az időt megállítani...

2019.11.09. 15:30

Visszatértek ötven év után a volt molnaszecsődi kiskatonák

Elszaladt ötven év. Látszik a molnaszecsődi laktanyán, de azokon csak nyomokban, akik az első kiskatonák voltak az 1969-ben nyitott létesítményben.

Bakos Ágnes

Szabó Lajos, Pendli Sándor, Vámos József, Csiza Imre, Németh Sándor, Tóth Ferenc, Tóth Mihály, Major István, Domiter László

Fotó: Szendi Péter

A mögöttük hagyott évtizedek eltűntek a tekintetekből, amikor visszatértek az egykori laktanyába. Körülnéztünk velük.

– Gyertek, gyerekek! Bemegyünk a körletbe – Tóth Ferenc vezette egykori katonatársait a molnaszecsődi laktanyába. Az őszi találkozásra az ország minden részéből eljöttek, a kerek évforduló miatt: 1969-ben vonultak be, ők voltak az elsők az akkor elkészült laktanyában. Meséltek is mindenfélét az új mosdókról, hogy mit bírt a szennyvízelvezetés, meg mit nem… Rengeteg történet került elő. – Vigyázz, az ellenség is hallja! Ki volt ez téve a műhelybe a telefonhoz – keresték a táblát. Az sincs már meg. – Mindenre számítottam, de erre nem. Már a falak sincsenek meg – néztek körbe az egykori laktanyában. – Mikor a 15 éves találkozónk volt, akkor jöttünk utoljára ide. De akkor még működött – idézték fel.

Szabó Lajos, Pendli Sándor, Vámos József, Csiza Imre, Németh Sándor, Tóth Ferenc, Tóth Mihály, Major István, Domiter László
Fotók: Szendi Péter

 

A molnaszecsődi laktanya régen megszűnt, 17 éve van az önkormányzat kezelésében. Most egyes épületrészeket sportlövészek, másikakat mezőgazdasági cégek használják.

– Vigyázzatok, jön a mezőgazdaság – éppen egy traktor érkezett a gazos út mentén. Ötven éve nem ilyen járművek koptatták ezeket az utakat. – Én lánctalpast vezettem, botkormányost. A 12 hengeres harckocsimotor mellett semmit nem lehetett hallani, ez nem zavarta a Szabó századost, üvöltözött. Én meg csak mentem – hallhattuk az egykori katonáktól. Mentek persze gyalog is eleget.

Az időutazás fő szervezője, Tóth Ferenc

– Soha nem sikerült a díszmenet! Akkor ugye a kazettás magnó magas technika volt, lemez volt. Fölrakott a gyerek egy lemezt a stúdióban, egész jól ment, akkor belerúgott az asztalba, ugrott a tű! Aztán nem sikerült – évtizedek távlatából vidám már a történet. És méterről méterre jutott felfedezés az egykori katonatársaknak, egymás szavába vágva ismertek rá a helyszínre. Ahogy körülnéztek, a tekintetükben szinte visszatükröződött az idő. A napsütéses őszi délutánon megint újnak látszott a laktanya.

– Ott van-e még a vaságyam, arra vagyok kíváncsi – lépcsőztünk a már ablakaitól és ajtóitól megfosztott épületben. A vaságy nincs már meg az egykori radarbázison. Az sincs. De az emlékek megmaradtak, azokon nem fogott az idő, legfeljebb egy kicsi pluszszínt adott az elmúlt fél évszázad. – Nem ez hosszú, nem az ötven év. Hanem a 26 hónap volt sok – hallhattuk az emlékezőktől.

Németh Sándor az udvaron. Nem így emlékeznek a laktanyára

Szabó Lajos, Pendli Sándor, Vámos József, Csiza Imre, Tóth Ferenc, Tóth Mihály, Major István, Domiter László – a nosztalgiázók névsora, és még két egykori katonatársukat várták az évfordulós összejövetelre. Tizenöten voltak, öten már nem lehetnek köztük. Eljött még az egykori élelmezésiszolgálat-vezetőjük.

– Ő etetett minket, azért hívtuk a Németh Sanyit, a „Főnököt”, mindenki így hívta – mondta a találkozó fő szervezője, Tóth Ferenc. Nem várnak sokat a következő összejövetelig. Mert szalad az idő. Jövőre megint megfiatalodnak a molnaszecsődi katonaemlékekkel.

Az egykori vaságyat már hiába keresték. Elöl Pendli Sándor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!