Céhek, gyárak, meg az egyre kevesebb mester

Már lassan hagyománnyá válik, hogy Komjáthy Kálmán szobafestő mester és helytörténeti kutató időnként újabb összeállításokkal örvendezteti meg a város és környéke múltja és története iránt érdeklődőket - írja a most megjelenő könyv ajánlásában Honfi József volt körmendi polgármester.

A Kisiparosok a Körmendi Járásban 1935-2005 című legújabb könyv nemcsak adatgazdag kiadvány, hanem látlelet is.

- Az volt a célom, hogy a gyárak előretörésével mindinkább háttérbe szorult, egykor virágzó, de emiatt összezsugorodó kisipart végigkövethesse az olvasó - mondta el a szerző, aki maga is kisiparos volt, tehát belülről ismeri ezt a világot. Ráadásul több mint fél évszázada szorgalmasan, lelkesen gyűjtötte e társadalmi rétegre vonatkozó dokumentumokat.

A gyárak, velük a fogyasztói társadalom előretörését tényszerű adatokkal bizonyítja Komjáthy Kálmán.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A Kisiparosok a Körmendi Járásban 1935-2005 című legújabb könyv nemcsak adatgazdag kiadvány, hanem látlelet is.

- Az volt a célom, hogy a gyárak előretörésével mindinkább háttérbe szorult, egykor virágzó, de emiatt összezsugorodó kisipart végigkövethesse az olvasó - mondta el a szerző, aki maga is kisiparos volt, tehát belülről ismeri ezt a világot. Ráadásul több mint fél évszázada szorgalmasan, lelkesen gyűjtötte e társadalmi rétegre vonatkozó dokumentumokat.

A gyárak, velük a fogyasztói társadalom előretörését tényszerű adatokkal bizonyítja Komjáthy Kálmán.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A Kisiparosok a Körmendi Járásban 1935-2005 című legújabb könyv nemcsak adatgazdag kiadvány, hanem látlelet is.

- Az volt a célom, hogy a gyárak előretörésével mindinkább háttérbe szorult, egykor virágzó, de emiatt összezsugorodó kisipart végigkövethesse az olvasó - mondta el a szerző, aki maga is kisiparos volt, tehát belülről ismeri ezt a világot. Ráadásul több mint fél évszázada szorgalmasan, lelkesen gyűjtötte e társadalmi rétegre vonatkozó dokumentumokat.

A gyárak, velük a fogyasztói társadalom előretörését tényszerű adatokkal bizonyítja Komjáthy Kálmán.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

- Az volt a célom, hogy a gyárak előretörésével mindinkább háttérbe szorult, egykor virágzó, de emiatt összezsugorodó kisipart végigkövethesse az olvasó - mondta el a szerző, aki maga is kisiparos volt, tehát belülről ismeri ezt a világot. Ráadásul több mint fél évszázada szorgalmasan, lelkesen gyűjtötte e társadalmi rétegre vonatkozó dokumentumokat.

A gyárak, velük a fogyasztói társadalom előretörését tényszerű adatokkal bizonyítja Komjáthy Kálmán.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

- Az volt a célom, hogy a gyárak előretörésével mindinkább háttérbe szorult, egykor virágzó, de emiatt összezsugorodó kisipart végigkövethesse az olvasó - mondta el a szerző, aki maga is kisiparos volt, tehát belülről ismeri ezt a világot. Ráadásul több mint fél évszázada szorgalmasan, lelkesen gyűjtötte e társadalmi rétegre vonatkozó dokumentumokat.

A gyárak, velük a fogyasztói társadalom előretörését tényszerű adatokkal bizonyítja Komjáthy Kálmán.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A gyárak, velük a fogyasztói társadalom előretörését tényszerű adatokkal bizonyítja Komjáthy Kálmán.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A gyárak, velük a fogyasztói társadalom előretörését tényszerű adatokkal bizonyítja Komjáthy Kálmán.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

- Amíg a 30-as és 40-es években 36 cipész működött Körmenden, meg a segédeik, ma már csak kettő van. Több szabó dolgozott itt, épület- és bútorasztalosok. Ma egy asztalosműhely van a városban. Régen minden faluban élt, működött kovács, cipész és szabó, ma lámpással is nehéz egyet találni közülük.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Az átalakulás történetéhez adalékként elmondja: 1945 után iparengedélyt csak úgy kaphatott valaki, ha a Kisiparosok Országos Szövetségének (KIOSZ) tagja lett.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

- Nem volt pardon, belépni kötelező volt, így tudták csak ellenőrizni ezt a réteget - magyarázza Komjáthy Kálmán. - Az-után ktsz-ekbe tömörítették a kisiparosokat. Csak Nagy Imre kormánya tette újra lehetővé azt, hogy a kisiparosok oktathattak is, így nevelhettek felkészült utánpótlást.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A modernizációval párhuzamosan át is strukturálódott a réteg. A villamosítással, a vezetékes ivóvíz bevezetésével együtt falun is megjelentek a villany- és vízvezetékszerelők, no meg a szobafestők, mert a falusiak már nem elégedtek meg a meszeléssel, mintát akartak házaik falaira.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Tíz iparos dinasztia működött Körmenden. Közülük a Zwiefel díszműlakatos, vagy a Kvácsik koporsós-asztalos ma is fogalom.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Olvashatunk a könyvben a céhekről, a XIX. századi viszonyokról, az ipartestület legendás elnökeiről, kitűnő dalárdájáról, amatőr színjátszóiról, a körmendi ipariskola és szakmunkásképző igazgatóiról, szakmánként készült kimutatás a legtöbb inast nevelő körmendi iparosokról, s a kitüntetettekről is, akikre büszkék vagyunk.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

A járáshoz tartozó tizenöt település (Csákánydoroszló, Hegyhátsál, Daraboshegy, Egyházasrádóc és környékük) iparosai is fotókkal, szakmai csoportokban találhatók a könyvben.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.

Komjáthy Kálmán legújabb kötetét az idei Körmendi napok programsorozat keretében szombaton délután hat órakor mutatják be a Batthyány-kastélyban található levéltárban.