Nemzeti sírkert

2021.03.15. 11:00

Virághalmi Ferenc honvédszázados Celldömölk 1848-as hőse

Kruesz Krizosztom, a bencés rend pannonhalmi főapátja Hollósy Jusztiniánt, a matematika és fizika tárgyak tudós tanárát 1874-ben dömölki apáttá nevezte ki.

Feiszt György

Mesélő házak Celldömölk, Szentháromság tér 2., 20210309, Vas Népe / Unger Tamás

Fotó: Unger Tamás

Hollósyt, akit csillagászati megfigyelései és e tárgykörben írt tudományos értekezései alapján a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező tagjává választott, gyerekkori barátság fűzte Blumenritt Ferenchez. A győri diákévek után Hollósy a bencés, a barátja a piarista szerzetbe lépett. Blumenritt 1848-ban honvédnek állt, végigharcolta a szabadságharcot és Világos után kényszersorozással került a császári hadseregbe. Leszerelését követően, forradalmi múltja miatt, a piarista rend nem fogadhatta vissza. Ekkor bontakozott ki szépírói tehetsége.

Művei felkeltették Jókai Mór figyelmét, akinek javaslatára a nevét Virághalmira magyarosította. Rendkívül termékeny szerző volt. 1859-től évente új regényt publikált. 1862-ben megjelent Egy cserepár című regényét, amely az osztrák katonai szolgálatban átélt élmények naplószerű megörökítése, a cenzúra elkobozta és megsemmisítette. (A cserepár az a 48-as honvédtiszt, akit büntetésből besoroztak gyalognak az osztrák hadseregbe.)

Virághalmit kiváló nyelvtudása miatt a Pesten megjelenő német nyelvű lapok állandó munkatársként foglalkoztatták. Karcolatai, humoros tárcái, novellái és versei a Pester Lloyd és az Ungarischer Lloyd hasábjain rendszeresen megjelentek. Vas vármegye nevezetességeit Felső vasmegyei képek címen a Vasárnapi újságban ismertette.

A kiegyezést követően lett Győr vármegye aljegyzője. Szerepet vállalt a megal­akuló 1848–49-es Honvédegylet működésében. Mint reaktivált százados vonult nyugdíjba és ezt követően idejének jelentős részét a Veszprém vármegyei Somló-hegyen vásárolt házában töltötte. Élő hazugságok című önéletrajzi regényén dolgozva értesült barátja, Hollósi Jusztinián dömölki apáttá történt kinevezéséről.

1875. szeptember 24-én látogatóba utazott hozzá Kiscellbe. A találkozás azonban tragikus fordulatot vett, ugyanis a rendházba érkező férfi szívrohamot kapott és meghalt. Barátja, Hollósy Jusztinián temette el. Virághalmi Ferencnek, 1848-as hősének celldömölki sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007-ben a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

Kiemelt képünkön: A celli rendház újra a bencéseké. Itt halt meg Virághalmi Ferenc

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!