Kicsit a padlón vagyunk

Illetve, lehet, hogy mégsem, hiszen Kovács László polgármester mindent elkövet azért, hogy pezsegjen a falu. Ha kell, hát a szlovén szövetségtől kapott tiszteletdíjat, amit a színjátszó csoport vezetéséért kap, félreteszi, és kirándulni viszi a szlovéniai tengerpartra a hétfős társaságot. Erről az útról érkezik haza találkozásunkkor, de feleségétől megtudjuk, hogy néhány nap múlva indul is vissza, ezúttal a helyi fiatalokkal. A határon túli szlovének hivatala támogatta a háromnapos utat, amelynek keretében megnézik például a koperi kikötőt, a sópárlókat, s ha már ott járnak, Triesztet is. A jókedélyű élménybeszámoló után elkomorul az elöljáró: Kicsit padlón vagyunk, a tavalyi költségvetésünk 40-50 százalékát kaptuk meg idén, festi le a nem éppen szívderítő helyzetet. A kistérség nem kap annyi plusztámogatást, amennyivel kevesebb jutott a kis önkormányzatoknak idén. A helyi nemzetiségi iskola fenntartása emberfeletti munka, de idén komoly kiegészítő támogatást, 14,8 millió forintot kapott. A polgármester szerint ez egy kicsit rendbe teszi az intézményt. A helyzetet jól jellemzi, hogy hónapról hónapra éltek, folyószámlahitel segítségével.

Azért kicsikét gyarapodott is Apátistvánfalva: az egykori esélyegyenlőségi minisztériumtól, a vasi közgyűléstől, valamint a régi jármű eladásából származó összeg segítségével új falugondnoki buszt vásároltak, amire nagy szükségük volt. Szeptemberben kezdődik a kultúrház és az orvosi rendelő akadálymentesítése és fejlesztése, amihez kétmillió forintot pályázati úton nyert a település. Cserélik a nyílászárókat, felújítják a vizesblokkot, és új eszközöket szereznek be a kultúrházba. Szeretnék ugyanis becsábítani a fiatalokat: számítógépet, televíziót, CD-lejátszót, játékokat, például csocsót, pingpongot vásárolnak nekik, amit itt használhatnak. Az intézmény kerekes székkel is megközelíthető lesz.

Szóval, tengődünk a pályázati összegekből, állapítja meg a polgármester. Az apátistvánfalviakat a határon túli szlovének hivatala idén négy-, a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségekért közalapítvány egymillió forinttal támogatta - ez utóbbi jobbára rendezvényekre adta a pénzt. Volt is falunap, elszármazottak találkozója, és zarándokút Szlovéniába. Bogojinában ismerősként üdvözölték azt a hatvanöt éves papot, aki valaha az apáti iskolában tanult, és egy dalt magyarult is elénekelt a helyi templomban. Megható pillanat volt, haza is hozta magával a társaság.

De vissza megint a hétköznapokhoz. Bizony, a csatorna jogos igény, ám a 2000 fő alatti települések ilyen törekvését nem támogatja pályázati rendszer, a három falu (Kétvölgy és Orfalu partnerségével) pedig együtt sem adja ki ezt a lélekszámot. Kovács László az uniós forrásokban, és az Őségi Nemzeti Park szakmai segítségében bízik e kérdésben, hiszen van olyan belterület a faluban, amely a szigorúan védett kategóriába esik. A másik nagy gond, s ennél a problémánál még a gondokat jó kedéllyel fogadó polgármester is türelmét veszíti, az utak állapota. A sajátokra nem jut pénz, a Magyar Közút Kht. pedig nem költ az övéire. Az utóbbi három hónap alatt nem használhatták a Máriaújfalu felől vezető utat, csak a Szentgotthárddal összekötőt, s ez teljesen tönkretette az amúgyis hepehupás utat.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Azért kicsikét gyarapodott is Apátistvánfalva: az egykori esélyegyenlőségi minisztériumtól, a vasi közgyűléstől, valamint a régi jármű eladásából származó összeg segítségével új falugondnoki buszt vásároltak, amire nagy szükségük volt. Szeptemberben kezdődik a kultúrház és az orvosi rendelő akadálymentesítése és fejlesztése, amihez kétmillió forintot pályázati úton nyert a település. Cserélik a nyílászárókat, felújítják a vizesblokkot, és új eszközöket szereznek be a kultúrházba. Szeretnék ugyanis becsábítani a fiatalokat: számítógépet, televíziót, CD-lejátszót, játékokat, például csocsót, pingpongot vásárolnak nekik, amit itt használhatnak. Az intézmény kerekes székkel is megközelíthető lesz.

Szóval, tengődünk a pályázati összegekből, állapítja meg a polgármester. Az apátistvánfalviakat a határon túli szlovének hivatala idén négy-, a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségekért közalapítvány egymillió forinttal támogatta - ez utóbbi jobbára rendezvényekre adta a pénzt. Volt is falunap, elszármazottak találkozója, és zarándokút Szlovéniába. Bogojinában ismerősként üdvözölték azt a hatvanöt éves papot, aki valaha az apáti iskolában tanult, és egy dalt magyarult is elénekelt a helyi templomban. Megható pillanat volt, haza is hozta magával a társaság.

De vissza megint a hétköznapokhoz. Bizony, a csatorna jogos igény, ám a 2000 fő alatti települések ilyen törekvését nem támogatja pályázati rendszer, a három falu (Kétvölgy és Orfalu partnerségével) pedig együtt sem adja ki ezt a lélekszámot. Kovács László az uniós forrásokban, és az Őségi Nemzeti Park szakmai segítségében bízik e kérdésben, hiszen van olyan belterület a faluban, amely a szigorúan védett kategóriába esik. A másik nagy gond, s ennél a problémánál még a gondokat jó kedéllyel fogadó polgármester is türelmét veszíti, az utak állapota. A sajátokra nem jut pénz, a Magyar Közút Kht. pedig nem költ az övéire. Az utóbbi három hónap alatt nem használhatták a Máriaújfalu felől vezető utat, csak a Szentgotthárddal összekötőt, s ez teljesen tönkretette az amúgyis hepehupás utat.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Azért kicsikét gyarapodott is Apátistvánfalva: az egykori esélyegyenlőségi minisztériumtól, a vasi közgyűléstől, valamint a régi jármű eladásából származó összeg segítségével új falugondnoki buszt vásároltak, amire nagy szükségük volt. Szeptemberben kezdődik a kultúrház és az orvosi rendelő akadálymentesítése és fejlesztése, amihez kétmillió forintot pályázati úton nyert a település. Cserélik a nyílászárókat, felújítják a vizesblokkot, és új eszközöket szereznek be a kultúrházba. Szeretnék ugyanis becsábítani a fiatalokat: számítógépet, televíziót, CD-lejátszót, játékokat, például csocsót, pingpongot vásárolnak nekik, amit itt használhatnak. Az intézmény kerekes székkel is megközelíthető lesz.

Szóval, tengődünk a pályázati összegekből, állapítja meg a polgármester. Az apátistvánfalviakat a határon túli szlovének hivatala idén négy-, a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségekért közalapítvány egymillió forinttal támogatta - ez utóbbi jobbára rendezvényekre adta a pénzt. Volt is falunap, elszármazottak találkozója, és zarándokút Szlovéniába. Bogojinában ismerősként üdvözölték azt a hatvanöt éves papot, aki valaha az apáti iskolában tanult, és egy dalt magyarult is elénekelt a helyi templomban. Megható pillanat volt, haza is hozta magával a társaság.

De vissza megint a hétköznapokhoz. Bizony, a csatorna jogos igény, ám a 2000 fő alatti települések ilyen törekvését nem támogatja pályázati rendszer, a három falu (Kétvölgy és Orfalu partnerségével) pedig együtt sem adja ki ezt a lélekszámot. Kovács László az uniós forrásokban, és az Őségi Nemzeti Park szakmai segítségében bízik e kérdésben, hiszen van olyan belterület a faluban, amely a szigorúan védett kategóriába esik. A másik nagy gond, s ennél a problémánál még a gondokat jó kedéllyel fogadó polgármester is türelmét veszíti, az utak állapota. A sajátokra nem jut pénz, a Magyar Közút Kht. pedig nem költ az övéire. Az utóbbi három hónap alatt nem használhatták a Máriaújfalu felől vezető utat, csak a Szentgotthárddal összekötőt, s ez teljesen tönkretette az amúgyis hepehupás utat.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Szóval, tengődünk a pályázati összegekből, állapítja meg a polgármester. Az apátistvánfalviakat a határon túli szlovének hivatala idén négy-, a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségekért közalapítvány egymillió forinttal támogatta - ez utóbbi jobbára rendezvényekre adta a pénzt. Volt is falunap, elszármazottak találkozója, és zarándokút Szlovéniába. Bogojinában ismerősként üdvözölték azt a hatvanöt éves papot, aki valaha az apáti iskolában tanult, és egy dalt magyarult is elénekelt a helyi templomban. Megható pillanat volt, haza is hozta magával a társaság.

De vissza megint a hétköznapokhoz. Bizony, a csatorna jogos igény, ám a 2000 fő alatti települések ilyen törekvését nem támogatja pályázati rendszer, a három falu (Kétvölgy és Orfalu partnerségével) pedig együtt sem adja ki ezt a lélekszámot. Kovács László az uniós forrásokban, és az Őségi Nemzeti Park szakmai segítségében bízik e kérdésben, hiszen van olyan belterület a faluban, amely a szigorúan védett kategóriába esik. A másik nagy gond, s ennél a problémánál még a gondokat jó kedéllyel fogadó polgármester is türelmét veszíti, az utak állapota. A sajátokra nem jut pénz, a Magyar Közút Kht. pedig nem költ az övéire. Az utóbbi három hónap alatt nem használhatták a Máriaújfalu felől vezető utat, csak a Szentgotthárddal összekötőt, s ez teljesen tönkretette az amúgyis hepehupás utat.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Szóval, tengődünk a pályázati összegekből, állapítja meg a polgármester. Az apátistvánfalviakat a határon túli szlovének hivatala idén négy-, a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségekért közalapítvány egymillió forinttal támogatta - ez utóbbi jobbára rendezvényekre adta a pénzt. Volt is falunap, elszármazottak találkozója, és zarándokút Szlovéniába. Bogojinában ismerősként üdvözölték azt a hatvanöt éves papot, aki valaha az apáti iskolában tanult, és egy dalt magyarult is elénekelt a helyi templomban. Megható pillanat volt, haza is hozta magával a társaság.

De vissza megint a hétköznapokhoz. Bizony, a csatorna jogos igény, ám a 2000 fő alatti települések ilyen törekvését nem támogatja pályázati rendszer, a három falu (Kétvölgy és Orfalu partnerségével) pedig együtt sem adja ki ezt a lélekszámot. Kovács László az uniós forrásokban, és az Őségi Nemzeti Park szakmai segítségében bízik e kérdésben, hiszen van olyan belterület a faluban, amely a szigorúan védett kategóriába esik. A másik nagy gond, s ennél a problémánál még a gondokat jó kedéllyel fogadó polgármester is türelmét veszíti, az utak állapota. A sajátokra nem jut pénz, a Magyar Közút Kht. pedig nem költ az övéire. Az utóbbi három hónap alatt nem használhatták a Máriaújfalu felől vezető utat, csak a Szentgotthárddal összekötőt, s ez teljesen tönkretette az amúgyis hepehupás utat.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

De vissza megint a hétköznapokhoz. Bizony, a csatorna jogos igény, ám a 2000 fő alatti települések ilyen törekvését nem támogatja pályázati rendszer, a három falu (Kétvölgy és Orfalu partnerségével) pedig együtt sem adja ki ezt a lélekszámot. Kovács László az uniós forrásokban, és az Őségi Nemzeti Park szakmai segítségében bízik e kérdésben, hiszen van olyan belterület a faluban, amely a szigorúan védett kategóriába esik. A másik nagy gond, s ennél a problémánál még a gondokat jó kedéllyel fogadó polgármester is türelmét veszíti, az utak állapota. A sajátokra nem jut pénz, a Magyar Közút Kht. pedig nem költ az övéire. Az utóbbi három hónap alatt nem használhatták a Máriaújfalu felől vezető utat, csak a Szentgotthárddal összekötőt, s ez teljesen tönkretette az amúgyis hepehupás utat.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

De vissza megint a hétköznapokhoz. Bizony, a csatorna jogos igény, ám a 2000 fő alatti települések ilyen törekvését nem támogatja pályázati rendszer, a három falu (Kétvölgy és Orfalu partnerségével) pedig együtt sem adja ki ezt a lélekszámot. Kovács László az uniós forrásokban, és az Őségi Nemzeti Park szakmai segítségében bízik e kérdésben, hiszen van olyan belterület a faluban, amely a szigorúan védett kategóriába esik. A másik nagy gond, s ennél a problémánál még a gondokat jó kedéllyel fogadó polgármester is türelmét veszíti, az utak állapota. A sajátokra nem jut pénz, a Magyar Közút Kht. pedig nem költ az övéire. Az utóbbi három hónap alatt nem használhatták a Máriaújfalu felől vezető utat, csak a Szentgotthárddal összekötőt, s ez teljesen tönkretette az amúgyis hepehupás utat.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

- Nem biztonságos a közlekedés - mondja Kovács László -, hiszen már két személyautó sem fér el egymás mellett. Ráadásul ez az út nemzetközi határátkelőhöz vezet. Most erre jár a busz is, az is került már árokba a rossz útviszonyok miatt. És a tulajdonos a füle botját sem mozdítja a problémára.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Az önkormányzat előtt álló jelentős feladat az általános rendezési terv elkészítése. Ennek szakhatósági engedélyeztetése zajlik, de a nemzeti parkkal sikerült megegyezni az építési területekről. A polgármester csak azt sajnálja, hogy lenne több lehetőség is a beépítésre, de egy 1968-ban született rendelkezés miatt meg van kötve az önkormányzat és a nemzeti park keze.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.

Azért a beszélgetés végén is vidáman köszön el a polgármester, szeptemberben szilvapikniket rendez a falu, s feleleveníti mindazt a népi hagyományt, ami e gyümölcs termesztésével és hasznosításával kapcsolatos.