A gróf és a reformiskola (6.)

Bögöte (VN) - Emléktáblát avattak nemrég Bögötén, a Batthyány Ervin nevét viselő művelődési házon. Az anarchista gróf életútját, híres reformiskoláját Kuntár Lajos kutatásainak segítségével idézzük fel.

A tanulói létszám indokolta, hogy Tarczai Lajos segítséget kapjon, így nyert alkalmazást Koncz Rudolf tanítón kívül az egészségügy oktatására dr. Marton Adolf orvos, valamint a hitoktatásra Dávid László hosszúperesztegi plébános.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.

A tanulói létszám indokolta, hogy Tarczai Lajos segítséget kapjon, így nyert alkalmazást Koncz Rudolf tanítón kívül az egészségügy oktatására dr. Marton Adolf orvos, valamint a hitoktatásra Dávid László hosszúperesztegi plébános.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.

A tanulói létszám indokolta, hogy Tarczai Lajos segítséget kapjon, így nyert alkalmazást Koncz Rudolf tanítón kívül az egészségügy oktatására dr. Marton Adolf orvos, valamint a hitoktatásra Dávid László hosszúperesztegi plébános.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.

A tanulói létszám indokolta, hogy Tarczai Lajos segítséget kapjon, így nyert alkalmazást Koncz Rudolf tanítón kívül az egészségügy oktatására dr. Marton Adolf orvos, valamint a hitoktatásra Dávid László hosszúperesztegi plébános.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.

A tanulói létszám indokolta, hogy Tarczai Lajos segítséget kapjon, így nyert alkalmazást Koncz Rudolf tanítón kívül az egészségügy oktatására dr. Marton Adolf orvos, valamint a hitoktatásra Dávid László hosszúperesztegi plébános.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.

A tanulói létszám indokolta, hogy Tarczai Lajos segítséget kapjon, így nyert alkalmazást Koncz Rudolf tanítón kívül az egészségügy oktatására dr. Marton Adolf orvos, valamint a hitoktatásra Dávid László hosszúperesztegi plébános.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.

Nadler Herbert, aki mindenben helyettesítette a gazdáját, az iskola irányításában is, lassan belátta, hogy a Tar-czai elleni támadásoknak van valóságalapja: a tanító egyre jobban kezd akadályozójává válni az iskola működésének. A tiszttartó erre figyelmeztette is Tarczait, aki azzal adott okot támadóinak, hogy oly sok időt fordított pártja, a Szociáldemokrata Párt népszerűsítésére, hogy az már az oktatói munkája rovására ment. Nadler az ügyet Batthyány Ervinnel is megbeszélte, aki szintén megelégelte már tanítója röplapterjesztését, a több helyütt tartott népgyűléseit, s nemtetszését közölte is vele. Tarczai Nadlert okolta a gróf támogatásának elveszítéséért, ezért szóváltások keletkeztek közöttük. Nadler szilárdan állította, hogy Tarczai az iskolán kívüli tevékenysége miatt elhanyagolja az oktatói munkáját, így ellenségessé vált a kettejük viszonya, sőt alapja lett a tanító Bögötéről történő eltávolításának. A nyilvános vizsga még az ő vezetésével zajlott le. Az alkalom még a megnyitónál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A június 23-án megtartott vizsgán részt vett Halász Ferenc tanfelügyelő, Molnárffy Géza főszolgabíró, Dávid László plébános, Röszler Károly, a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgató titkára, Horváth Miklós nagybirtokos, az iskola ellenőrzésével megbízott miniszteri biztos, Békássy István földbirtokos, sok tanító, jegyző és más érdeklődő. A nagy számú résztvevő különösen az első és a második osztályosok olvasási és számtani ismereteit kísérte figyelemmel. A Tarczait támadó újságcikkek ugyanis folyamatosan kifogásolták, hogy a gyerekek túl sokat gyakorolják a földmérést. A kis cselédfiak az idegenektől meg nem ijedve, bátran és szabatosan felelgettek a feltett kérdésekre, majd az osztálytermet felmérve bizonyították a mérőlánc használatával való jártasságukat. Az illetékesek a látottak és hallottak alapján azt állapították meg, hogy Tarczai nem az írás-olvasásra, hanem a mérésre fektette a hangsúlyt, amiből a földbirtokosok azt a következtetést vonták le, hogy a reformiskolásokat a nagybirtokok felosztására készítik fel.