Kisebbségi szervezetek jelölnek

lesz.

Országosan, így Vas megyében is október elsején - az önkormányzati képviselői és polgármesteri választással egy időben - tartják a települési kisebbségi önkormányzati választást. Ezen a választáson választóként, illetve jelöltként azok a magyar választópolgárok vehetnek részt, akik a kisebbséghez tartozónak vallják magukat, s 2006. július 15-éig kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Aki ezt akkor elmulasztotta, már nem pótolhatja, utólagosan nincs lehetőség a névjegyzékre való felvételre.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Országosan, így Vas megyében is október elsején - az önkormányzati képviselői és polgármesteri választással egy időben - tartják a települési kisebbségi önkormányzati választást. Ezen a választáson választóként, illetve jelöltként azok a magyar választópolgárok vehetnek részt, akik a kisebbséghez tartozónak vallják magukat, s 2006. július 15-éig kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Aki ezt akkor elmulasztotta, már nem pótolhatja, utólagosan nincs lehetőség a névjegyzékre való felvételre.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Országosan, így Vas megyében is október elsején - az önkormányzati képviselői és polgármesteri választással egy időben - tartják a települési kisebbségi önkormányzati választást. Ezen a választáson választóként, illetve jelöltként azok a magyar választópolgárok vehetnek részt, akik a kisebbséghez tartozónak vallják magukat, s 2006. július 15-éig kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Aki ezt akkor elmulasztotta, már nem pótolhatja, utólagosan nincs lehetőség a névjegyzékre való felvételre.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Országosan, így Vas megyében is október elsején - az önkormányzati képviselői és polgármesteri választással egy időben - tartják a települési kisebbségi önkormányzati választást. Ezen a választáson választóként, illetve jelöltként azok a magyar választópolgárok vehetnek részt, akik a kisebbséghez tartozónak vallják magukat, s 2006. július 15-éig kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Aki ezt akkor elmulasztotta, már nem pótolhatja, utólagosan nincs lehetőség a névjegyzékre való felvételre.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Országosan, így Vas megyében is október elsején - az önkormányzati képviselői és polgármesteri választással egy időben - tartják a települési kisebbségi önkormányzati választást. Ezen a választáson választóként, illetve jelöltként azok a magyar választópolgárok vehetnek részt, akik a kisebbséghez tartozónak vallják magukat, s 2006. július 15-éig kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Aki ezt akkor elmulasztotta, már nem pótolhatja, utólagosan nincs lehetőség a névjegyzékre való felvételre.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Országosan, így Vas megyében is október elsején - az önkormányzati képviselői és polgármesteri választással egy időben - tartják a települési kisebbségi önkormányzati választást. Ezen a választáson választóként, illetve jelöltként azok a magyar választópolgárok vehetnek részt, akik a kisebbséghez tartozónak vallják magukat, s 2006. július 15-éig kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Aki ezt akkor elmulasztotta, már nem pótolhatja, utólagosan nincs lehetőség a névjegyzékre való felvételre.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Vas megyében a meghatározott határidőig 4 ezer 495-en kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvételüket. Köztük a legtöbb - csaknem 2 ezer - volt a horvát, ezernél több a cigány, 752 a szlovén, 719 a német, 42 a lengyel, s 2 a ruszin kisebbséghez tartozó.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Ennek nyomán Vas megye településein 77 kisebbségi választói névjegyzék készült, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyi helyen tartanak választást. Ennek kitűzésére ugyanis csak azokon a településeken van mód, ahol legalább harminc, egy kisebbséghez tartozó választó kérte a névjegyzékbe való felvételét. Így Vas megyében végül 36 településen tűztek ki összesen 50 települési kisebbségi önkormányzati képviselő választást. Ennek eredményeként Vasban 20 cigány, 11 horvát, egy lengyel, 10 német és nyolc szlovén kisebbségi önkormányzat alakulhat.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

Ez azonban ma még feltételes mód, mivel a szavazás megtartásának alapfeltétele, hogy legalább öt jelölt közül választhassanak a polgárok.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

A kisebbségi választások jelöltállítási folyamata eltér az önkormányzati választások hagyományos ajánlási rendszerétől. A jelölés ebben az esetben nem a választópolgárok, hanem a bírósági nyilvántartásba vett kisebbségi szervezetek feladata.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

A bírósági nyilvántartáson túl a jelöltállítás előtt ezeknek a szervezeteknek be kell jelentkezniük a választási bizottságnál. Amennyiben az adott szervezet csak egy településen állít jelöltet, akkor a helyi, amennyiben a megyében több helyen, úgy a megyei, egyébként az Országos Választási Bizottságnál kell az erre rendszeresített nyomtatványon bejelentkezniük.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.

További feltétel, hogy a kisebbségi jelölő szervezet csak olyan személyt jelölhet képviselőnek, aki az adott kisebbség választói névjegyzékében szerepel. Némileg nehezíti a dolgot az a körülmény, hogy a névjegyzék adatai titkosak, így azt nem vásárolhatják meg, még csak bele sem tekinthetnek a jelölő szervezetek. A kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet szeptember 8-áig kell bejelenteni a helyi választási bizottságnál.