Lesz-e kék a gyapot?

Lesz-e olyan gyapotfajta, amelyik a jelenlegi fehér helyett kék színben pompázik majd a földeken, mert a farmeranyag kék színét önmagában hordja, s megkíméli a környezetet a festékgyártásból adódó környezetszennyezéstől? Kikísérleteznek majd olyan növényeket, amelyek a hidegnek ellenállnak, ezáltal az északi országokban a jelenleginél jóval nagyobb területet vethetnek majd be?

Igen, a géntechnológiának köszönhetően mindez lehetséges. Korunk egyik nagy kérdése: átok vagy áldás ez az emberiség számára?

- Maga a géntechnika forradalmasította a genetikát, tudományos szenzáció, óriási dolog, csúcstechnológia, ugyanakkor a gyakorlatban már nem ilyen rózsás a helyzet - magyarázza dr. Pauk János, a Gabonatermesztő Kutató Kht. szegedi laboratóriumának vezetője, búzakutató. - A legerősebb világcégek nem tudtak önmérsékletet gyakorolni, a profitéhségük nagyobb volt, így a közvélemény - még a tudományos sem - készült fel az új helyzetre. Következménye, hogy a génkezelt élelmiszerek ügyében mára kettészakadt a világ. Ráadásul külön gondként ott van még, hogy nincs mód objektív vizsgálatok lefolytatására.

A kutatóval arról is beszélünk, hogy a multik - akárcsak már a két világháború között a haditechnikában és a gyógyszeriparban - tudósokat is megvettek, hogy terjesszék génkezelt élelmiszereik jó hírét.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Igen, a géntechnológiának köszönhetően mindez lehetséges. Korunk egyik nagy kérdése: átok vagy áldás ez az emberiség számára?

- Maga a géntechnika forradalmasította a genetikát, tudományos szenzáció, óriási dolog, csúcstechnológia, ugyanakkor a gyakorlatban már nem ilyen rózsás a helyzet - magyarázza dr. Pauk János, a Gabonatermesztő Kutató Kht. szegedi laboratóriumának vezetője, búzakutató. - A legerősebb világcégek nem tudtak önmérsékletet gyakorolni, a profitéhségük nagyobb volt, így a közvélemény - még a tudományos sem - készült fel az új helyzetre. Következménye, hogy a génkezelt élelmiszerek ügyében mára kettészakadt a világ. Ráadásul külön gondként ott van még, hogy nincs mód objektív vizsgálatok lefolytatására.

A kutatóval arról is beszélünk, hogy a multik - akárcsak már a két világháború között a haditechnikában és a gyógyszeriparban - tudósokat is megvettek, hogy terjesszék génkezelt élelmiszereik jó hírét.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Igen, a géntechnológiának köszönhetően mindez lehetséges. Korunk egyik nagy kérdése: átok vagy áldás ez az emberiség számára?

- Maga a géntechnika forradalmasította a genetikát, tudományos szenzáció, óriási dolog, csúcstechnológia, ugyanakkor a gyakorlatban már nem ilyen rózsás a helyzet - magyarázza dr. Pauk János, a Gabonatermesztő Kutató Kht. szegedi laboratóriumának vezetője, búzakutató. - A legerősebb világcégek nem tudtak önmérsékletet gyakorolni, a profitéhségük nagyobb volt, így a közvélemény - még a tudományos sem - készült fel az új helyzetre. Következménye, hogy a génkezelt élelmiszerek ügyében mára kettészakadt a világ. Ráadásul külön gondként ott van még, hogy nincs mód objektív vizsgálatok lefolytatására.

A kutatóval arról is beszélünk, hogy a multik - akárcsak már a két világháború között a haditechnikában és a gyógyszeriparban - tudósokat is megvettek, hogy terjesszék génkezelt élelmiszereik jó hírét.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Maga a géntechnika forradalmasította a genetikát, tudományos szenzáció, óriási dolog, csúcstechnológia, ugyanakkor a gyakorlatban már nem ilyen rózsás a helyzet - magyarázza dr. Pauk János, a Gabonatermesztő Kutató Kht. szegedi laboratóriumának vezetője, búzakutató. - A legerősebb világcégek nem tudtak önmérsékletet gyakorolni, a profitéhségük nagyobb volt, így a közvélemény - még a tudományos sem - készült fel az új helyzetre. Következménye, hogy a génkezelt élelmiszerek ügyében mára kettészakadt a világ. Ráadásul külön gondként ott van még, hogy nincs mód objektív vizsgálatok lefolytatására.

A kutatóval arról is beszélünk, hogy a multik - akárcsak már a két világháború között a haditechnikában és a gyógyszeriparban - tudósokat is megvettek, hogy terjesszék génkezelt élelmiszereik jó hírét.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Maga a géntechnika forradalmasította a genetikát, tudományos szenzáció, óriási dolog, csúcstechnológia, ugyanakkor a gyakorlatban már nem ilyen rózsás a helyzet - magyarázza dr. Pauk János, a Gabonatermesztő Kutató Kht. szegedi laboratóriumának vezetője, búzakutató. - A legerősebb világcégek nem tudtak önmérsékletet gyakorolni, a profitéhségük nagyobb volt, így a közvélemény - még a tudományos sem - készült fel az új helyzetre. Következménye, hogy a génkezelt élelmiszerek ügyében mára kettészakadt a világ. Ráadásul külön gondként ott van még, hogy nincs mód objektív vizsgálatok lefolytatására.

A kutatóval arról is beszélünk, hogy a multik - akárcsak már a két világháború között a haditechnikában és a gyógyszeriparban - tudósokat is megvettek, hogy terjesszék génkezelt élelmiszereik jó hírét.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

A kutatóval arról is beszélünk, hogy a multik - akárcsak már a két világháború között a haditechnikában és a gyógyszeriparban - tudósokat is megvettek, hogy terjesszék génkezelt élelmiszereik jó hírét.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

A kutatóval arról is beszélünk, hogy a multik - akárcsak már a két világháború között a haditechnikában és a gyógyszeriparban - tudósokat is megvettek, hogy terjesszék génkezelt élelmiszereik jó hírét.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Ebben a helyzetben ma az egyik tábor azt mondja: mivel a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozamúak, ezért ezek megoldást jelentenek a Földön az éhínség felszámolására. A másik tábor, a zöldek szerint viszont a génkezelés az ökoszisztémában egyensúlyi zavarokat okoz, ráadásul ezek az élelmiszerek több kockázati tényezőt is jelentenek az emberekre nézve: 1. általuk csökken az emberi szervezet antibiotikumokra való érzékenysége; 2. emésztőrendszeri és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Először azzal a céllal állítottak elő génkezelt növényeket, hogy növeljék a terméshozamot - magyarázza dr. Pauk János. A géntechnikával a haszonnövények szervezetébe más élőlények génjeit juttatták be, hogy ezzel kedvezőbb tulajdonságúvá alakítsák. Például több haszonnövénybe rovar-ölő baktériumok azon génjét juttatták, amely rovarölő fehérjét kódol, így aztán a növény maga is termeli a rovart elpusztító fehérjét.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

A multik mohósága, profitéhsége bizonytalanságot okoz. Néhány hónapja a Magyar Rádióban a Skót Akadémia tagja, egy magyar származású tudós, dr. Pusztai Árpád biokémikus - aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatával lett híressé - erre példaként mondta el egy interjúban: a biotechnikai vállalatoknak nem érdekük, hogy teszteljék, vizsgálják a tápláléknak szánt génkezelt növényeket, mert a nagyon drága vizsgálatok csökkentik a profitjukat. A műsorban elhangzott: a legnagyobb és legagresszívabb multinacionális vállalat ezzel kapcsolatos titkosítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal elfogadta.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

A helyzet egyre nyomasztóbb, ha ezek után arra a sajtóhírre gondolunk, amelyben az állt, hogy a Greenpeace a magyarországi üzletekben a megengedettnél több génkezelt összetevőt tartalmazó élelmiszerre bukkant. A többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is szabadon forgalmazható a génkezelt élelmiszer, ha azonban a módosított összetevők aránya meghaladja a 0,9 százalékot, a csomagoláson azt fel kell tüntetni. Ám a greenpeace-esek szerint Magyarországon ez a korlátozás a gyakorlatban nem érvényesül: a határértéket jócskán túllépő élelmiszer kapható, mindenféle jelölés nélkül. (Márciusban az egyik budapesti multi nagyáruház húskonzerveiben elvégzett élelmiszer-vegyészeti vizsgálat három százaléknál nagyobb arányban mutatott ki génmódosított összetevőt!)

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Ebben a helyzetben hogyan vásároljunk? Milyen szempontokat ajánl egy kutató?

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Konzervatív vagyok, csak a régi, jól bevált termé-keket vásárolom, nem dőlök be az újdonságokkal bombázó reklámoknak, kitartok például az évek óta megszokott régi kenyérfajta mellett - mondja el dr. Pauk János, aki szerint nem is annyira nekünk, végfelhasználóknak kellene igazán odafigyelnünk a génkezelt élelmiszerre (ez nagyon nehéz is, mert alig kisilabizálható az árukon). Hanem például a péknek, vagy a margaringyártónak, aki ha génkezelt alapanyagot használ termékének készítéséhez, azt feltűnően fel kellene tüntetnie.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

Dr. Pauk János amúgy optimista. Bízik abban, hogy a jelenlegi állapot csak időleges, s nem beszélnek el egymás mellett már sokáig a génkezelés támogatói és a zöldek.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.

- Végül majd ebben a kérdésben is az ész győz, kialakul egy objektív, tudományos vélemény, s vele egy tiszta helyzet - fogalmazza meg mindannyiunk óhaját.