Élhető kisváros ma és holnap

Körmend (tm) - Közmeghallgatást tartottak a polgármesteri hivatal nagytermében pénteken este. A képviselő-testület tagjain és az önkormányzati dolgozókon kívül csak kevesen jöttek el.

A közmeghallgatás témája a város fejlesztési koncepciója volt (a részletesen kidolgozott változatot már az újonnan felálló képviselő-testületnek kell jóváhagynia). Bebes István polgármester köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a celldömölki és a körmendi kistérség együttműködik a hosszú távú fejlesztések kidolgozásában, a 2013-ig tartó pályázatoknál is hasznosítják ismereteiket. Majd bemutatta a két szakembert, dr. Palkovits Istvánt, a Benchmark Kft. ügyvezetőjét és dr. Csapó Tamást, a Berzsenyi Dániel Főiskola docensét, akik részt vettek Körmend hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozásában. Dr. Palkovits István elmondta: szándékuk az volt, hogy olyan anyagot állítsanak össze, ami a nagy többség számára is elfogadható. Az utóbbi években többféle szempontból többféle tervezet készült, az előzmények ismeretében próbálták meg a nemzeti fejlesztési tervhez, a regionális és megyei programokhoz igazodva felvázolni elképzeléseiket.

A városnak aránylag jó a földrajzi fekvése, jól képzett munkaerővel rendelkezik, más hasonló nagyságú magyar városokkal összehasonlítva sokkal jobbak az átlagjövedelmek, ipari telephelyek vannak, mérsékeltek a társadalmi konfliktusok, ezek az erősségei Körmendnek. Hátránya, hogy egyelőre az ismertsége, idegenforgalmi vonzereje gyenge. Ebből lehetne kitörni, ha a Batthyány- kastély és a Batthyány-hagyományok hosszú távon is vonzerőt jelentenének. Az ipari üzemek mellett a turizmus fellendítése hozhatna változást, valójában a körmendiek egy jól élhető kisvárost szeretnének maguk körül. Dr. Csapó Tamás a több lábon álló gazdaságban, az életfeltételek, az infrastruktúra javításában látja a kitörési pontokat. Az üzleti környezet fejlesztése húzza maga után az iparterület, a közlekedés, az oktatás, a logisztika fejlődését is. Körmend értéke a Rába, a nagy zöld területek, a határközeliség is. A megye kisvárosait hasonló paraméterekkel összehasonlítva azt lehet mondani, hogy közepes, vannak nála jobbak, de rosszabbak is. Az a fontos, hogy a városnak önmagának legyenek jó elképzelései.

Bebes István polgármester azzal zárta a közmeghallgatást, hogy a munkaanyagot az interneten és a városi újságban is közzéteszik.

A közmeghallgatás témája a város fejlesztési koncepciója volt (a részletesen kidolgozott változatot már az újonnan felálló képviselő-testületnek kell jóváhagynia). Bebes István polgármester köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a celldömölki és a körmendi kistérség együttműködik a hosszú távú fejlesztések kidolgozásában, a 2013-ig tartó pályázatoknál is hasznosítják ismereteiket. Majd bemutatta a két szakembert, dr. Palkovits Istvánt, a Benchmark Kft. ügyvezetőjét és dr. Csapó Tamást, a Berzsenyi Dániel Főiskola docensét, akik részt vettek Körmend hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozásában. Dr. Palkovits István elmondta: szándékuk az volt, hogy olyan anyagot állítsanak össze, ami a nagy többség számára is elfogadható. Az utóbbi években többféle szempontból többféle tervezet készült, az előzmények ismeretében próbálták meg a nemzeti fejlesztési tervhez, a regionális és megyei programokhoz igazodva felvázolni elképzeléseiket.

A városnak aránylag jó a földrajzi fekvése, jól képzett munkaerővel rendelkezik, más hasonló nagyságú magyar városokkal összehasonlítva sokkal jobbak az átlagjövedelmek, ipari telephelyek vannak, mérsékeltek a társadalmi konfliktusok, ezek az erősségei Körmendnek. Hátránya, hogy egyelőre az ismertsége, idegenforgalmi vonzereje gyenge. Ebből lehetne kitörni, ha a Batthyány- kastély és a Batthyány-hagyományok hosszú távon is vonzerőt jelentenének. Az ipari üzemek mellett a turizmus fellendítése hozhatna változást, valójában a körmendiek egy jól élhető kisvárost szeretnének maguk körül. Dr. Csapó Tamás a több lábon álló gazdaságban, az életfeltételek, az infrastruktúra javításában látja a kitörési pontokat. Az üzleti környezet fejlesztése húzza maga után az iparterület, a közlekedés, az oktatás, a logisztika fejlődését is. Körmend értéke a Rába, a nagy zöld területek, a határközeliség is. A megye kisvárosait hasonló paraméterekkel összehasonlítva azt lehet mondani, hogy közepes, vannak nála jobbak, de rosszabbak is. Az a fontos, hogy a városnak önmagának legyenek jó elképzelései.

Bebes István polgármester azzal zárta a közmeghallgatást, hogy a munkaanyagot az interneten és a városi újságban is közzéteszik.

A városnak aránylag jó a földrajzi fekvése, jól képzett munkaerővel rendelkezik, más hasonló nagyságú magyar városokkal összehasonlítva sokkal jobbak az átlagjövedelmek, ipari telephelyek vannak, mérsékeltek a társadalmi konfliktusok, ezek az erősségei Körmendnek. Hátránya, hogy egyelőre az ismertsége, idegenforgalmi vonzereje gyenge. Ebből lehetne kitörni, ha a Batthyány- kastély és a Batthyány-hagyományok hosszú távon is vonzerőt jelentenének. Az ipari üzemek mellett a turizmus fellendítése hozhatna változást, valójában a körmendiek egy jól élhető kisvárost szeretnének maguk körül. Dr. Csapó Tamás a több lábon álló gazdaságban, az életfeltételek, az infrastruktúra javításában látja a kitörési pontokat. Az üzleti környezet fejlesztése húzza maga után az iparterület, a közlekedés, az oktatás, a logisztika fejlődését is. Körmend értéke a Rába, a nagy zöld területek, a határközeliség is. A megye kisvárosait hasonló paraméterekkel összehasonlítva azt lehet mondani, hogy közepes, vannak nála jobbak, de rosszabbak is. Az a fontos, hogy a városnak önmagának legyenek jó elképzelései.

Bebes István polgármester azzal zárta a közmeghallgatást, hogy a munkaanyagot az interneten és a városi újságban is közzéteszik.

A városnak aránylag jó a földrajzi fekvése, jól képzett munkaerővel rendelkezik, más hasonló nagyságú magyar városokkal összehasonlítva sokkal jobbak az átlagjövedelmek, ipari telephelyek vannak, mérsékeltek a társadalmi konfliktusok, ezek az erősségei Körmendnek. Hátránya, hogy egyelőre az ismertsége, idegenforgalmi vonzereje gyenge. Ebből lehetne kitörni, ha a Batthyány- kastély és a Batthyány-hagyományok hosszú távon is vonzerőt jelentenének. Az ipari üzemek mellett a turizmus fellendítése hozhatna változást, valójában a körmendiek egy jól élhető kisvárost szeretnének maguk körül. Dr. Csapó Tamás a több lábon álló gazdaságban, az életfeltételek, az infrastruktúra javításában látja a kitörési pontokat. Az üzleti környezet fejlesztése húzza maga után az iparterület, a közlekedés, az oktatás, a logisztika fejlődését is. Körmend értéke a Rába, a nagy zöld területek, a határközeliség is. A megye kisvárosait hasonló paraméterekkel összehasonlítva azt lehet mondani, hogy közepes, vannak nála jobbak, de rosszabbak is. Az a fontos, hogy a városnak önmagának legyenek jó elképzelései.

Bebes István polgármester azzal zárta a közmeghallgatást, hogy a munkaanyagot az interneten és a városi újságban is közzéteszik.

Bebes István polgármester azzal zárta a közmeghallgatást, hogy a munkaanyagot az interneten és a városi újságban is közzéteszik.

Bebes István polgármester azzal zárta a közmeghallgatást, hogy a munkaanyagot az interneten és a városi újságban is közzéteszik.