Munkahelyek, növekedés

A dokumentum Magyarország stratégiai fejlesztési célkitűzéseit tartalmazza, segítségével az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó költségvetési időszakában jelentős támogatásokat hívhatunk le a közösségi büdzséből.

A terv prioritásairól, a pénzforrások nagyságáról és összetételéről, a kilátásba helyezett 36 nagy projektről és a források felhasználásának szigorú ellenőrzéséről számolt be a PLT lapjainak Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 8000 milliárd forintos összeg felett dönt. Hogyan tevődik ez össze, és mely prioritások nyomán tervezik elosztani?

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

A terv prioritásairól, a pénzforrások nagyságáról és összetételéről, a kilátásba helyezett 36 nagy projektről és a források felhasználásának szigorú ellenőrzéséről számolt be a PLT lapjainak Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 8000 milliárd forintos összeg felett dönt. Hogyan tevődik ez össze, és mely prioritások nyomán tervezik elosztani?

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

A terv prioritásairól, a pénzforrások nagyságáról és összetételéről, a kilátásba helyezett 36 nagy projektről és a források felhasználásának szigorú ellenőrzéséről számolt be a PLT lapjainak Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 8000 milliárd forintos összeg felett dönt. Hogyan tevődik ez össze, és mely prioritások nyomán tervezik elosztani?

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 8000 milliárd forintos összeg felett dönt. Hogyan tevődik ez össze, és mely prioritások nyomán tervezik elosztani?

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 8000 milliárd forintos összeg felett dönt. Hogyan tevődik ez össze, és mely prioritások nyomán tervezik elosztani?

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 8000 milliárd forintos összeg felett dönt. Hogyan tevődik ez össze, és mely prioritások nyomán tervezik elosztani?

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 8000 milliárd forintos összeg felett dönt. Hogyan tevődik ez össze, és mely prioritások nyomán tervezik elosztani?

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- A 8000 milliárdos keret-összeg 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar költségvetési forrás, amelyekhez több ezer milliárdnyi magántőke társulhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lényegében azt tartalmazza, hogyan fektethetjük be ezt a pénzt a következő 72 évben. Ez történelmi lehetőség az ország számára, hiszen a felzárkózáshoz belátható időn belül nem áll ekkora összeg rendelkezésre, amelyet lényegében a saját prioritásai, döntései alapján költhet el. Ebben a tervben még nem szerepelnek konkrét projektumok, hanem stratégiai célok, és az, hogy mely területekre mennyi pénzt szánunk. A konkrét projekteket az október végén benyújtandó operatív programok tartalmazzák majd, illetve kétéves akcióterveket készítünk, amelyek pontosan megfogalmazzák az egyes lépéseket. A jelenlegi dokumentum úgynevezett nagy projekteket rögzít. Az unió előírása szerint az 50 millió eurót meghaladó egyedi befektetések terveit a magyar kormány döntése után be kell terjeszteni az uniónak is jóváhagyásra. Az előzetes terv 36 ilyen projektet tartalmaz, amelyekből nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, hiszen most folyik az előkészítésük, és zajlanak a hatástanulmányaik. Ez a főként út- és környezet-, valamint energetikai fejlesztéseket érintő nem végleges lista a következő években minden bizonnyal jelentősen bővülni fog, jelenleg száz hasonló projektet vizsgálunk hasonló célból. Ez a fejlesztési terv átfogó dokumentum, amely a lehetséges országképet, stratégiát és víziót vázolja föl. A megvalósításra hét év áll rendelkezésre, s mivel az utolsó évben eldöntött projektek bonyolítására még két évünk van, így a terv befejezése mostantól számítva a harmadik választási ciklusban ér véget.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Milyen szervek és szervezetek bevonásával tervezik a társadalmi vitát, s hogyan akarják a részérdeke- ket az egész szolgálatába állítani?

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése földrajzi értelemben is.

- A kormány belső tanácsadó szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), amelynek tagjai az SZDSZ-es Magyar Bálint kivételével MSZP-tagok. Mi a garancia arra, hogy a fejlesztési pén-zek valóban az ön által felsorolt célokat szolgálják, és nem csoportosíthatók át például a költségvetési hiány réseinek betömködésére?

- Az Európai Uniónak rendkívül szigorú ellenőrzési szabályai vannak arra vonatkozólag, hogy hol mire költötték a pénzt. Minden egyes projektet, kifizetést, közbeszerzést legalább öt évre visszamenőleg számlákkal kell igazolni, egy éven belül többszöri elszámolási kötelezettség van érvényben, sőt egyes kifizetéseket darabonként engedélyeznek. A 80-as, 90-es években voltak ugyan példák nem legitim kifizetésekre, de az unió levonta a tanulságokat, és immár nem hagy mozgásteret a pénzek nem jóváhagyott és ellenőrzött célú osztogatására.

- Társadalmi egyeztetést folytatunk a szakmai és civil szervezetekkel, az országos érdekegyeztető fórumokkal, majd a parlamenti pártokkal, s végül a nemrégiben életre hívott Nemzeti Fejlesztési Tanáccsal mint a kormány külső tanácsadó szervével. A vita végén a kormány dönt arról, milyen tervet nyújtunk be az uniónak. A fejlesztési tervben egy-egy területre, például a gazdaságfejlesztésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre vagy a humán programokra összeg szerint tól-ig sávokat határoztunk meg. Csak a társadalmi vita tapasztalatainak összegzését és értékelését követően szeretnénk véglegesíteni ezeket a számokat. A 8000 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd jut a vidékfejlesztési programokra, ez utóbbiakat külön alapból lehet megvalósítani.

- A fejlesztési terv két fő stratégiai vonal mentén fogalmazza meg a célkitűzéseket ez a foglalkoztatás és a növekedés. Konkrétabban milyen távlati tervek szolgálják a két meghatározó terület pozitív irányú, érzékelhető és mérhető elmozdulását?

- Az ország két legnagyobb, hosszú távon mindenképpen kezelendő problémája a foglalkoztatás és a növekedés. A foglalkoztatáson keresztül menedzselhetők a legsúlyosabb társadalmi problé- mák, például az egészségügyi rendszer, a romák alacsony képzettsége vagy a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei. Ezek a tényezők régóta húzódó negatív folyamatok következményei. Ma foglalkoztatási szintet tekintve csaknem 8 százalékos a lemaradásunk az EU-hoz képest nem egészen kétmillió adófizető munkavállaló tart el tízmillió embert. Ez az állapot nem tartható fenn hosszú távon. A másik fontos terület a növekedés ha az országnak nem sikerül tartósan az EU átlaga fölötti növekedési ütemet produkálni, akkor nem közeledik a tagországokhoz, hanem lemarad. Az uniós átlag fölötti gazdasági és hozzá-adott értéknövekedést, a versenyképesség markáns erősödését kell elérnünk, s ez az elmúlt tíz évben meg is valósult. A növekedés azonban nem terjedt ki az egész országra, hanem fejlesztési szigetek jöttek létre, melynek következtében egyes régiók leszakadtak a többitől. Ennek okán az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja egyebek között a kohéziós, összetartó erő növelése