Gizi néninek sohasem volt könnyű az élete

Ülünk a félhomályos szobában, villanyt kapcsoltat, s megmutatja karján a véraláfutásokat. Már megint elesett. Aztán meg kell néznem válla hús nélküli madárcsontjait. Kesereg egy sort, mert már semmi sem a régi. Csöng a telefon, két kézzel megragadja kisszékét, s azt maga előtt tolva araszol a készülékhez.

- Engem az anyám nem szeretett, az apám lánya voltam - Gizi néni ezzel kezdi mondandóját, amikor életéről, koráról kérdezem. Aztán kijelentését túl komolynak ítéli, s mivel eszében sincs elérzékenyedni, tréfára fogja: - Nemrég múltam 20 éves: négyszer húsz meg hat leszek augusztusban. 1920-ban, illetve az ágyban születtem.

Fogatlan szájjal nevet, közben kifejező, ma is gyönyörű kék szemeivel vizsgálgat: veszem-e a lapot? Veszem. Kacarászunk, aztán komolyra váltva folytatja az életmesét:

- Az apám apja kiment Amerikába, ezért az apám szegény rokonként gazdag rokon cselédje lett. Gyerekként hajnali 4-kor keltem, mint most, segítettem neki 300 disznót és 4 csikót etetni. Az elemiben nem is voltam jó tanuló, csak a magaviseletem volt dicséretes.

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Engem az anyám nem szeretett, az apám lánya voltam - Gizi néni ezzel kezdi mondandóját, amikor életéről, koráról kérdezem. Aztán kijelentését túl komolynak ítéli, s mivel eszében sincs elérzékenyedni, tréfára fogja: - Nemrég múltam 20 éves: négyszer húsz meg hat leszek augusztusban. 1920-ban, illetve az ágyban születtem.

Fogatlan szájjal nevet, közben kifejező, ma is gyönyörű kék szemeivel vizsgálgat: veszem-e a lapot? Veszem. Kacarászunk, aztán komolyra váltva folytatja az életmesét:

- Az apám apja kiment Amerikába, ezért az apám szegény rokonként gazdag rokon cselédje lett. Gyerekként hajnali 4-kor keltem, mint most, segítettem neki 300 disznót és 4 csikót etetni. Az elemiben nem is voltam jó tanuló, csak a magaviseletem volt dicséretes.

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Engem az anyám nem szeretett, az apám lánya voltam - Gizi néni ezzel kezdi mondandóját, amikor életéről, koráról kérdezem. Aztán kijelentését túl komolynak ítéli, s mivel eszében sincs elérzékenyedni, tréfára fogja: - Nemrég múltam 20 éves: négyszer húsz meg hat leszek augusztusban. 1920-ban, illetve az ágyban születtem.

Fogatlan szájjal nevet, közben kifejező, ma is gyönyörű kék szemeivel vizsgálgat: veszem-e a lapot? Veszem. Kacarászunk, aztán komolyra váltva folytatja az életmesét:

- Az apám apja kiment Amerikába, ezért az apám szegény rokonként gazdag rokon cselédje lett. Gyerekként hajnali 4-kor keltem, mint most, segítettem neki 300 disznót és 4 csikót etetni. Az elemiben nem is voltam jó tanuló, csak a magaviseletem volt dicséretes.

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Fogatlan szájjal nevet, közben kifejező, ma is gyönyörű kék szemeivel vizsgálgat: veszem-e a lapot? Veszem. Kacarászunk, aztán komolyra váltva folytatja az életmesét:

- Az apám apja kiment Amerikába, ezért az apám szegény rokonként gazdag rokon cselédje lett. Gyerekként hajnali 4-kor keltem, mint most, segítettem neki 300 disznót és 4 csikót etetni. Az elemiben nem is voltam jó tanuló, csak a magaviseletem volt dicséretes.

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Fogatlan szájjal nevet, közben kifejező, ma is gyönyörű kék szemeivel vizsgálgat: veszem-e a lapot? Veszem. Kacarászunk, aztán komolyra váltva folytatja az életmesét:

- Az apám apja kiment Amerikába, ezért az apám szegény rokonként gazdag rokon cselédje lett. Gyerekként hajnali 4-kor keltem, mint most, segítettem neki 300 disznót és 4 csikót etetni. Az elemiben nem is voltam jó tanuló, csak a magaviseletem volt dicséretes.

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Az apám apja kiment Amerikába, ezért az apám szegény rokonként gazdag rokon cselédje lett. Gyerekként hajnali 4-kor keltem, mint most, segítettem neki 300 disznót és 4 csikót etetni. Az elemiben nem is voltam jó tanuló, csak a magaviseletem volt dicséretes.

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Az apám apja kiment Amerikába, ezért az apám szegény rokonként gazdag rokon cselédje lett. Gyerekként hajnali 4-kor keltem, mint most, segítettem neki 300 disznót és 4 csikót etetni. Az elemiben nem is voltam jó tanuló, csak a magaviseletem volt dicséretes.

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

A csípőjével már kisgyerek kora óta küszködő Gizi néni ide-oda cikázó gondolatokkal mesél részleteket vasszorgalommal ledolgozott életéből. Őrzött 100-nál több libát Vasszécsenyben, volt házmester, eljárt takarítani, meg nyaranta a földekre dolgoz- ni, aztán 1945-től néhány évig 120 szovjet tiszt ruhá- ját mosta. Brigádvezetőként ment nyugdíjba. Előbb egy szombathelyi téeszben lett brigádvezető, majd egy ker-tészetben.

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Brigádvezető voltam, de kommunista sohasem! - dobja elém a szavakat mintegy élete esszenciájaként. - Eszembe nem jutott közéjük tartozni. Két szaktanfolyamot végeztem el, mezőgazdaságit meg kertészetit, de én, a sánta Gizi mindig másokért veszekedtem. A főnökömnek sem szégyelltem odavágni: A kisember a szatyrában lop, a nagy meg autóval viszi! Olyan volt az a világ. De engem hiába motoztatott meg a főnök, könnyesre megalázva, én nem loptam. Mindenért keservesen megdolgoztam.

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Nem hagy nyugodni: ki szerette legjobban Gizi nénit, ha az édesanyja nem?

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Az öcsém, a drága jó öcsém, aki gyönyörűen orgonált, én meg cimbalmoztam - hangzik a meglepő válasz, pedig akkor már tudom: két férje is volt az idős asszonynak. Az egyik mindössze három évig. Alig éltek együtt. Katonaként 1944-ben a Kárpátokban a partizánok fejen lőtték. Gizi néni 24 évesen özvegy lett. 12 év múlva mutatták be neki a második férjét.

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

- Akkor már épült a házam - mondja. Apránként kiderül, mekkora teljesítmény volt ez a házépítés annak idején. 1949-ben 420 forintért vette a telket (lucernás volt), kapott 34 ezer forintos kölcsönt. A ház évekig épült. Ő volt a malterkeverő, a téglahordó. l956-ban, amikor be akart költözni a kétszobás, pici fürdős épületbe, rémülten látta: az egyik szovjet tank csöve rászegeződik a házára, az bármelyik pillanatban megsemmisülhet. Megúszta. Élete azután is kacskaringósan alakult. Édesanyja hozzáköltözött, neki kellett eltartania, gondoznia, csakúgy, mint később férjét agyvérzés után két éven át. Legboldogabb akkor volt, amikor férjével 10 évig külföldön nyaraltak: Romániában, Krk-szigetén, Pulában. Amikor először meglátta a tengert, Gizi néni sírva fakadt.

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Mostanában szomszédai, távoli rokonai segítik, régi munkatársai látogatják. Ha pihen keresztrejtvényt fejt, természetfilmeket néz, de a kert, a növények a mdene.

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...

Ma reggel is tisztelettel gondoltam rá: 4-kor kelt, már jól el is fáradhatott...