Az elfeledett vasi hősök emlékezete

Szombathely (nm) - Trianon után Sopron és tíz magyar falu került vissza Magyarországhoz azért, mert a nyugati végeken szembe mertek szállni a békediktátummal. Rájuk emlékeztek tegnap.

1921. augusztus 28-án 11 osztrák csendőr- és pénzügyőrosztag lépte át a törté-nelmi magyar-osztrák határt, hogy a trianoni békediktátum alapján kihasítsák a Szent István-i Magyarországból az Ausztriának juttatott részt. Ágfalvánál, Pinkafőnél fegyverrel fogadta egy maroknyi magyar - veterán katonák, főiskolások, egyetemisták - az osztrák osztagosokat, akik szeptember 10-én kénytelenek voltak távozni. E sikeres akció nyomán népszavazást írtak ki, Sopron ekkor lett a hűség városa, s még tíz falu lakói a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak. 55 ezer magyar állampolgár, 4 ezer négyzetkilométer terület került így vissza hazánkhoz. A diadalnak most volt a 85. évfordulója. A Vas Megyé- ért Egyesület tegnap emlékezett az eseményre. Az oladi, Batthyány-Strattmann László emlékére épült templomban az ünnepi megemlékező szentmise után az oratóriumban Elfelejtett hősök címmel emlékkiállítás nyílt, szeptember 24-én a városrész Szentháromság-templománál az akkor elesett hősök emléktábláját avatják fel.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

1921. augusztus 28-án 11 osztrák csendőr- és pénzügyőrosztag lépte át a törté-nelmi magyar-osztrák határt, hogy a trianoni békediktátum alapján kihasítsák a Szent István-i Magyarországból az Ausztriának juttatott részt. Ágfalvánál, Pinkafőnél fegyverrel fogadta egy maroknyi magyar - veterán katonák, főiskolások, egyetemisták - az osztrák osztagosokat, akik szeptember 10-én kénytelenek voltak távozni. E sikeres akció nyomán népszavazást írtak ki, Sopron ekkor lett a hűség városa, s még tíz falu lakói a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak. 55 ezer magyar állampolgár, 4 ezer négyzetkilométer terület került így vissza hazánkhoz. A diadalnak most volt a 85. évfordulója. A Vas Megyé- ért Egyesület tegnap emlékezett az eseményre. Az oladi, Batthyány-Strattmann László emlékére épült templomban az ünnepi megemlékező szentmise után az oratóriumban Elfelejtett hősök címmel emlékkiállítás nyílt, szeptember 24-én a városrész Szentháromság-templománál az akkor elesett hősök emléktábláját avatják fel.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

1921. augusztus 28-án 11 osztrák csendőr- és pénzügyőrosztag lépte át a törté-nelmi magyar-osztrák határt, hogy a trianoni békediktátum alapján kihasítsák a Szent István-i Magyarországból az Ausztriának juttatott részt. Ágfalvánál, Pinkafőnél fegyverrel fogadta egy maroknyi magyar - veterán katonák, főiskolások, egyetemisták - az osztrák osztagosokat, akik szeptember 10-én kénytelenek voltak távozni. E sikeres akció nyomán népszavazást írtak ki, Sopron ekkor lett a hűség városa, s még tíz falu lakói a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak. 55 ezer magyar állampolgár, 4 ezer négyzetkilométer terület került így vissza hazánkhoz. A diadalnak most volt a 85. évfordulója. A Vas Megyé- ért Egyesület tegnap emlékezett az eseményre. Az oladi, Batthyány-Strattmann László emlékére épült templomban az ünnepi megemlékező szentmise után az oratóriumban Elfelejtett hősök címmel emlékkiállítás nyílt, szeptember 24-én a városrész Szentháromság-templománál az akkor elesett hősök emléktábláját avatják fel.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

1921. augusztus 28-án 11 osztrák csendőr- és pénzügyőrosztag lépte át a törté-nelmi magyar-osztrák határt, hogy a trianoni békediktátum alapján kihasítsák a Szent István-i Magyarországból az Ausztriának juttatott részt. Ágfalvánál, Pinkafőnél fegyverrel fogadta egy maroknyi magyar - veterán katonák, főiskolások, egyetemisták - az osztrák osztagosokat, akik szeptember 10-én kénytelenek voltak távozni. E sikeres akció nyomán népszavazást írtak ki, Sopron ekkor lett a hűség városa, s még tíz falu lakói a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak. 55 ezer magyar állampolgár, 4 ezer négyzetkilométer terület került így vissza hazánkhoz. A diadalnak most volt a 85. évfordulója. A Vas Megyé- ért Egyesület tegnap emlékezett az eseményre. Az oladi, Batthyány-Strattmann László emlékére épült templomban az ünnepi megemlékező szentmise után az oratóriumban Elfelejtett hősök címmel emlékkiállítás nyílt, szeptember 24-én a városrész Szentháromság-templománál az akkor elesett hősök emléktábláját avatják fel.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

1921. augusztus 28-án 11 osztrák csendőr- és pénzügyőrosztag lépte át a törté-nelmi magyar-osztrák határt, hogy a trianoni békediktátum alapján kihasítsák a Szent István-i Magyarországból az Ausztriának juttatott részt. Ágfalvánál, Pinkafőnél fegyverrel fogadta egy maroknyi magyar - veterán katonák, főiskolások, egyetemisták - az osztrák osztagosokat, akik szeptember 10-én kénytelenek voltak távozni. E sikeres akció nyomán népszavazást írtak ki, Sopron ekkor lett a hűség városa, s még tíz falu lakói a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak. 55 ezer magyar állampolgár, 4 ezer négyzetkilométer terület került így vissza hazánkhoz. A diadalnak most volt a 85. évfordulója. A Vas Megyé- ért Egyesület tegnap emlékezett az eseményre. Az oladi, Batthyány-Strattmann László emlékére épült templomban az ünnepi megemlékező szentmise után az oratóriumban Elfelejtett hősök címmel emlékkiállítás nyílt, szeptember 24-én a városrész Szentháromság-templománál az akkor elesett hősök emléktábláját avatják fel.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

1921. augusztus 28-án 11 osztrák csendőr- és pénzügyőrosztag lépte át a törté-nelmi magyar-osztrák határt, hogy a trianoni békediktátum alapján kihasítsák a Szent István-i Magyarországból az Ausztriának juttatott részt. Ágfalvánál, Pinkafőnél fegyverrel fogadta egy maroknyi magyar - veterán katonák, főiskolások, egyetemisták - az osztrák osztagosokat, akik szeptember 10-én kénytelenek voltak távozni. E sikeres akció nyomán népszavazást írtak ki, Sopron ekkor lett a hűség városa, s még tíz falu lakói a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak. 55 ezer magyar állampolgár, 4 ezer négyzetkilométer terület került így vissza hazánkhoz. A diadalnak most volt a 85. évfordulója. A Vas Megyé- ért Egyesület tegnap emlékezett az eseményre. Az oladi, Batthyány-Strattmann László emlékére épült templomban az ünnepi megemlékező szentmise után az oratóriumban Elfelejtett hősök címmel emlékkiállítás nyílt, szeptember 24-én a városrész Szentháromság-templománál az akkor elesett hősök emléktábláját avatják fel.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

- A trianoni békediktátummal nemcsak elvették tőlünk a területeket, de mi magunk el is vesztettük azokat - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó István Lajos professzor, a Vas Megyéért Egyesület elnöke, utalva arra, hogy másutt is meg lehetett volna védeni harcokkal magyar területeket.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.

A történelmi korszakról könyvet is írt dr. Zsiga Tibor történész az emlékkiállítás rendezőjeként elevenítette fel a történteket, mutatta be a kiállítást, amelynek tablóin katonai térképek, korabeli fényképek, dokumentumok mellett most először olvasható annak a 23 felkelőnek a neve, akik életüket áldozták.