Eltűnt falvak nyomai

Van Lugos patak, ám Lugos, a hajdan volt község, majd major eltűnt a térképekről. Ez az Ivánc szomszédságában állt falu a csárdájáról volt híres. Benczik Gyula ivánci falukrónikája szerint "azt beszélik, hogy a halogyi templomot a csárda tégláiból építették". Az elpusztult középkori Lugosból 1745 után major lett. Ma kiszáradt gesztenyefák, öreg szilvafák emlékeztetnek az Őriszentpéteri út mellett arra az 1950-es évekig, amíg a körzetesítéssel a lugosi major lakóit be nem kényszerítették Iváncra, itt is éltek emberek.

Dr. Zsiga Tibor történelemkutató Lugos XX. századi történelmi szerepéről beszél.

Az előzményekhez tartozik, hogy éppen az idén 85. esztendeje, 1921 őszén a trianoni békediktátum után harcok voltak itt a nyugati végeken. A felkelőknek köszönhetően 55 ezer ember visszakerülhetett az anyaországhoz. Mivel a harccal visszaszerzett területeknek nem volt ura, a felkelők létrehoztak egy önálló köztársaságot Lajtabánság néven. Igaz, hogy ennek az alkotmányozása, a közigazgatási megszervezése katonai jelleggel történt, de nem maradt uratlan a terület. A Lajtabánság Köpcsénytől tartott Lentókáig, három kerületre osztották, és fővárosának Felsőőrt (Oberwart) tették meg. Az első intézkedésük a közigazgatás megszervezése, közlöny kiadása, sőt, önálló posta megteremtése volt. A felkelésnek, Lajtabanságnak köszönhető, hogy tárgyalásra kényszerült a magyar és az osztrák kormány, majd Velencében egyezséget is kötöttek. Ezt a történészek Velencei Jegyzőkönyvként említik. Lényege az volt, hogy az osztrákok hozzájárultak a népszavazás megtartásához Sopronban és nyolc községben. A felkelők erre 1921 novemberében elhagyták Lajtabánságot azzal, hogy a magyar hadseregben folytathatják pályafutásukat. Ám 1922-ben kiderült az osztrákok Sopronon kívül mégsem engedik a határkiigazítást, a népszavazást. Sopron és még 26 község népszavazását, visszacsatolását kezdeményezte a magyar fél a Népszövetségnél. Amikor a felkelők megismerték az osztrák álláspontot, Apáthy László, Lajtabánság külügyi szóvivője vezetésével újra szervezkedni kezdtek. Az ivánci gróf, Sigray Antal adott nekik helyet Lugos-majorban. Ott kezdett gyülekezni mintegy 40-50 felkelő. Besúgó is beépülhetett közéjük, mert az osztrák kormány derítette fel őket nagykövetük tiltakozott a magyar kormánynál. A magyar fél erre elfogatásukra csendőröket vezényelt ki Hunyecz csendőr ezredes vezényletével. Apá- thyt elfogták, öngyilkos lett. A felkelők 1922. július 19-én Csörötnek és Nemesmedves között átlépték a határt. Karácsfánál (Hagensdorf) megütköztek a titokban ellenük felvonuló, túlerőben lévő osztrák csendőrökkel.

- Lugoson szerveződött tehát az utolsó fegyveres felkelés a gyalázatos trianoni békediktátum ellen, onnan indultak el magyarok, hogy a Várvidék - szívesebben hasz- nálom, mint a Burgenland elnevezést - elcsatolt részeinek magyarok lakta területét visszakaphassa Magyarország. A majorban 7-8 család élt akkoriban - magyarázza dr. Zsiga Tibor.

Az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület elnöke, dr. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója is itt volt az ivánci konferencián.

- 2003-ban jött létre az egyesület. Kezdeményezője Kovacsics József professzor volt, aki Magyarország történeti és statisztikai helységnévtárát megyénként dolgozza fel - hallom tőle.

A Káli-medencében, Monostorapáti mellett obeliszket, Hódmezővásárhely mellett a török pusztította Szentkirály emlékére egy kisebb emlékművet, Makó közelében, Igás megörökítésére egy téglából készült emlékjelet állítottak. Iváncon Lugost egy megtört fa jelképezi.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

Dr. Zsiga Tibor történelemkutató Lugos XX. századi történelmi szerepéről beszél.

Az előzményekhez tartozik, hogy éppen az idén 85. esztendeje, 1921 őszén a trianoni békediktátum után harcok voltak itt a nyugati végeken. A felkelőknek köszönhetően 55 ezer ember visszakerülhetett az anyaországhoz. Mivel a harccal visszaszerzett területeknek nem volt ura, a felkelők létrehoztak egy önálló köztársaságot Lajtabánság néven. Igaz, hogy ennek az alkotmányozása, a közigazgatási megszervezése katonai jelleggel történt, de nem maradt uratlan a terület. A Lajtabánság Köpcsénytől tartott Lentókáig, három kerületre osztották, és fővárosának Felsőőrt (Oberwart) tették meg. Az első intézkedésük a közigazgatás megszervezése, közlöny kiadása, sőt, önálló posta megteremtése volt. A felkelésnek, Lajtabanságnak köszönhető, hogy tárgyalásra kényszerült a magyar és az osztrák kormány, majd Velencében egyezséget is kötöttek. Ezt a történészek Velencei Jegyzőkönyvként említik. Lényege az volt, hogy az osztrákok hozzájárultak a népszavazás megtartásához Sopronban és nyolc községben. A felkelők erre 1921 novemberében elhagyták Lajtabánságot azzal, hogy a magyar hadseregben folytathatják pályafutásukat. Ám 1922-ben kiderült az osztrákok Sopronon kívül mégsem engedik a határkiigazítást, a népszavazást. Sopron és még 26 község népszavazását, visszacsatolását kezdeményezte a magyar fél a Népszövetségnél. Amikor a felkelők megismerték az osztrák álláspontot, Apáthy László, Lajtabánság külügyi szóvivője vezetésével újra szervezkedni kezdtek. Az ivánci gróf, Sigray Antal adott nekik helyet Lugos-majorban. Ott kezdett gyülekezni mintegy 40-50 felkelő. Besúgó is beépülhetett közéjük, mert az osztrák kormány derítette fel őket nagykövetük tiltakozott a magyar kormánynál. A magyar fél erre elfogatásukra csendőröket vezényelt ki Hunyecz csendőr ezredes vezényletével. Apá- thyt elfogták, öngyilkos lett. A felkelők 1922. július 19-én Csörötnek és Nemesmedves között átlépték a határt. Karácsfánál (Hagensdorf) megütköztek a titokban ellenük felvonuló, túlerőben lévő osztrák csendőrökkel.

- Lugoson szerveződött tehát az utolsó fegyveres felkelés a gyalázatos trianoni békediktátum ellen, onnan indultak el magyarok, hogy a Várvidék - szívesebben hasz- nálom, mint a Burgenland elnevezést - elcsatolt részeinek magyarok lakta területét visszakaphassa Magyarország. A majorban 7-8 család élt akkoriban - magyarázza dr. Zsiga Tibor.

Az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület elnöke, dr. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója is itt volt az ivánci konferencián.

- 2003-ban jött létre az egyesület. Kezdeményezője Kovacsics József professzor volt, aki Magyarország történeti és statisztikai helységnévtárát megyénként dolgozza fel - hallom tőle.

A Káli-medencében, Monostorapáti mellett obeliszket, Hódmezővásárhely mellett a török pusztította Szentkirály emlékére egy kisebb emlékművet, Makó közelében, Igás megörökítésére egy téglából készült emlékjelet állítottak. Iváncon Lugost egy megtört fa jelképezi.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

Az előzményekhez tartozik, hogy éppen az idén 85. esztendeje, 1921 őszén a trianoni békediktátum után harcok voltak itt a nyugati végeken. A felkelőknek köszönhetően 55 ezer ember visszakerülhetett az anyaországhoz. Mivel a harccal visszaszerzett területeknek nem volt ura, a felkelők létrehoztak egy önálló köztársaságot Lajtabánság néven. Igaz, hogy ennek az alkotmányozása, a közigazgatási megszervezése katonai jelleggel történt, de nem maradt uratlan a terület. A Lajtabánság Köpcsénytől tartott Lentókáig, három kerületre osztották, és fővárosának Felsőőrt (Oberwart) tették meg. Az első intézkedésük a közigazgatás megszervezése, közlöny kiadása, sőt, önálló posta megteremtése volt. A felkelésnek, Lajtabanságnak köszönhető, hogy tárgyalásra kényszerült a magyar és az osztrák kormány, majd Velencében egyezséget is kötöttek. Ezt a történészek Velencei Jegyzőkönyvként említik. Lényege az volt, hogy az osztrákok hozzájárultak a népszavazás megtartásához Sopronban és nyolc községben. A felkelők erre 1921 novemberében elhagyták Lajtabánságot azzal, hogy a magyar hadseregben folytathatják pályafutásukat. Ám 1922-ben kiderült az osztrákok Sopronon kívül mégsem engedik a határkiigazítást, a népszavazást. Sopron és még 26 község népszavazását, visszacsatolását kezdeményezte a magyar fél a Népszövetségnél. Amikor a felkelők megismerték az osztrák álláspontot, Apáthy László, Lajtabánság külügyi szóvivője vezetésével újra szervezkedni kezdtek. Az ivánci gróf, Sigray Antal adott nekik helyet Lugos-majorban. Ott kezdett gyülekezni mintegy 40-50 felkelő. Besúgó is beépülhetett közéjük, mert az osztrák kormány derítette fel őket nagykövetük tiltakozott a magyar kormánynál. A magyar fél erre elfogatásukra csendőröket vezényelt ki Hunyecz csendőr ezredes vezényletével. Apá- thyt elfogták, öngyilkos lett. A felkelők 1922. július 19-én Csörötnek és Nemesmedves között átlépték a határt. Karácsfánál (Hagensdorf) megütköztek a titokban ellenük felvonuló, túlerőben lévő osztrák csendőrökkel.

- Lugoson szerveződött tehát az utolsó fegyveres felkelés a gyalázatos trianoni békediktátum ellen, onnan indultak el magyarok, hogy a Várvidék - szívesebben hasz- nálom, mint a Burgenland elnevezést - elcsatolt részeinek magyarok lakta területét visszakaphassa Magyarország. A majorban 7-8 család élt akkoriban - magyarázza dr. Zsiga Tibor.

Az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület elnöke, dr. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója is itt volt az ivánci konferencián.

- 2003-ban jött létre az egyesület. Kezdeményezője Kovacsics József professzor volt, aki Magyarország történeti és statisztikai helységnévtárát megyénként dolgozza fel - hallom tőle.

A Káli-medencében, Monostorapáti mellett obeliszket, Hódmezővásárhely mellett a török pusztította Szentkirály emlékére egy kisebb emlékművet, Makó közelében, Igás megörökítésére egy téglából készült emlékjelet állítottak. Iváncon Lugost egy megtört fa jelképezi.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

- Lugoson szerveződött tehát az utolsó fegyveres felkelés a gyalázatos trianoni békediktátum ellen, onnan indultak el magyarok, hogy a Várvidék - szívesebben hasz- nálom, mint a Burgenland elnevezést - elcsatolt részeinek magyarok lakta területét visszakaphassa Magyarország. A majorban 7-8 család élt akkoriban - magyarázza dr. Zsiga Tibor.

Az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület elnöke, dr. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója is itt volt az ivánci konferencián.

- 2003-ban jött létre az egyesület. Kezdeményezője Kovacsics József professzor volt, aki Magyarország történeti és statisztikai helységnévtárát megyénként dolgozza fel - hallom tőle.

A Káli-medencében, Monostorapáti mellett obeliszket, Hódmezővásárhely mellett a török pusztította Szentkirály emlékére egy kisebb emlékművet, Makó közelében, Igás megörökítésére egy téglából készült emlékjelet állítottak. Iváncon Lugost egy megtört fa jelképezi.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

Az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület elnöke, dr. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója is itt volt az ivánci konferencián.

- 2003-ban jött létre az egyesület. Kezdeményezője Kovacsics József professzor volt, aki Magyarország történeti és statisztikai helységnévtárát megyénként dolgozza fel - hallom tőle.

A Káli-medencében, Monostorapáti mellett obeliszket, Hódmezővásárhely mellett a török pusztította Szentkirály emlékére egy kisebb emlékművet, Makó közelében, Igás megörökítésére egy téglából készült emlékjelet állítottak. Iváncon Lugost egy megtört fa jelképezi.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

- 2003-ban jött létre az egyesület. Kezdeményezője Kovacsics József professzor volt, aki Magyarország történeti és statisztikai helységnévtárát megyénként dolgozza fel - hallom tőle.

A Káli-medencében, Monostorapáti mellett obeliszket, Hódmezővásárhely mellett a török pusztította Szentkirály emlékére egy kisebb emlékművet, Makó közelében, Igás megörökítésére egy téglából készült emlékjelet állítottak. Iváncon Lugost egy megtört fa jelképezi.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

A Káli-medencében, Monostorapáti mellett obeliszket, Hódmezővásárhely mellett a török pusztította Szentkirály emlékére egy kisebb emlékművet, Makó közelében, Igás megörökítésére egy téglából készült emlékjelet állítottak. Iváncon Lugost egy megtört fa jelképezi.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

Blazovich László, aki akadémiai doktor, várostörténettel foglalkozik, s nagyon sokat tud az eltűnt falvakról - szakmailag megnevezve a "településpusztásodásról" - elmondta a falvak eltűnésének oka volt a tatárjárás, a török pusztítás, de voltak gazdasági okai is. Az Alföld nagy elpusztásodásában például jelentős szerepet játszott, hogy a magyar gazdaság nyugatra exportált rengeteg szilajmarhát. "Lábon ment a jószág" Velence, Nürnberg és Szilézia felé. Kellett a legelő, óriá-si határú mezővásorok éltek marhatenyésztésből. Számos településből ezért legelő lett.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.

A helyi azonosságtudathoz, identitáshoz hozzátartozik, hogy felhívják a figyelmet ezekre az eltűnt falvak- ra. A Művészetek Völgyének fesztiváligazgatója, Mártha István a Káli-medencében kőképet állíttat az ottani falvak emlékére. Az ügyet felkarolta a Honismereti Szövetség. Megyénkben a honismereti egyesület tesz sokat, de nagyon kellenének az iváncihoz hasonló önkormányzatok is.