Hírek

2006.08.29. 02:29

áLombiktól várt élet

Szombathely - Egy nőnek minden hónapban mintegy húsz százalék esélye van, hogy teherbe essen. Ha pár hónapon belül nem sikerül a fogamzás, nem jelenti azt, hogy betegségről van szó. Ha viszont egy év után sem jön össze a várva várt baba, akkor ajánlott orvoshoz fordulni.

Mórocz Zsolt

Amíg napjainkban a szak-emberek arról vitatkoznak, hogy tizennyolc éves kortól lehessen-e kérni a művi meddővé tételt, addig rengetegen küzdenek a meddőség problémájával. Ez utóbbira van már megoldás. Az első lombikbébi születése óta eltelt 28 évben a tudomány dinamikus fejlődésen ment keresztül, újabb és újabb eljárások, technikák váltak ismertté és alkalmazhatóvá a mindennapokban. A lombikbébi-kezelésen a szervezeten kívül történő megtermékenyítés különböző formáit értjük, melyek során a spermiumok és a petesejt találkozása (a petesejt megtermékenyülése is) a szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között történik.

Dr. Horváth Boldizsár, a Markusovszky kórház szülészetének és nőgyógyászatának a főorvosa elmondta, hogy a magyar családok körülbelül nyolc százaléka meddő házaspár. Itt nem női vagy férfi meddőségről, hanem meddő házaspárokról van szó. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 150 ezer családot érint a gyermektelenség problémája.

- Ha az okokat nézzük, akkor egyenlő arányban állnak a nők és a férfiak a meddőség hátterében - hangsúlyozza az orvos, - tehát maga a probléma egyáltalán nem elhanya- golható.

A mesterséges megtermékenyítés története nem régi. 1978-ban egy angol kutató- párnak - Steptoe-nak és Edwardsnak - sikerült először Lewis Braun születésével az első lombikbébit megalkotni, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel a világra hozni. Ezt követően kilenc évvel Pécsen is megtörtént az első sikeres lombikbébi-beültetés. Ekkor még nem született meg a lombikbaba, de rá egy évvel már a kihordás is sikeres volt. Hazánkban 100 000 lakosra számítva ma körülbe- lül ugyanannyi mesterséges megtermékenyítés után világra jött gyermek él, mint bárhol máshol a világon. Ilyen szempontból az egészségügyi ellátásunk semmiben sem különbözik a nyugati országokétól. Az itthon használt technika is ugyanaz, mint külföldön.

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Dr. Horváth Boldizsár, a Markusovszky kórház szülészetének és nőgyógyászatának a főorvosa elmondta, hogy a magyar családok körülbelül nyolc százaléka meddő házaspár. Itt nem női vagy férfi meddőségről, hanem meddő házaspárokról van szó. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 150 ezer családot érint a gyermektelenség problémája.

- Ha az okokat nézzük, akkor egyenlő arányban állnak a nők és a férfiak a meddőség hátterében - hangsúlyozza az orvos, - tehát maga a probléma egyáltalán nem elhanya- golható.

A mesterséges megtermékenyítés története nem régi. 1978-ban egy angol kutató- párnak - Steptoe-nak és Edwardsnak - sikerült először Lewis Braun születésével az első lombikbébit megalkotni, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel a világra hozni. Ezt követően kilenc évvel Pécsen is megtörtént az első sikeres lombikbébi-beültetés. Ekkor még nem született meg a lombikbaba, de rá egy évvel már a kihordás is sikeres volt. Hazánkban 100 000 lakosra számítva ma körülbe- lül ugyanannyi mesterséges megtermékenyítés után világra jött gyermek él, mint bárhol máshol a világon. Ilyen szempontból az egészségügyi ellátásunk semmiben sem különbözik a nyugati országokétól. Az itthon használt technika is ugyanaz, mint külföldön.

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Dr. Horváth Boldizsár, a Markusovszky kórház szülészetének és nőgyógyászatának a főorvosa elmondta, hogy a magyar családok körülbelül nyolc százaléka meddő házaspár. Itt nem női vagy férfi meddőségről, hanem meddő házaspárokról van szó. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 150 ezer családot érint a gyermektelenség problémája.

- Ha az okokat nézzük, akkor egyenlő arányban állnak a nők és a férfiak a meddőség hátterében - hangsúlyozza az orvos, - tehát maga a probléma egyáltalán nem elhanya- golható.

A mesterséges megtermékenyítés története nem régi. 1978-ban egy angol kutató- párnak - Steptoe-nak és Edwardsnak - sikerült először Lewis Braun születésével az első lombikbébit megalkotni, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel a világra hozni. Ezt követően kilenc évvel Pécsen is megtörtént az első sikeres lombikbébi-beültetés. Ekkor még nem született meg a lombikbaba, de rá egy évvel már a kihordás is sikeres volt. Hazánkban 100 000 lakosra számítva ma körülbe- lül ugyanannyi mesterséges megtermékenyítés után világra jött gyermek él, mint bárhol máshol a világon. Ilyen szempontból az egészségügyi ellátásunk semmiben sem különbözik a nyugati országokétól. Az itthon használt technika is ugyanaz, mint külföldön.

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

- Ha az okokat nézzük, akkor egyenlő arányban állnak a nők és a férfiak a meddőség hátterében - hangsúlyozza az orvos, - tehát maga a probléma egyáltalán nem elhanya- golható.

A mesterséges megtermékenyítés története nem régi. 1978-ban egy angol kutató- párnak - Steptoe-nak és Edwardsnak - sikerült először Lewis Braun születésével az első lombikbébit megalkotni, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel a világra hozni. Ezt követően kilenc évvel Pécsen is megtörtént az első sikeres lombikbébi-beültetés. Ekkor még nem született meg a lombikbaba, de rá egy évvel már a kihordás is sikeres volt. Hazánkban 100 000 lakosra számítva ma körülbe- lül ugyanannyi mesterséges megtermékenyítés után világra jött gyermek él, mint bárhol máshol a világon. Ilyen szempontból az egészségügyi ellátásunk semmiben sem különbözik a nyugati országokétól. Az itthon használt technika is ugyanaz, mint külföldön.

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

- Ha az okokat nézzük, akkor egyenlő arányban állnak a nők és a férfiak a meddőség hátterében - hangsúlyozza az orvos, - tehát maga a probléma egyáltalán nem elhanya- golható.

A mesterséges megtermékenyítés története nem régi. 1978-ban egy angol kutató- párnak - Steptoe-nak és Edwardsnak - sikerült először Lewis Braun születésével az első lombikbébit megalkotni, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel a világra hozni. Ezt követően kilenc évvel Pécsen is megtörtént az első sikeres lombikbébi-beültetés. Ekkor még nem született meg a lombikbaba, de rá egy évvel már a kihordás is sikeres volt. Hazánkban 100 000 lakosra számítva ma körülbe- lül ugyanannyi mesterséges megtermékenyítés után világra jött gyermek él, mint bárhol máshol a világon. Ilyen szempontból az egészségügyi ellátásunk semmiben sem különbözik a nyugati országokétól. Az itthon használt technika is ugyanaz, mint külföldön.

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

A mesterséges megtermékenyítés története nem régi. 1978-ban egy angol kutató- párnak - Steptoe-nak és Edwardsnak - sikerült először Lewis Braun születésével az első lombikbébit megalkotni, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel a világra hozni. Ezt követően kilenc évvel Pécsen is megtörtént az első sikeres lombikbébi-beültetés. Ekkor még nem született meg a lombikbaba, de rá egy évvel már a kihordás is sikeres volt. Hazánkban 100 000 lakosra számítva ma körülbe- lül ugyanannyi mesterséges megtermékenyítés után világra jött gyermek él, mint bárhol máshol a világon. Ilyen szempontból az egészségügyi ellátásunk semmiben sem különbözik a nyugati országokétól. Az itthon használt technika is ugyanaz, mint külföldön.

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

A mesterséges megtermékenyítés története nem régi. 1978-ban egy angol kutató- párnak - Steptoe-nak és Edwardsnak - sikerült először Lewis Braun születésével az első lombikbébit megalkotni, vagyis mesterséges megtermékenyítéssel a világra hozni. Ezt követően kilenc évvel Pécsen is megtörtént az első sikeres lombikbébi-beültetés. Ekkor még nem született meg a lombikbaba, de rá egy évvel már a kihordás is sikeres volt. Hazánkban 100 000 lakosra számítva ma körülbe- lül ugyanannyi mesterséges megtermékenyítés után világra jött gyermek él, mint bárhol máshol a világon. Ilyen szempontból az egészségügyi ellátásunk semmiben sem különbözik a nyugati országokétól. Az itthon használt technika is ugyanaz, mint külföldön.

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Magyarországon tizenegy mesterséges megtermékenyítő intézet működik. Évente körülbelül 7000 beavatkozást végeznek, és évente csaknem 1000 lombikbébi születik.

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

- A beavatkozások döntő többsége nagyon drága, a támogatásoktól függően 400-tól több ezer dollárig terjed egy sikeres lombikbébi-beültetés szerte a világon - beszélünk az anyagi részéről. - Egy beavatkozás sikerességi rátája kezdetben alig 20 százalék volt, ma már eléri a 25 százalékot is. A tizenegy intézet döntő többsége magán, s a beavatkozásoknak kis részét fizeti csak az egészségbiztosítási pénztár.

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Jelenleg a társadalombiztosító a kapcsolatban élőknek támogatja a beavatkozásokat, de nem a végtelenségig. Az inszeminációért (a nő testén belüli mesterséges megtermékenyítésért) nem kell fizetni, de lombikbébi-próbálkozásból (amikor a megtermékenyítés testen kívül történik, és a petesejtet visszaültetik a nő méhébe) csak ötöt támogat a biztosító. Július elsejétől egyedülálló nők is részt vehetnek lombikbébiprogramban, de csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi. Akik csak a korukra hivatkozva kérik, nekik fizetniük kell. Ez beavatkozásonként több mint százezer forintba kerül. E mellé még gyógyszereket is kell szedni, melyek igen drágák. Bár ezeket a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja, próbálkozásonként még így is 50-100 ezer forintba kerülnek. Ezt igazából csak egy nagyon szűk réteg engedheti meg magának.

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

- Többféle beavatkozási módszer létezik: az egyik, amikor a méhbe juttatjuk be inszemináció formájában, a természetes utat kikerülve a spermiumot - magyarázza. - Ez lehet homológ és lehet heterológ inszemináció. Utóbbinál a meddő apa miatt nem vér szerinti, úgynevezett kevert spermiumot juttatnak a női méhbe. A beavatkozás körül rengeteg bioetikai probléma van, például a heterológ inszeminációt a katolikus egyház elítéli, a homológgal kapcsolatban nincs ellenvélemény.

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

Szombathelyen homológ inszeminációt végeznek. Ha azonban bonyolultabb eljárásokra van szükség, akkor a közelben Pécsen, Győrben, Tapolcán és Budapesten áll a páciensek rendelkezésére ilyen lehetőség.

- Ha egyéves védekezés nélküli próbálkozás után nem esik teherbe a nő, akkor gond van - jelenti ki a főorvos. - Ez nemcsak személyes tragédia, hanem igen jelentős társadalmi gond is. A hazai meddőség arányai nem különböznek a nyugat-európai arányoktól. Az utóbbi időben megnövekedett a férfiak meddőségi aránya, ez főleg a spermium minőségének a romlásával van összefüggésben. Ez a környezetszennyezésnek, másrészt az életmódnak, főleg a dohányzásnak köszönhető. A női meddőségnek pedig alapvetően két oka van: ez vagy a peteérés elmaradása, vagy a petevezeték átjárhatóságának a zavara. Mindkettő könnyen vizsgálható. Maga a meddőség kivizsgálása a meddő pár kivizsgálását jelenti. Tehát egy időben kell a férfit és a nőt kivizsgálni, valamint az előzmények és az elbeszélgetések alapján kell meghatározni a vizsgálat stratégiáját. Ha a különböző orvosi vizsgálatokkal igazolódik, hogy hagyományos úton nem lehet gyermekük, akkor a centrumok az egészségbiztosítási pénztár támogatásával (biztosítási alapon) öt alkalommal elvégzik a megtermékenyítést.

Nagy vita folyik arról, hogy egy alkalommal hány petesejtet lehessen beültetni. Ha túl jól sikerül a beültetés, és 3-4 petesejt is megfogan, akkor a kiviselés nagyon aggályos. Éppen ezért ma már a korszerű központokban kettőnél több petesejtet nem szívesen ültetnek be. Vannak olyan betegségek, amikor lehetetlen a fogamzás, ilyen például amikor a női méh anatómiailag alkalmatlan a magzat kihordására. Itthon nincs lehetőség a béranyaság intézményére, vagyis arra, hogy más viselje ki a házaspár gyerme-két. Olaszországban és Romániában a béranyaságot már jogszabály védi. A házaspároknak körülbelül a nyolc százaléka vár hiába hazánkban a gyermekáldásra

- Ha egyéves védek

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!