Hírek

2009.06.19. 16:22

1989 júniusa: párttá alakul az MDF, ismét van KDNP, Nyers Rezsőt pártelnöknek választják - 20 éve történt

Grósz Károly háttérbe szorul, megszűnik a Állami Egyházügyi Hivatal, párttá alakítják az MDF-et. A Minisztertancsáa kiutazás szabadságáról határoz és Marx Károly Társaság is alakul - 1989. június közepének eseményei.

MTI

1989. június 22. - A pécs-baranyai MSZMP reformkör - csatlakozva a Csongrád megyei reformkör kezdeményezéséhez - nyilatkozatában halaszthatatlannak tartotta a főtitkári poszton történő személycserét. Ezt azzal indokolta, hogy Grósz Károly történelmi érdemeket szerzett ugyan a Kádár-féle vezetés leváltásában, "de rajta és elvbarátain túllépett az idő". A közlemény megbocsáthatatlan politikai hibának minősítette, hogy Nagy Imre és sorstársai politikai rehabilitációja nem történt meg, temetésük az MSZMP erőteljes kritikájának vált színterévé, s a párt vezetése "így de facto azonos kategóriába került a mártírok elítélésében és kivégzésében közreműködőkkel".

1989. június 22. - Az NSZK Szövetségi Gyűlése (Bundestag) egyhangúlag elfogadott határozatban biztosította elismeréséről a demokrácia felé tartó Magyarországot, és felszólította a nyugatnémet kormányt, hogy mind saját eszközeivel, mind pedig nemzetközi közbenjárásával támogassa Magyarország megújulási és gazdasági reformtörekvéseit, valamint az európai intézményekkel való eredményes együttműködését. (Az Országgyűlés június 28-án nyilatkozatban üdvözölte az NSZK Szövetségi Gyűlésének határozatát.)

1989. június 22. - Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón a magyar küldöttség az osztrák és a norvég delegációval közösen javaslatot terjesztett elő a nemzeti kisebbségek ügyében. A kezdeményezés többek között az anyanyelvi oktatás biztosítását, a nemzetiségi történelem és kultúra elsajátításának lehetővé tételét célozta.
 
1989. június 23. - A budapesti a József Attila Gimnázium dísztermében tartott nagygyűléssel megkezdődött az egykori Barankovics-párt utódaként megalakuló Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezése.

1989. június 23. - Marx Károly Társaság névvel pártoktól független társadalomtudományi, társadalompolitikai és művelődési egyesület alakult Budapesten, a Politikai Főiskolán.

1989. június 23-24. - Az MSZMP KB ülésén a párt elnöke Nyers Rezső lett. A párt operatív irányító testületéül négytagú elnökséget is választottak, melynek tagjai Nyers Rezső pártelnök, Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós kormányfő és Pozsgay Imre államminiszter voltak. Az elnökség javaslatára a KB kibővítette a Politikai Bizottságot, amely 21 tagú Politikai Intéző Bizottságként működött tovább. A KB állásfoglalást fogadott el a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről, s érdemei elismerése mellett felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő delegáció vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Fejti Györgyöt, Iványi Pált és Pozsgay Imrét választotta. A testület úgy döntött, hogy 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP XIV. kongresszusát. Hírügynökségi értékelések szerint a személyi változások a magyar reformerek konzervatívokkal szembeni győzelmét, Grósz Károly hatalmi pozíciójának gyengülését jelentették.
 
1989. június 24. - A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya és elnöksége együttes ülésen úgy döntött, hogy az MDF párttá alakul.
 
1989. június 24-25. - Az építők szakszervezetének kongresszusi termében tartott IV. Országos Nőkonferencia második napján megalakult a Magyar Nők Szövetsége, mint a Magyar Nők Országos Tanácsának jogutódja.

1989. június 26. - A Minisztertanács elfogadta a ki- és bevándorlásról, illetve a kiutazás szabadságáról és az útlevélről szóló törvénytervezetet, amely elvitathatatlan állampolgári joggá tette az utazást. Az útleveleket illetően több könnyítést írt elő. A Minisztertanács határozatot hozott az 1949-53 között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyának és társadalombiztosításának rendezéséről is.

1989. június 26. - Az Elnöki Tanács megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt, és törvényerejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról. Az utóbbi értelmében az egyes egyházi állások betöltésére vonatkozó állami hozzájárulás gyakorlása zömében megszűnt. Az Egyházügyi Hivatal jogutód nélkül szűnt meg, a hatósági jogkörök mintegy tizedrésze azonban fennmaradt, annak intézése a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának feladata lett. Országos Vallásügyi Tanács elnevezéssel konzultációs szerv jött létre, amelynek a kormányfő volt az elnöke, a művelődési miniszter a titkára, s az abban való részvételre felkérték a különböző egyházak, vallás felekezetek, közösségek képviselőit.
 
1989. június 26. - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek középszintű megbeszélésükön megállapodtak a politikai témaköröket megvitató bizottságok felállításáról. A felek által kijelölt 5-5 fős munkabizottságok tárgyalnak az alkotmánymódosítás időszerű tételeiről, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmánybíróság kérdéseiről; a politikai pártok működésének jogi szabályozásáról; a választásokkal kapcsolatos kérdésekről és a választójogi törvényről; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításának elveiről; a tájékoztatás és az információ kérdéseiről, az új tájékoztatási törvényről; valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtéséről.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!