Melegszívű pasik

Nagy sikerrel játszottak életükben először nagy színpadon ezek a gyerekek, akik azzal a céllal alakítottak társulatot két évvel ezelőtt, hogy nívós, szórakoztató ifjúsági színházat szeretnének csinálni. A Gyermekek Házában van a próbahelyük, első négy darabjukat ott is mutatták be; jobbára iskolai témákat dolgoztak fel. A gyere-kek szombathelyi középiskolások, 16-20 évesek. Büszkén vállalják, hogy minden külső segítség, gyámkodás nélkül dolgoznak (a Gyermekek Háza csak helyet ad), a forgatókönyveket maguk írják, a rendező mindig Horváth Soma, a Szent-Györgyi Albert Középiskola dráma tagozatos diákja. Kialakult közönségük kisebb része áll diáktársakból, barátokból, nagyobb része felnőttekből: szülők, ismerősök és civil érdeklődők is eljönnek megnézni, mit ad elő újfent az ifjúsági színtársulat, szokása szerint fanyar humorral.

Az ötödik darab előkészítésénél a társulat gondolt egy nagyot: kiviszi a Gyermekek Háza falai közül legújabb Meleg-helyzet című produkcióját, méghozzá az MMIK színháztermébe. Pedig ez nem kis rizikóval járó elhatározás volt, hiszen a megyei művelődési központban komoly bérleti díjat kell fizetni a teremért (164 ezer forintot). Kérdéses volt, hogy honnan lesz ennyi, és miből fedezik közben az előadás létrehozásának költségeit. Felnőtt módra leültek az intézményvezetőkkel tárgyalni, milyen kedvezményt lehet kapni. Végül megkapták háromszor ingyen a termet próbálni, az előadásra pedig olyan szerződést kötöttek, hogy a teljes bevétel, de legalább 82 ezer forint az MMIK-é lesz. Szponzorokat kerestek, és nagy reklámhadjáratba kezdtek. Lángoló betűkkel írt plakátjaik (középen rózsaszín felhőben úszó férfi-pár) kellően felhívták a figyelmet az előadásra: úgy megtelt a nagy terem a bemutatón, hogy sokan már csak a lépcsőn tudtak helyet foglalni, köztük üldögélt az alpolgármester is.

A Meleg-helyzet bátor választás - egyrészt a nagy színpadon való bemutatkozáshoz, ami a társulat életében egyúttal kicsit a felnőtté válást is jelenti. Másrészt a témája miatt, hiszen Jean Poiret: Őrült nők ketrece című műve volt a kiindulási alap (a filmet Robin Williams és Gene Hackman főszereplésével láthattuk), vagyis kényes társadalmi problémát dolgoz fel. A történet egy kissé furcsa párról, egy homoszexuális házaspárról szól, akik nevelnek egy fiút, és ez a fiatalember 20 éves korában úgy dönt: megnősül. A menyasszony apja azonban egy konzervatív erkölcsrendész szenátor, a bonyodalmak abból származnak, hogy a két szülőpár egy vacsora alkalmával miként talákozzék. Vállalható-e a másság vagy nem, milyen hazugságok árán tartható fenn a normális-nak tartott élet látszata? Hogyan ütközik össze a liberalizmus és a konzervativizmus, az erkölcs és a politika? Ezeket a kérdéseket boncolgatják ezek a gyere-kek, és a karakterek megformálása, átiratukban a helyzetek poentírozása azt jelzi, hogy bizony sok mindent megértettek már a világból. A főszereplők a jellemek kialakításánál a szélsőségekig is elmennek, akár túlzásba pörgetik a figurát, hogy még jobban nevessünk, hiszen a szándékuk a mulattatás. Szakály Zsolt volt a férj, Horváth Soma a feleség, Bödecs László a fiú, Csukovits Balázs a konzervatív szenátor, Szandtner Veronika a szenátor felesége, Bárány Réka a lányuk, Farkas Mihály az elképesztő szobalány, Pusztai Krisztina pedig a fiú vér szerinti anyja. Óriási élvezettel játszottak ezek a fiatalok (közülük többen színészek szeretnének lenni); az esten megszületett a komédia, a közönség kifejezetten jól szórakozott. A telt ház több mint 160 ezer forint bevételt hozott, de az MMIK - értékelve a produkciót - további ifjúságpártoló gesztust tett: nem kérte el a teljes összeget, hanem csak annak nyolcvan százalékát. A tetszés folytatást szül, az előadást még egyszer meghirdetik majd.

Az ötödik darab előkészítésénél a társulat gondolt egy nagyot: kiviszi a Gyermekek Háza falai közül legújabb Meleg-helyzet című produkcióját, méghozzá az MMIK színháztermébe. Pedig ez nem kis rizikóval járó elhatározás volt, hiszen a megyei művelődési központban komoly bérleti díjat kell fizetni a teremért (164 ezer forintot). Kérdéses volt, hogy honnan lesz ennyi, és miből fedezik közben az előadás létrehozásának költségeit. Felnőtt módra leültek az intézményvezetőkkel tárgyalni, milyen kedvezményt lehet kapni. Végül megkapták háromszor ingyen a termet próbálni, az előadásra pedig olyan szerződést kötöttek, hogy a teljes bevétel, de legalább 82 ezer forint az MMIK-é lesz. Szponzorokat kerestek, és nagy reklámhadjáratba kezdtek. Lángoló betűkkel írt plakátjaik (középen rózsaszín felhőben úszó férfi-pár) kellően felhívták a figyelmet az előadásra: úgy megtelt a nagy terem a bemutatón, hogy sokan már csak a lépcsőn tudtak helyet foglalni, köztük üldögélt az alpolgármester is.

A Meleg-helyzet bátor választás - egyrészt a nagy színpadon való bemutatkozáshoz, ami a társulat életében egyúttal kicsit a felnőtté válást is jelenti. Másrészt a témája miatt, hiszen Jean Poiret: Őrült nők ketrece című műve volt a kiindulási alap (a filmet Robin Williams és Gene Hackman főszereplésével láthattuk), vagyis kényes társadalmi problémát dolgoz fel. A történet egy kissé furcsa párról, egy homoszexuális házaspárról szól, akik nevelnek egy fiút, és ez a fiatalember 20 éves korában úgy dönt: megnősül. A menyasszony apja azonban egy konzervatív erkölcsrendész szenátor, a bonyodalmak abból származnak, hogy a két szülőpár egy vacsora alkalmával miként talákozzék. Vállalható-e a másság vagy nem, milyen hazugságok árán tartható fenn a normális-nak tartott élet látszata? Hogyan ütközik össze a liberalizmus és a konzervativizmus, az erkölcs és a politika? Ezeket a kérdéseket boncolgatják ezek a gyere-kek, és a karakterek megformálása, átiratukban a helyzetek poentírozása azt jelzi, hogy bizony sok mindent megértettek már a világból. A főszereplők a jellemek kialakításánál a szélsőségekig is elmennek, akár túlzásba pörgetik a figurát, hogy még jobban nevessünk, hiszen a szándékuk a mulattatás. Szakály Zsolt volt a férj, Horváth Soma a feleség, Bödecs László a fiú, Csukovits Balázs a konzervatív szenátor, Szandtner Veronika a szenátor felesége, Bárány Réka a lányuk, Farkas Mihály az elképesztő szobalány, Pusztai Krisztina pedig a fiú vér szerinti anyja. Óriási élvezettel játszottak ezek a fiatalok (közülük többen színészek szeretnének lenni); az esten megszületett a komédia, a közönség kifejezetten jól szórakozott. A telt ház több mint 160 ezer forint bevételt hozott, de az MMIK - értékelve a produkciót - további ifjúságpártoló gesztust tett: nem kérte el a teljes összeget, hanem csak annak nyolcvan százalékát. A tetszés folytatást szül, az előadást még egyszer meghirdetik majd.

Az ötödik darab előkészítésénél a társulat gondolt egy nagyot: kiviszi a Gyermekek Háza falai közül legújabb Meleg-helyzet című produkcióját, méghozzá az MMIK színháztermébe. Pedig ez nem kis rizikóval járó elhatározás volt, hiszen a megyei művelődési központban komoly bérleti díjat kell fizetni a teremért (164 ezer forintot). Kérdéses volt, hogy honnan lesz ennyi, és miből fedezik közben az előadás létrehozásának költségeit. Felnőtt módra leültek az intézményvezetőkkel tárgyalni, milyen kedvezményt lehet kapni. Végül megkapták háromszor ingyen a termet próbálni, az előadásra pedig olyan szerződést kötöttek, hogy a teljes bevétel, de legalább 82 ezer forint az MMIK-é lesz. Szponzorokat kerestek, és nagy reklámhadjáratba kezdtek. Lángoló betűkkel írt plakátjaik (középen rózsaszín felhőben úszó férfi-pár) kellően felhívták a figyelmet az előadásra: úgy megtelt a nagy terem a bemutatón, hogy sokan már csak a lépcsőn tudtak helyet foglalni, köztük üldögélt az alpolgármester is.

A Meleg-helyzet bátor választás - egyrészt a nagy színpadon való bemutatkozáshoz, ami a társulat életében egyúttal kicsit a felnőtté válást is jelenti. Másrészt a témája miatt, hiszen Jean Poiret: Őrült nők ketrece című műve volt a kiindulási alap (a filmet Robin Williams és Gene Hackman főszereplésével láthattuk), vagyis kényes társadalmi problémát dolgoz fel. A történet egy kissé furcsa párról, egy homoszexuális házaspárról szól, akik nevelnek egy fiút, és ez a fiatalember 20 éves korában úgy dönt: megnősül. A menyasszony apja azonban egy konzervatív erkölcsrendész szenátor, a bonyodalmak abból származnak, hogy a két szülőpár egy vacsora alkalmával miként talákozzék. Vállalható-e a másság vagy nem, milyen hazugságok árán tartható fenn a normális-nak tartott élet látszata? Hogyan ütközik össze a liberalizmus és a konzervativizmus, az erkölcs és a politika? Ezeket a kérdéseket boncolgatják ezek a gyere-kek, és a karakterek megformálása, átiratukban a helyzetek poentírozása azt jelzi, hogy bizony sok mindent megértettek már a világból. A főszereplők a jellemek kialakításánál a szélsőségekig is elmennek, akár túlzásba pörgetik a figurát, hogy még jobban nevessünk, hiszen a szándékuk a mulattatás. Szakály Zsolt volt a férj, Horváth Soma a feleség, Bödecs László a fiú, Csukovits Balázs a konzervatív szenátor, Szandtner Veronika a szenátor felesége, Bárány Réka a lányuk, Farkas Mihály az elképesztő szobalány, Pusztai Krisztina pedig a fiú vér szerinti anyja. Óriási élvezettel játszottak ezek a fiatalok (közülük többen színészek szeretnének lenni); az esten megszületett a komédia, a közönség kifejezetten jól szórakozott. A telt ház több mint 160 ezer forint bevételt hozott, de az MMIK - értékelve a produkciót - további ifjúságpártoló gesztust tett: nem kérte el a teljes összeget, hanem csak annak nyolcvan százalékát. A tetszés folytatást szül, az előadást még egyszer meghirdetik majd.

A Meleg-helyzet bátor választás - egyrészt a nagy színpadon való bemutatkozáshoz, ami a társulat életében egyúttal kicsit a felnőtté válást is jelenti. Másrészt a témája miatt, hiszen Jean Poiret: Őrült nők ketrece című műve volt a kiindulási alap (a filmet Robin Williams és Gene Hackman főszereplésével láthattuk), vagyis kényes társadalmi problémát dolgoz fel. A történet egy kissé furcsa párról, egy homoszexuális házaspárról szól, akik nevelnek egy fiút, és ez a fiatalember 20 éves korában úgy dönt: megnősül. A menyasszony apja azonban egy konzervatív erkölcsrendész szenátor, a bonyodalmak abból származnak, hogy a két szülőpár egy vacsora alkalmával miként talákozzék. Vállalható-e a másság vagy nem, milyen hazugságok árán tartható fenn a normális-nak tartott élet látszata? Hogyan ütközik össze a liberalizmus és a konzervativizmus, az erkölcs és a politika? Ezeket a kérdéseket boncolgatják ezek a gyere-kek, és a karakterek megformálása, átiratukban a helyzetek poentírozása azt jelzi, hogy bizony sok mindent megértettek már a világból. A főszereplők a jellemek kialakításánál a szélsőségekig is elmennek, akár túlzásba pörgetik a figurát, hogy még jobban nevessünk, hiszen a szándékuk a mulattatás. Szakály Zsolt volt a férj, Horváth Soma a feleség, Bödecs László a fiú, Csukovits Balázs a konzervatív szenátor, Szandtner Veronika a szenátor felesége, Bárány Réka a lányuk, Farkas Mihály az elképesztő szobalány, Pusztai Krisztina pedig a fiú vér szerinti anyja. Óriási élvezettel játszottak ezek a fiatalok (közülük többen színészek szeretnének lenni); az esten megszületett a komédia, a közönség kifejezetten jól szórakozott. A telt ház több mint 160 ezer forint bevételt hozott, de az MMIK - értékelve a produkciót - további ifjúságpártoló gesztust tett: nem kérte el a teljes összeget, hanem csak annak nyolcvan százalékát. A tetszés folytatást szül, az előadást még egyszer meghirdetik majd.

A Meleg-helyzet bátor választás - egyrészt a nagy színpadon való bemutatkozáshoz, ami a társulat életében egyúttal kicsit a felnőtté válást is jelenti. Másrészt a témája miatt, hiszen Jean Poiret: Őrült nők ketrece című műve volt a kiindulási alap (a filmet Robin Williams és Gene Hackman főszereplésével láthattuk), vagyis kényes társadalmi problémát dolgoz fel. A történet egy kissé furcsa párról, egy homoszexuális házaspárról szól, akik nevelnek egy fiút, és ez a fiatalember 20 éves korában úgy dönt: megnősül. A menyasszony apja azonban egy konzervatív erkölcsrendész szenátor, a bonyodalmak abból származnak, hogy a két szülőpár egy vacsora alkalmával miként talákozzék. Vállalható-e a másság vagy nem, milyen hazugságok árán tartható fenn a normális-nak tartott élet látszata? Hogyan ütközik össze a liberalizmus és a konzervativizmus, az erkölcs és a politika? Ezeket a kérdéseket boncolgatják ezek a gyere-kek, és a karakterek megformálása, átiratukban a helyzetek poentírozása azt jelzi, hogy bizony sok mindent megértettek már a világból. A főszereplők a jellemek kialakításánál a szélsőségekig is elmennek, akár túlzásba pörgetik a figurát, hogy még jobban nevessünk, hiszen a szándékuk a mulattatás. Szakály Zsolt volt a férj, Horváth Soma a feleség, Bödecs László a fiú, Csukovits Balázs a konzervatív szenátor, Szandtner Veronika a szenátor felesége, Bárány Réka a lányuk, Farkas Mihály az elképesztő szobalány, Pusztai Krisztina pedig a fiú vér szerinti anyja. Óriási élvezettel játszottak ezek a fiatalok (közülük többen színészek szeretnének lenni); az esten megszületett a komédia, a közönség kifejezetten jól szórakozott. A telt ház több mint 160 ezer forint bevételt hozott, de az MMIK - értékelve a produkciót - további ifjúságpártoló gesztust tett: nem kérte el a teljes összeget, hanem csak annak nyolcvan százalékát. A tetszés folytatást szül, az előadást még egyszer meghirdetik majd.