Erősödik a pontszerző verseny

A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) 2005 no-vember-decemberében kérdezte meg a diákokat a középiskolákba eljuttatott kérdő-ívek segítségével, amelyeket név nélkül kellett kitölteni és visszaküldeni. A kutatásban 425 érettségit adó középiskola vett részt; 23 682 diák, akik idén vagy jövőre, illetve 2008-ban tesznek érettségit, és biztosan szeretnének továbbtanulni. A válaszoló diákok fele fiú, fele lány, 57 százalékuk szakközépiskolás, 43 százalékuk gimnazista volt.

Érdekes eltérés mutatkozik a fél évvel korábban (2005 tavaszán) végzett kutatások és a 2005 végén történt felmérések eredményei között. A ponthatárok alakulása és a tapasztalatok alapján egyre többen tesznek emelt szintű vizsgát azok közül, akik informatikai, műszaki, katonai, művészeti, agrár vagy orvosi pályára készülnek. Motivációik között első helyen a hét többletpont megszerezhetősége áll, második helyen a ponthatárok emelkedése. A harmadik helyre szorult maga a tanulás - ez azok válasza, akik nemcsak bekerülni akarnak a felsőoktatásba, hanem ott magas szinten teljesíteni is. Az ösztönzők között a többlettudás csak az ötödik helyen szerepel. Kevesen választják az emelt szintű érettségit, akik kommunikációs, közgazdasági és jogi pályára készülnek. A diákok 27 százaléka továbbra sem akar emelt szintű érettségit tenni, továbbtanulási szándékaik ellenére épp a több tanulást próbálják elkerülni. 24 százalékuk azt mondja, hogy nem akar nagyobb erőfeszítést tenni a szükségesnél, nem is vesznek részt emelt szintű felkészítésen. 11 százalékuk nem is ismeri az emelt szintű vizsga követelményeit. Az emelt szintű vizsga elkerülésére az ösztönzi őket, hogy jobbnak érzik a tudásukat a középszinthez (56 százalék). A felvételi várakozások vonatkozásában a szakközépiskolások pesszimisták több mint fele úgy gondolja, nem veszik fel sehova. Általában a diákok háromnegyede nem tudja, mit jelentenek a bachelor és master képzések.

Érdekes eltérés mutatkozik a fél évvel korábban (2005 tavaszán) végzett kutatások és a 2005 végén történt felmérések eredményei között. A ponthatárok alakulása és a tapasztalatok alapján egyre többen tesznek emelt szintű vizsgát azok közül, akik informatikai, műszaki, katonai, művészeti, agrár vagy orvosi pályára készülnek. Motivációik között első helyen a hét többletpont megszerezhetősége áll, második helyen a ponthatárok emelkedése. A harmadik helyre szorult maga a tanulás - ez azok válasza, akik nemcsak bekerülni akarnak a felsőoktatásba, hanem ott magas szinten teljesíteni is. Az ösztönzők között a többlettudás csak az ötödik helyen szerepel. Kevesen választják az emelt szintű érettségit, akik kommunikációs, közgazdasági és jogi pályára készülnek. A diákok 27 százaléka továbbra sem akar emelt szintű érettségit tenni, továbbtanulási szándékaik ellenére épp a több tanulást próbálják elkerülni. 24 százalékuk azt mondja, hogy nem akar nagyobb erőfeszítést tenni a szükségesnél, nem is vesznek részt emelt szintű felkészítésen. 11 százalékuk nem is ismeri az emelt szintű vizsga követelményeit. Az emelt szintű vizsga elkerülésére az ösztönzi őket, hogy jobbnak érzik a tudásukat a középszinthez (56 százalék). A felvételi várakozások vonatkozásában a szakközépiskolások pesszimisták több mint fele úgy gondolja, nem veszik fel sehova. Általában a diákok háromnegyede nem tudja, mit jelentenek a bachelor és master képzések.

Érdekes eltérés mutatkozik a fél évvel korábban (2005 tavaszán) végzett kutatások és a 2005 végén történt felmérések eredményei között. A ponthatárok alakulása és a tapasztalatok alapján egyre többen tesznek emelt szintű vizsgát azok közül, akik informatikai, műszaki, katonai, művészeti, agrár vagy orvosi pályára készülnek. Motivációik között első helyen a hét többletpont megszerezhetősége áll, második helyen a ponthatárok emelkedése. A harmadik helyre szorult maga a tanulás - ez azok válasza, akik nemcsak bekerülni akarnak a felsőoktatásba, hanem ott magas szinten teljesíteni is. Az ösztönzők között a többlettudás csak az ötödik helyen szerepel. Kevesen választják az emelt szintű érettségit, akik kommunikációs, közgazdasági és jogi pályára készülnek. A diákok 27 százaléka továbbra sem akar emelt szintű érettségit tenni, továbbtanulási szándékaik ellenére épp a több tanulást próbálják elkerülni. 24 százalékuk azt mondja, hogy nem akar nagyobb erőfeszítést tenni a szükségesnél, nem is vesznek részt emelt szintű felkészítésen. 11 százalékuk nem is ismeri az emelt szintű vizsga követelményeit. Az emelt szintű vizsga elkerülésére az ösztönzi őket, hogy jobbnak érzik a tudásukat a középszinthez (56 százalék). A felvételi várakozások vonatkozásában a szakközépiskolások pesszimisták több mint fele úgy gondolja, nem veszik fel sehova. Általában a diákok háromnegyede nem tudja, mit jelentenek a bachelor és master képzések.