A nyertesek élményei

Baden, Mődling (br) - Negyvenöt előfizetőnknek kedvezett a szerencse: szombaton a Bécsi-erdő néhány nevezetességéhez utazhattak cserében nyári rejtvényünk helyes megfejtéséért.

Ismeretlen emberek szálltak fel a szerkesztőség előtt várakozó autóbuszra szombaton. Néhányan, korábbi nyereményjáték szerencsés megfejtői már tudták: a helyfoglalással, a bemutatkozással, az első bátortalan mondatokkal vége is a nap nehéz pillanatainak. A határátlépés csekély izgalmú szellemi totója (elő kell-e venni az uniós határon valamelyik úti okmányt), összehangolta a társaságot. Mindenkinek voltak korábbi és újabb keletű útleveles történetei, a sok idegen ember lasssan egymáshoz hangolódott. Életkorban hasonló volt a társaság, többnyire nyug- díjas hölgyek és urak voltak a Vas Népe és a Pannon Lapok Társaságának vendégei. Örömre hangolt, minden újdonságot szívesen fogadó csapattal utaztunk ebben az évben is. Olyan emberekkel, akik két-három átszállással érték el a reggel hatkor induló kirándulóbuszt, de vállalták a hajnali kelést. Örültek, hogy a régi előfizetőket is megbe-csülik a cégnél. Többségüket egyébként sem kényeztette el ajándékkal, ingyenes külföldi programmal az élet. A kisorsolt szerencsés rejtvényfejtők közül mindössze hárman nem jöttek el az útra.

Egy jókedvű assszonycsapattal a badeni rózsakertben beszélgettünk olvasási, utazási szokásaikról.

Vincze Jánosné negyed ötkor indult Döbörhegyről, hogy minden csatlakozást elérjen: - Semmi kincsért nem ma-radtam volna le. A férjem olvassa tüzetesen az újságot, de a rejtvényfejtő, a beküldő én vagyok. Ez az első nyereményem, pedig emlékezetem óta mindig előfizetők voltunk. Találtam ismerőst a buszon, előttem egy sárfimizdói fiatalember ül, felajánlotta, hazafelé útba ejtik az én falumat, ne legyen rá gondom. Gyönyörű helyeken járunk, megér minden fáradságot.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Ismeretlen emberek szálltak fel a szerkesztőség előtt várakozó autóbuszra szombaton. Néhányan, korábbi nyereményjáték szerencsés megfejtői már tudták: a helyfoglalással, a bemutatkozással, az első bátortalan mondatokkal vége is a nap nehéz pillanatainak. A határátlépés csekély izgalmú szellemi totója (elő kell-e venni az uniós határon valamelyik úti okmányt), összehangolta a társaságot. Mindenkinek voltak korábbi és újabb keletű útleveles történetei, a sok idegen ember lasssan egymáshoz hangolódott. Életkorban hasonló volt a társaság, többnyire nyug- díjas hölgyek és urak voltak a Vas Népe és a Pannon Lapok Társaságának vendégei. Örömre hangolt, minden újdonságot szívesen fogadó csapattal utaztunk ebben az évben is. Olyan emberekkel, akik két-három átszállással érték el a reggel hatkor induló kirándulóbuszt, de vállalták a hajnali kelést. Örültek, hogy a régi előfizetőket is megbe-csülik a cégnél. Többségüket egyébként sem kényeztette el ajándékkal, ingyenes külföldi programmal az élet. A kisorsolt szerencsés rejtvényfejtők közül mindössze hárman nem jöttek el az útra.

Egy jókedvű assszonycsapattal a badeni rózsakertben beszélgettünk olvasási, utazási szokásaikról.

Vincze Jánosné negyed ötkor indult Döbörhegyről, hogy minden csatlakozást elérjen: - Semmi kincsért nem ma-radtam volna le. A férjem olvassa tüzetesen az újságot, de a rejtvényfejtő, a beküldő én vagyok. Ez az első nyereményem, pedig emlékezetem óta mindig előfizetők voltunk. Találtam ismerőst a buszon, előttem egy sárfimizdói fiatalember ül, felajánlotta, hazafelé útba ejtik az én falumat, ne legyen rá gondom. Gyönyörű helyeken járunk, megér minden fáradságot.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Egy jókedvű assszonycsapattal a badeni rózsakertben beszélgettünk olvasási, utazási szokásaikról.

Vincze Jánosné negyed ötkor indult Döbörhegyről, hogy minden csatlakozást elérjen: - Semmi kincsért nem ma-radtam volna le. A férjem olvassa tüzetesen az újságot, de a rejtvényfejtő, a beküldő én vagyok. Ez az első nyereményem, pedig emlékezetem óta mindig előfizetők voltunk. Találtam ismerőst a buszon, előttem egy sárfimizdói fiatalember ül, felajánlotta, hazafelé útba ejtik az én falumat, ne legyen rá gondom. Gyönyörű helyeken járunk, megér minden fáradságot.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Egy jókedvű assszonycsapattal a badeni rózsakertben beszélgettünk olvasási, utazási szokásaikról.

Vincze Jánosné negyed ötkor indult Döbörhegyről, hogy minden csatlakozást elérjen: - Semmi kincsért nem ma-radtam volna le. A férjem olvassa tüzetesen az újságot, de a rejtvényfejtő, a beküldő én vagyok. Ez az első nyereményem, pedig emlékezetem óta mindig előfizetők voltunk. Találtam ismerőst a buszon, előttem egy sárfimizdói fiatalember ül, felajánlotta, hazafelé útba ejtik az én falumat, ne legyen rá gondom. Gyönyörű helyeken járunk, megér minden fáradságot.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Vincze Jánosné negyed ötkor indult Döbörhegyről, hogy minden csatlakozást elérjen: - Semmi kincsért nem ma-radtam volna le. A férjem olvassa tüzetesen az újságot, de a rejtvényfejtő, a beküldő én vagyok. Ez az első nyereményem, pedig emlékezetem óta mindig előfizetők voltunk. Találtam ismerőst a buszon, előttem egy sárfimizdói fiatalember ül, felajánlotta, hazafelé útba ejtik az én falumat, ne legyen rá gondom. Gyönyörű helyeken járunk, megér minden fáradságot.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Vincze Jánosné negyed ötkor indult Döbörhegyről, hogy minden csatlakozást elérjen: - Semmi kincsért nem ma-radtam volna le. A férjem olvassa tüzetesen az újságot, de a rejtvényfejtő, a beküldő én vagyok. Ez az első nyereményem, pedig emlékezetem óta mindig előfizetők voltunk. Találtam ismerőst a buszon, előttem egy sárfimizdói fiatalember ül, felajánlotta, hazafelé útba ejtik az én falumat, ne legyen rá gondom. Gyönyörű helyeken járunk, megér minden fáradságot.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Riegel Lajosné Nádasdról indult a Bécsi-erdő felé, háromkor kelt, fél négykor már a körmendi vonaton ült: - Ez a harmadik nyereményem a laptól. Egyszer öblítőket nyertem, egyszer a két unokámnak írókézes vásárlási utalványokat, most pedig ezt az utazást, ki nem hagytam volna. Nem tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, annyira szépek az osztrák városok, olyan különleges volt a tavasbarlang, minden jó.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Horváth Antalné ikervári pedagógus a fiatalabb nemzedéket képviseli. Nem tagadja, nagy játékos és nagy utazó: - Nekem is volt már szerencsém a Vas Népe játékán, de azt a véletlennek tulajdonítottam. Amikor a wienerwaldi kirándulás lehetőségét megláttam, eldöntöttem, hogy nekem azt látnom kell, ott a helyem. Komolyan így volt, igaz, a megfejtést is beküldtem, de koncentráltam, és hittem a si-kerben. Egyébként sokszor utazom a családommal Ausztriába, a Bécsi-erdő eddig kimaradt, örülök, hogy láthatom egy részét.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

Hegedűs Lászlóné is férji segítséggel fedezte fel a rejtvényt: - Nálunk a férjem a nagy újságolvasó, de a választ én küldtem be. A nyertesek listáján a férjem találta meg a nevünket, de én rögtön bejelentettem, hogy én megyek. A Vas Népéről csak annyit: nekem már az apám is előfi-zető volt.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

A férj vagy a feleség utazzék? A vita a buszon tapasztaltak szerint a hölgyek javára dőlt el a családok többségében. A szombathelyi Szakács István szerette volna, ha a költségek megfizetése elle-nében a feleségét is magával hozhatja. Erre sajnos nincs mód, akkor éppen még egy buszt kellene indítani. De nem lehetséges, hiszen ez nem társasutazás, hanem nyeremény.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.

A délelőttöt Baden bei Wienben sétálgatva, ismerkedve töltötték a nyertesek. Hatalmas bécsi szelet volt az ebéd főszereplője. Aztán Európa legnagyobb tavasbarlangjában csónakázhattak (Hinterbrühl, Seegrotte). Gyönyörű órák jutottak Mödlingre. És voltak váratlan, emlékezetes találkozásai a napnak. Badenben a piacon kolbászspecialitással kínálták a férfiakat. A hölgyeknek kerékpárra pattanva mutatta meg a Rosariumba vezető utat egy helybeli úr. Mödlingben egy 56-os emigránssal találkoztunk, beszélgettünk.