2006.09.18. 02:27
A szilva ünnepét ülték tegnap a Rába-vidéken
Apátistvánfalva (nfb) - Háromféle pálinkával várták a szilvaünnepre látogatókat: alma, körte és szilvapárlattal. Ezután a szilvával kapcsolatos teendőket idézték fel.
Apátistvánfalva (nfb) - Háromféle pálinkával várták a szilvaünnepre látogatókat: alma, körte és szilvapárlattal. Ezután a szilvával kapcsolatos teendőket idézték fel.
Apátistvánfalván minden évben felelevenítenek valamilyen, az aktuális évszakhoz kötődő hagyományt. Idén a szilvára került sor. A háromféle pálinka mellé szilvalekvárral készült pogácsát kínáltak vasárnap a láogatóknak. Azután zeneszó mellett a kultúrház mellé vonultak a hagyományőrzők, és leszedték a szilvát. Ezután kiválogatták, megdarálták, hogy kis helyen elférjen, és hordóba tették - ez a pálinkának való alap, ami Kovács László polgámester szerint disznóölési időszakra éppen jó lesz. Mármint farkasordító hideg időre, mivel régen (amikor még a hűtőládák nem keverték össze a falusiak szokásait) csak fogcsikorgató időben ölték le a disznót. A jó pálinka titka (márpedig Apátistvánfalván ilyen készül: kis adagban gyógyszer, nagy adagban orvosság) a polgármester szerint az érett, ép gyümölcs. Minél jobb minőségű a gyümölcs, annál ízletesebb a pálinka. A hordóban kiforrt szilvát lezárják, s két hónap után viszik a szeszfőzdébe főzetni.
De ott még nem tartunk, mert most, szeptember köze-pén a szilvaünnep a lébényi nyugdíjasok, aztán a felsőszölnöki népi énekkar műsorával folytatódott. Aztán a finom pincepörkölt következett, amivel nem volt ajánlatos jóllakni, hiszen az apátistvánfalvai asszonyok az elöljáró szerint 8-900 szilvásgombócot főztek ki, ami nem maradhatott a tányérokon. Ropos Annuska néni meg kemencében sütött szilváslepénnyel lepte meg a vendégeket. A szilvás finomságok még nem fogytak el: a frissen szedett szilva egy részét kimagozták, aztán megsütötték, épphogy csak kenhető legyen - megcukrozva ez aztán fenséges a friss kenyéren. S aki még mindig nem lakott jól, az a tábortűznél sütött kukoricával csak megtömhette a bendőjét.
A szilvaünnepen körülbelül kétszázan vettek részt.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
Apátistvánfalván minden évben felelevenítenek valamilyen, az aktuális évszakhoz kötődő hagyományt. Idén a szilvára került sor. A háromféle pálinka mellé szilvalekvárral készült pogácsát kínáltak vasárnap a láogatóknak. Azután zeneszó mellett a kultúrház mellé vonultak a hagyományőrzők, és leszedték a szilvát. Ezután kiválogatták, megdarálták, hogy kis helyen elférjen, és hordóba tették - ez a pálinkának való alap, ami Kovács László polgámester szerint disznóölési időszakra éppen jó lesz. Mármint farkasordító hideg időre, mivel régen (amikor még a hűtőládák nem keverték össze a falusiak szokásait) csak fogcsikorgató időben ölték le a disznót. A jó pálinka titka (márpedig Apátistvánfalván ilyen készül: kis adagban gyógyszer, nagy adagban orvosság) a polgármester szerint az érett, ép gyümölcs. Minél jobb minőségű a gyümölcs, annál ízletesebb a pálinka. A hordóban kiforrt szilvát lezárják, s két hónap után viszik a szeszfőzdébe főzetni.
De ott még nem tartunk, mert most, szeptember köze-pén a szilvaünnep a lébényi nyugdíjasok, aztán a felsőszölnöki népi énekkar műsorával folytatódott. Aztán a finom pincepörkölt következett, amivel nem volt ajánlatos jóllakni, hiszen az apátistvánfalvai asszonyok az elöljáró szerint 8-900 szilvásgombócot főztek ki, ami nem maradhatott a tányérokon. Ropos Annuska néni meg kemencében sütött szilváslepénnyel lepte meg a vendégeket. A szilvás finomságok még nem fogytak el: a frissen szedett szilva egy részét kimagozták, aztán megsütötték, épphogy csak kenhető legyen - megcukrozva ez aztán fenséges a friss kenyéren. S aki még mindig nem lakott jól, az a tábortűznél sütött kukoricával csak megtömhette a bendőjét.
A szilvaünnepen körülbelül kétszázan vettek részt.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
De ott még nem tartunk, mert most, szeptember köze-pén a szilvaünnep a lébényi nyugdíjasok, aztán a felsőszölnöki népi énekkar műsorával folytatódott. Aztán a finom pincepörkölt következett, amivel nem volt ajánlatos jóllakni, hiszen az apátistvánfalvai asszonyok az elöljáró szerint 8-900 szilvásgombócot főztek ki, ami nem maradhatott a tányérokon. Ropos Annuska néni meg kemencében sütött szilváslepénnyel lepte meg a vendégeket. A szilvás finomságok még nem fogytak el: a frissen szedett szilva egy részét kimagozták, aztán megsütötték, épphogy csak kenhető legyen - megcukrozva ez aztán fenséges a friss kenyéren. S aki még mindig nem lakott jól, az a tábortűznél sütött kukoricával csak megtömhette a bendőjét.
A szilvaünnepen körülbelül kétszázan vettek részt.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
De ott még nem tartunk, mert most, szeptember köze-pén a szilvaünnep a lébényi nyugdíjasok, aztán a felsőszölnöki népi énekkar műsorával folytatódott. Aztán a finom pincepörkölt következett, amivel nem volt ajánlatos jóllakni, hiszen az apátistvánfalvai asszonyok az elöljáró szerint 8-900 szilvásgombócot főztek ki, ami nem maradhatott a tányérokon. Ropos Annuska néni meg kemencében sütött szilváslepénnyel lepte meg a vendégeket. A szilvás finomságok még nem fogytak el: a frissen szedett szilva egy részét kimagozták, aztán megsütötték, épphogy csak kenhető legyen - megcukrozva ez aztán fenséges a friss kenyéren. S aki még mindig nem lakott jól, az a tábortűznél sütött kukoricával csak megtömhette a bendőjét.
A szilvaünnepen körülbelül kétszázan vettek részt.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
A szilvaünnepen körülbelül kétszázan vettek részt.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
A szilvaünnepen körülbelül kétszázan vettek részt.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
A hagyományok felelevenítését a Vas Megyei Közgyűlés kisebbségi és külügyi bizottsága százezer, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítvány kilencvenezer forinttal támogatta.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.
A hagyományőrzés télen az akkor szokásos elfoglaltságok bemutatásával folytatódik a Rába-vidéki faluban: a faluszépítő egyesület szervezésében volt már tollfosztás, gereblyekészítés, ágsöprűkötés, tökmagköpesztés is.