra, hogy az ügyészség ezen ügyekben fellépjen. Egészpályás letámadást indítottunk és megakadályozzuk, hogy a moratórium után csaknem 1 millió hektár föld a külföldiek kezére kerüljön.