Újraéledt a felvidéki kapcsolat

A testvérkapcsolat megpecsételéseként még ugyanaz év decemberében sor került a nagyölvediek viszontlátogatására is. Ekkor ők egy szépen megmunkált, felirattal ellátott ezüst úrvacsorai kenyértartó tállal lepték meg az egyházasrádóciakat.

A szépen indult kapcsolat aztán a történelmi események következtében hosszú évekre megszakadt, már-már feledésbe is merült. Nagyölved községet a második világháborút követően Csehszlovákiához csatolták. A nagyölvedi templom korábban büszkén lobogó zászlaját, az egyházasrádóci testvérek ajándékát féltő kezek becsomagolták, biztos helyre rejtették - várva a kedvezőbb törté-nelmi időkre.

Több évtized is eltelt, a kölcsönös látogatások, az ajándékozás ténye szinte teljes feledésbe merült. A közelmúltban azonban - köszönhetően a nagyölvedi parókián történt tatarozási munkáknak - előkerült a gondosan becsomagolt, nagyon jó állapotban lévő zászló. A nagyölvediek fiatal lelkésznője, Antala Éva gyors kutatásba kezdett a zászló eredetét illetően. A helybeli öregek beszámolói és a zászló felirata alapján felvette a kapcsolatot az egyházasrádóci egyházközség lelkészével, Szakál Péter esperessel.

Ilyen előzményeket követően került sor hatvannyolc év után újra az egyházasrádóciak látogatására Nagyölveden.

A kis csapatot nagy-nagy szeretettel fogadták a nagyölvediek. 11 órától közös istentiszteleten vettek részt a hívek. Az egyházasrádóciak meghatódva vették szemügyre az elődeik által kézzel készített, hatalmas, míves zászlót, mely újra méltó helyre került, a templom központi részén állították fel.

A közel kétórás istentiszteleten Balikó Zoltán igeolvasása és imádsága után Szakál Péter egyházasrádóci esperes hirdette az igét a 133. zsoltár 1-3. versei alapján. A helyi gyülekezet tagjai színes műsorral, énekszámokkal, kórusmuzsikával, gitárzenével készültek a vendégek tiszteletére. A lelkészek kölcsönös köszöntői után a többségében magyarok lakta falu polgármestere is beszédet mondott. Szakál Péter esperes az egyházasrádóciak nevében egy őrségi fazekas népművész által készített adventi koszorú tartóval kedveskedett a nagyölvedieknek - remélve, hogy a közelgő adventi alkalmakkor ez is lelki összekötő kapocs lesz a két egyházközség között. Gombos Ernő egyházasrádóci gondnok köszöntőjét követően az istentisztelet zárásaként közösen vettek úrvacsorát a hívek.

Az istentisztelet után fotózással örökítették meg a látogatást, majd a nagyölvedi református családok ebéddel fogadták a rádóciakat. Az egy-egy családnál eltöltött időben aztán személyes kapcsolatok létesítésére is sor került.

A kis küldöttség a mihamarabbi viszontlátás reményében, lelkileg feltöltődve indulhatott haza Magyarországra. Für Eszter tanárnő november 12-én az itthon maradottaknak vetítettképes beszámolót tart az egyházasrádóci templomban a délelőtti istentisztelet keretében.

- Jó érzés volt rátalálni a magyar tesvérekre, és újra együtt élni meg közös hitünket - összegezte Szakál Péter.