Mesélő házak

2020.05.10. 07:00

Új látnivaló Felsőcsatáron – „Harmadik világháború közelsége” veszélyének egyik brutális jelképe

A vasfüggöny a Sztálin által sugalmazott „harmadik világháború közelsége” veszélyének egyik brutális jelképe volt.

Feiszt György

A déli határnál létesült gyors telepítésű drótakadály tízméteres darabja is megtekinthető

Fotó: Unger Tamás

Mindenki tudta azonban, hogy a drótok senkit sem védenek meg az imperialistáktól, azok éppen annak ellenkezőjét szolgálták, a kommunista hazugságok elől menekülőket vágták el a szabadságtól. A magyar–osztrák határ mentén lévő akadályokat 1948-ban kezdték építeni. Első lépésként államosították a határ menti, magántulajdonban lévő ingatlanokat, és a területen változó, helyenként száz méter szélességű sávban taposó- és botlóaknák telepítésével igyekeztek megakadályozni a tiltott határátlépéseket. Az aknák azonban a talajmozgások, az erózió és főleg a nagyobb esők következtében telepítési helyükről messzire, esetenként Ausztriába átsodródva ártatlan emberek súlyos sérüléseit vagy halálát okozták, ezért 1956-ban felszedték őket. Az így szabaddá vált határon a forradalom leverése után emberek százezreinek menekülése vált lehetővé.

A déli határnál létesült gyors telepítésű drótakadály tízméteres darabja is megtekinthető
Fotó: Unger Tamás

1957-től azután „modernizálták” az aknamezőt. Az újra felépített drótkerítések közé kisebb hatóerejű, úgynevezett bakelit tokos aknákat helyeztek el. A nemzetközi tiltakozást kiváltó embertelen megoldást 1966-tól „S-100-as”-nak nevezett elektromos jelző-

rendszerre cserélték. Ez működött egészen 1989-ig, a kerítés végleges elbontásáig.

Felsőcsatáron, akárcsak a többi, határsávba eső településen, különleges körülmények között zajlott az élet. A falvakba bejutni a helyi lakosoknak sem volt könnyű, turistáskodásról szó sem lehetett, rokonlátogatásra is csak hatósági engedéllyel volt lehetőség. A rendszerváltozás után született generáció számára ez nyilván hihetetlennek hangzik. Arról, hogy a diktatórikus szisztéma ne merüljön feledésbe, egy magánkezdeményezés, Goják Sándor felsőcsatári Vasfüggöny Múzeuma gondoskodik.

Az 1990-ben létesített gyűjtemény minden, határsávval kapcsolatos relikviát megőriz és bemutat az arra járó érdeklődőknek. Az ötlet jó egy évtizeddel megelőzte Michael Cramer német EP-képviselő kezdeményezését, akinek javaslatára a két világrendszert elválasztó, egykor a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig, 6800 km hosszan húzódó vasfüggöny helyén egy 2003-ban hozott európai parlamenti határozattal megkezdték az Iron Curtain Trail, a hazánkat is érintő Vasfüggöny túraút megépítését.

A felsőcsatári Vasfüggöny Múzeum anyaga folyamatosan bővül. A Miniszterelnökségen folytatott sikeres lobbizás révén kerülhetett ide a legújabb határőrző elem, egy 10 méteres „gyors telepítésű drótakadály”, amely 2015-ben Magyarország déli határszakaszán kezdte meg pályafutását.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!