Esélyegyenlőség nélkül

- A Zöld Könyv - bár közvetetten a betegekről szól - alig említi őket, mintha a szolgáltatás alanya nem is a beteg lenne. A betegek emberi méltósága kimaradt a könyvből éppúgy, ahogy a betegek számára fontos kapcsolattartás sem kerül szóba. Nem hangsúlyozza a kiadvány a titoktartás kötelezettségét sem. A tervezett változtatások jó része pedig csökkenti az esély-egyenlőséget: ilyen például a vizitdíj bevezetése, mellyel valószínűleg nem lesz megszüntethető a hálapénz, hanem ismét a szegények járnak rosszul. Az sem jó ötlet, hogy a betegeket arra késztetik, kevesebbszer forduljanak orvoshoz, az új, nehezített el-érés inkább a segítséghez jutás gátja lesz majd. Az ellátáshoz való jog sértése nélkül nem lehet nehezíteni az ellátáshoz való jutást. A betegek fenyegetése, számonkérése, kioktatása is jogsértő. A könyv azt sugallja, hogy rövidesen át kell értékelni az ellátáshoz való jog fogalmát, ez pedig egyértelműen felveti az egészséghez és az élethez való jog alkotmányos kérdéseit is- vélekedik Lendvai Rezső.

A betegjogi képviselő feladatkörét egy 1997-ben életre hívott törvény hozta létre és szabályozza, célja: a törvényben meghatározott betegjogok érvényre juttatása, védelme.

- A törvény nagyon jó, európai összehasonlításban is megállja a helyét, emellett könnyűvé teszi az eljárást, hiszen minden, ami nem a törvény szerint történik, az betegjogsértés - fogalmaz Lendvai Rezső.

A törvény előtti állapothoz képest nem sok változás történt a tíz év alatt. Problémát jelent, hogy az emberek nagy része még mindig nem tud erről a jogintézményről, vagy nem mer hozzá fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy az emberek egyszerűen nem mernek a képviselőhöz fordulni: például egy kis faluban, ha egy beteg ember egyedül van a háziorvosával, konfliktus, probléma, jogsértés esetén neki igazán nehéz eldöntenie, hogy forduljon -e képviselőhöz, nem igazán van válsztási lehetősége.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

A betegjogi képviselő feladatkörét egy 1997-ben életre hívott törvény hozta létre és szabályozza, célja: a törvényben meghatározott betegjogok érvényre juttatása, védelme.

- A törvény nagyon jó, európai összehasonlításban is megállja a helyét, emellett könnyűvé teszi az eljárást, hiszen minden, ami nem a törvény szerint történik, az betegjogsértés - fogalmaz Lendvai Rezső.

A törvény előtti állapothoz képest nem sok változás történt a tíz év alatt. Problémát jelent, hogy az emberek nagy része még mindig nem tud erről a jogintézményről, vagy nem mer hozzá fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy az emberek egyszerűen nem mernek a képviselőhöz fordulni: például egy kis faluban, ha egy beteg ember egyedül van a háziorvosával, konfliktus, probléma, jogsértés esetén neki igazán nehéz eldöntenie, hogy forduljon -e képviselőhöz, nem igazán van válsztási lehetősége.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

A betegjogi képviselő feladatkörét egy 1997-ben életre hívott törvény hozta létre és szabályozza, célja: a törvényben meghatározott betegjogok érvényre juttatása, védelme.

- A törvény nagyon jó, európai összehasonlításban is megállja a helyét, emellett könnyűvé teszi az eljárást, hiszen minden, ami nem a törvény szerint történik, az betegjogsértés - fogalmaz Lendvai Rezső.

A törvény előtti állapothoz képest nem sok változás történt a tíz év alatt. Problémát jelent, hogy az emberek nagy része még mindig nem tud erről a jogintézményről, vagy nem mer hozzá fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy az emberek egyszerűen nem mernek a képviselőhöz fordulni: például egy kis faluban, ha egy beteg ember egyedül van a háziorvosával, konfliktus, probléma, jogsértés esetén neki igazán nehéz eldöntenie, hogy forduljon -e képviselőhöz, nem igazán van válsztási lehetősége.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

- A törvény nagyon jó, európai összehasonlításban is megállja a helyét, emellett könnyűvé teszi az eljárást, hiszen minden, ami nem a törvény szerint történik, az betegjogsértés - fogalmaz Lendvai Rezső.

A törvény előtti állapothoz képest nem sok változás történt a tíz év alatt. Problémát jelent, hogy az emberek nagy része még mindig nem tud erről a jogintézményről, vagy nem mer hozzá fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy az emberek egyszerűen nem mernek a képviselőhöz fordulni: például egy kis faluban, ha egy beteg ember egyedül van a háziorvosával, konfliktus, probléma, jogsértés esetén neki igazán nehéz eldöntenie, hogy forduljon -e képviselőhöz, nem igazán van válsztási lehetősége.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

- A törvény nagyon jó, európai összehasonlításban is megállja a helyét, emellett könnyűvé teszi az eljárást, hiszen minden, ami nem a törvény szerint történik, az betegjogsértés - fogalmaz Lendvai Rezső.

A törvény előtti állapothoz képest nem sok változás történt a tíz év alatt. Problémát jelent, hogy az emberek nagy része még mindig nem tud erről a jogintézményről, vagy nem mer hozzá fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy az emberek egyszerűen nem mernek a képviselőhöz fordulni: például egy kis faluban, ha egy beteg ember egyedül van a háziorvosával, konfliktus, probléma, jogsértés esetén neki igazán nehéz eldöntenie, hogy forduljon -e képviselőhöz, nem igazán van válsztási lehetősége.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

A törvény előtti állapothoz képest nem sok változás történt a tíz év alatt. Problémát jelent, hogy az emberek nagy része még mindig nem tud erről a jogintézményről, vagy nem mer hozzá fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy az emberek egyszerűen nem mernek a képviselőhöz fordulni: például egy kis faluban, ha egy beteg ember egyedül van a háziorvosával, konfliktus, probléma, jogsértés esetén neki igazán nehéz eldöntenie, hogy forduljon -e képviselőhöz, nem igazán van válsztási lehetősége.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

A törvény előtti állapothoz képest nem sok változás történt a tíz év alatt. Problémát jelent, hogy az emberek nagy része még mindig nem tud erről a jogintézményről, vagy nem mer hozzá fordulni. Előfordulhat azonban az is, hogy az emberek egyszerűen nem mernek a képviselőhöz fordulni: például egy kis faluban, ha egy beteg ember egyedül van a háziorvosával, konfliktus, probléma, jogsértés esetén neki igazán nehéz eldöntenie, hogy forduljon -e képviselőhöz, nem igazán van válsztási lehetősége.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

- Bármilyen összefüggésben beszélgetünk is a betegjogokról, mindig oda térünk vissza, hogy az a szegény el-esett, a kórházban látogató nélkül egyedül fekvő, sok esetben idős, rossz anyagi körülmények között élő ember issza meg a levét az egészségügy mai helyzetének. A mai magyar egészségügyben sajnos nincs esélyegyenlőség: a mentő nem mindenkihez ér oda azonos időben, időnként kevés a kórházi ágy, hosszú a várakozási idő, a tehetősebbek más úton, a magánszférában kezeltethetik magukat, a szegények számára nem lehetőség a szabad orvosválasztás. Gyakori eset, hogy az éjszakai ügyeletre érkező beteget ingerülten fogadják, nem egyszer tiszteletlenül beszélnek velük, felteszik a kérdést: miért pont az éjszaka közepén jött? Kérdem én, egy beteg honnan tudja, mennyire súlyos a betegsége, fájdalma? Ez az ingerültség legtöbbször abból fakad, hogy az egészségügyi dolgozók is feszültek, túlhajszoltak, ezt fokozza a bérezés jelenlegi rendszere is. Sokan vannak, akiknek még száz forint útiköltség is megoldhatatlan problémát jelent. Az esély-egyenlőség súlyos sérüléseket szenved a Zöld Könyvben is. Az ügyeletes gyógyszertárak előtt esőben vagy dermesztő hidegben is csak az utcára néző kisablakból végzik a kiadást, nem is beszélve a kistelepülések betegeinek gyógyszerügyben is szomorú helyzetéről. És ez csak néhány kiragadott példa - mondja a betegjogi képviselő. A szakma egytért a reformok kérdésében, azok végrehajtásában van csupán különbség: Lendvai Rezső szerint logikus, végiggondolt, a szegényeket nem hátrányosan érintő változásnak lehet csak helye az egészségügyben. Szükséges lenne a változás abban is, hogy az eddig elégtelenül működő szakmai területek is levegőt kapjanak. A jobbátételhez pénz kell - mert tartalék nincs -, a jelenlegi egészségügyi rendszer pedig már képtelen alkotmányos feladatának megfelelni.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.

A betegjogi képviselő a panaszok vételét, intézését is ellátja. Lendvai Rezső fogadóórát tart minden hétfőn délután egy órától este 8-ig, a Március 15-e téri megyei rendelőintézet második emeletén.