Milliárdos tervek

A becslések szerint Nyugat-Dunántúl a 2007-2013 időszakban összesen 700-750 milliárd forint uniós, illetve hazai forrást fordíthat fejlesztésre. Ebből 121-132 milliárd forint a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében felhasználható pénz, tudtuk meg Markó Pétertől, a regionális fejlesztési tanács elnökétől.

A regionális fejlesztési tanács elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a többi régióhoz képest - korábbi gyakorlatot követve - az Új Magyarország Fejlesztési Terv ezúttal is szűken méri a forrásokat a Nyugat-Dunántúl számára. Pedig itt is bőven lenne megoldandó feladat.

Markó Péter elmondta, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ágazati forrásokból milyen pénzekre számíthat majd a régió. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ugyanis egy összegben szerepel az erre szánt pénz, s egyelőre még csak a támogatások elvei fogalmazódnak, konkrét projektek nem. Az elnök szükségesnek tartaná, ha minél előbb nyilvánossá válna az ágazati projekt-lista is, mert így kiküszöbölhetőek lennének a Regionális Fejlesztés Operatív Programmal való esetleges párhuzamosságok.

Markó Péter elmondta, hogy a nagyprojektek listáján Vas megye két jelentős infrastrukturális fejlesztéssel szerepel. Az egyik a 8-as számú főút burkolatának megerősítése Ajkától egészen az országhatárig. A másik pedig a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, ami a jövőben az olaszországi Velence és Kijev közötti vas-útvonal fontos eleme lesz.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

A regionális fejlesztési tanács elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a többi régióhoz képest - korábbi gyakorlatot követve - az Új Magyarország Fejlesztési Terv ezúttal is szűken méri a forrásokat a Nyugat-Dunántúl számára. Pedig itt is bőven lenne megoldandó feladat.

Markó Péter elmondta, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ágazati forrásokból milyen pénzekre számíthat majd a régió. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ugyanis egy összegben szerepel az erre szánt pénz, s egyelőre még csak a támogatások elvei fogalmazódnak, konkrét projektek nem. Az elnök szükségesnek tartaná, ha minél előbb nyilvánossá válna az ágazati projekt-lista is, mert így kiküszöbölhetőek lennének a Regionális Fejlesztés Operatív Programmal való esetleges párhuzamosságok.

Markó Péter elmondta, hogy a nagyprojektek listáján Vas megye két jelentős infrastrukturális fejlesztéssel szerepel. Az egyik a 8-as számú főút burkolatának megerősítése Ajkától egészen az országhatárig. A másik pedig a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, ami a jövőben az olaszországi Velence és Kijev közötti vas-útvonal fontos eleme lesz.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

A regionális fejlesztési tanács elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a többi régióhoz képest - korábbi gyakorlatot követve - az Új Magyarország Fejlesztési Terv ezúttal is szűken méri a forrásokat a Nyugat-Dunántúl számára. Pedig itt is bőven lenne megoldandó feladat.

Markó Péter elmondta, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ágazati forrásokból milyen pénzekre számíthat majd a régió. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ugyanis egy összegben szerepel az erre szánt pénz, s egyelőre még csak a támogatások elvei fogalmazódnak, konkrét projektek nem. Az elnök szükségesnek tartaná, ha minél előbb nyilvánossá válna az ágazati projekt-lista is, mert így kiküszöbölhetőek lennének a Regionális Fejlesztés Operatív Programmal való esetleges párhuzamosságok.

Markó Péter elmondta, hogy a nagyprojektek listáján Vas megye két jelentős infrastrukturális fejlesztéssel szerepel. Az egyik a 8-as számú főút burkolatának megerősítése Ajkától egészen az országhatárig. A másik pedig a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, ami a jövőben az olaszországi Velence és Kijev közötti vas-útvonal fontos eleme lesz.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

Markó Péter elmondta, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ágazati forrásokból milyen pénzekre számíthat majd a régió. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ugyanis egy összegben szerepel az erre szánt pénz, s egyelőre még csak a támogatások elvei fogalmazódnak, konkrét projektek nem. Az elnök szükségesnek tartaná, ha minél előbb nyilvánossá válna az ágazati projekt-lista is, mert így kiküszöbölhetőek lennének a Regionális Fejlesztés Operatív Programmal való esetleges párhuzamosságok.

Markó Péter elmondta, hogy a nagyprojektek listáján Vas megye két jelentős infrastrukturális fejlesztéssel szerepel. Az egyik a 8-as számú főút burkolatának megerősítése Ajkától egészen az országhatárig. A másik pedig a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, ami a jövőben az olaszországi Velence és Kijev közötti vas-útvonal fontos eleme lesz.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

Markó Péter elmondta, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ágazati forrásokból milyen pénzekre számíthat majd a régió. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ugyanis egy összegben szerepel az erre szánt pénz, s egyelőre még csak a támogatások elvei fogalmazódnak, konkrét projektek nem. Az elnök szükségesnek tartaná, ha minél előbb nyilvánossá válna az ágazati projekt-lista is, mert így kiküszöbölhetőek lennének a Regionális Fejlesztés Operatív Programmal való esetleges párhuzamosságok.

Markó Péter elmondta, hogy a nagyprojektek listáján Vas megye két jelentős infrastrukturális fejlesztéssel szerepel. Az egyik a 8-as számú főút burkolatának megerősítése Ajkától egészen az országhatárig. A másik pedig a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, ami a jövőben az olaszországi Velence és Kijev közötti vas-útvonal fontos eleme lesz.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

Markó Péter elmondta, hogy a nagyprojektek listáján Vas megye két jelentős infrastrukturális fejlesztéssel szerepel. Az egyik a 8-as számú főút burkolatának megerősítése Ajkától egészen az országhatárig. A másik pedig a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, ami a jövőben az olaszországi Velence és Kijev közötti vas-útvonal fontos eleme lesz.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

Markó Péter elmondta, hogy a nagyprojektek listáján Vas megye két jelentős infrastrukturális fejlesztéssel szerepel. Az egyik a 8-as számú főút burkolatának megerősítése Ajkától egészen az országhatárig. A másik pedig a Budapest-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, ami a jövőben az olaszországi Velence és Kijev közötti vas-útvonal fontos eleme lesz.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

A régióból még Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron komplex hulladékgazdálkodási projektje szerepel a ki-emelt fejlesztések között. Bizonyos fokig érinti a régiót a Dél-Balaton szennyvízkezelési programja is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nagyprojektjei között további két, a térségben megvalósuló beruházás is van: a 86-85-ös főút csornai elkerülő szakaszának építése, valamint a Győr-Gönyű közforgalmú hajókikötő fejlesztése.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

A regionális fejlesztési tanács elnökét aggodalommal tölti el az, hogy több olyan régiós projekt is van, amelyek forrásoldala egyelőre nem tisztázott. Ezek közé tartozik a Rába vízgazdálkodási program, a nagykanizsai logisztikai központ létrehozása. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy miből finanszírozzák majd a Balaton Fejlesztési Tanács régiónkat érintő programjait, csakúgy a Győrt és térségét érintő pólusközpont-fejlesztést. Az elnök ezért egyelőre csak remélni tudja, hogy ezeket nem a régió rendelkezésére álló ROP-os keretből kell majd kifizetni.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.

Markó Péter nagy gondot lát abban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított forrásokban a nyugat-dunántúli régió az utolsó helyen van az országban. Úgy gondolja, az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével ezen a helyzeten is változtatni kellene.