Hírek

2006.09.12. 02:29

GPA gróf és az új reformiskola (5.)

Bögöte (VN) - Emléktáblát avattak nemrég Bögötén, a művelődési házon. Batthyány Ervin gróf életútját, híres reformiskoláját Kuntár Lajos kutatásainak segítségével idézzük fel.

Mórocz Zsolt

Bögöte (VN) - Emléktáblát avattak nemrég Bögötén, a művelődési házon. Batthyány Ervin gróf életútját, híres reformiskoláját Kuntár Lajos kutatásainak segítségével idézzük fel.

Bögöte iskolaügyének új, nyugodtan állíthatjuk: különleges szakasza kezdődött a reformiskola megnyitásával, azaz 1905. október 5-ével. Mivel az iskola ellenzői nem tudták megakadályozni a megnyitását, a működését próbálták késleltetni, mégpedig abban a formában, hogy a hatóság nem adott lakhatási engedélyt az épületre azzal az indokkal, hogy nincs külön-külön illemhelyük a fiúknak és a lányoknak. Tarczaiék könnyedén védték ki ezt a mondvacsinált indokot: arra hivatkoztak, hogy a nagyobb létszámú katolikus iskolában sincs két WC, ott is ugyanazt használják a fiúk és a lányok, az ő helyzetük kedvezőbb a társiskoláénál, hiszen náluk a lányok bemehetnek a tanítói lakás illemhelyére.

A hatósági fortély nem jött be, mert annyira kilátszott a lóláb, hogy a reformiskolát támogató sajtó, elsősorban is a Népszava élesen helytelenítette a hatósági eljárást, így az ügy olyannyira kellemetlenné vált, hogy Vas vármegye alispánja kénytelen volt 1906. január 9-én kiadni a hiányolt engedélyt.

Az iskola működtetésének ez az akadálya elhárult ugyan, de az ellene folytatott harc nem szűnt meg, sőt fokozódott, amennyiben a támadók Batthyány Ervin és Tarczai Lajos személyét is célba vették. Gyuk Pál és társai álhíreket terjesztve próbálták lehetetlenné tenni őket. Közben természetesen az iskoláról sem feledkeztek meg. Az újabb lépést Halász Ferenc tanfelügyelővel tetették meg. Az alispán utasítására ő az iskola nyilvános jellegének engedélyét ellenőrizte. Batthyány Ervin elkésve kérte ezt a fontos okiratot, de latba vetve megyei befolyását, a törvényhatósági tagságból adódó lehetőségeit, elérte, hogy a tanfelügyelő pártolólag terjessze a nyilvánossági jogot kérő beadványát a közigazgatási bizottsághoz, az pedig a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, amely főhatóság az engedélyt kiadta. Ez az eset ékes bizonysága annak, hogy a reformiskola politikai játszma eszköze lett, hiszen amikor a megyei közigazgatási bizottság az 1906. februári ülésén tárgyalta a minisztérium leiratát, tudomásul vette az engedély megadását.A reformiskola politikai játszma eszköze lett, országos lapok tudósítottak róla

Bögöte iskolaügyének új, nyugodtan állíthatjuk: különleges szakasza kezdődött a reformiskola megnyitásával, azaz 1905. október 5-ével. Mivel az iskola ellenzői nem tudták megakadályozni a megnyitását, a működését próbálták késleltetni, mégpedig abban a formában, hogy a hatóság nem adott lakhatási engedélyt az épületre azzal az indokkal, hogy nincs külön-külön illemhelyük a fiúknak és a lányoknak. Tarczaiék könnyedén védték ki ezt a mondvacsinált indokot: arra hivatkoztak, hogy a nagyobb létszámú katolikus iskolában sincs két WC, ott is ugyanazt használják a fiúk és a lányok, az ő helyzetük kedvezőbb a társiskoláénál, hiszen náluk a lányok bemehetnek a tanítói lakás illemhelyére.

A hatósági fortély nem jött be, mert annyira kilátszott a lóláb, hogy a reformiskolát támogató sajtó, elsősorban is a Népszava élesen helytelenítette a hatósági eljárást, így az ügy olyannyira kellemetlenné vált, hogy Vas vármegye alispánja kénytelen volt 1906. január 9-én kiadni a hiányolt engedélyt.

Az iskola működtetésének ez az akadálya elhárult ugyan, de az ellene folytatott harc nem szűnt meg, sőt fokozódott, amennyiben a támadók Batthyány Ervin és Tarczai Lajos személyét is célba vették. Gyuk Pál és társai álhíreket terjesztve próbálták lehetetlenné tenni őket. Közben természetesen az iskoláról sem feledkeztek meg. Az újabb lépést Halász Ferenc tanfelügyelővel tetették meg. Az alispán utasítására ő az iskola nyilvános jellegének engedélyét ellenőrizte. Batthyány Ervin elkésve kérte ezt a fontos okiratot, de latba vetve megyei befolyását, a törvényhatósági tagságból adódó lehetőségeit, elérte, hogy a tanfelügyelő pártolólag terjessze a nyilvánossági jogot kérő beadványát a közigazgatási bizottsághoz, az pedig a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, amely főhatóság az engedélyt kiadta. Ez az eset ékes bizonysága annak, hogy a reformiskola politikai játszma eszköze lett, hiszen amikor a megyei közigazgatási bizottság az 1906. februári ülésén tárgyalta a minisztérium leiratát, tudomásul vette az engedély megadását.A reformiskola politikai játszma eszköze lett, országos lapok tudósítottak róla

A hatósági fortély nem jött be, mert annyira kilátszott a lóláb, hogy a reformiskolát támogató sajtó, elsősorban is a Népszava élesen helytelenítette a hatósági eljárást, így az ügy olyannyira kellemetlenné vált, hogy Vas vármegye alispánja kénytelen volt 1906. január 9-én kiadni a hiányolt engedélyt.

Az iskola működtetésének ez az akadálya elhárult ugyan, de az ellene folytatott harc nem szűnt meg, sőt fokozódott, amennyiben a támadók Batthyány Ervin és Tarczai Lajos személyét is célba vették. Gyuk Pál és társai álhíreket terjesztve próbálták lehetetlenné tenni őket. Közben természetesen az iskoláról sem feledkeztek meg. Az újabb lépést Halász Ferenc tanfelügyelővel tetették meg. Az alispán utasítására ő az iskola nyilvános jellegének engedélyét ellenőrizte. Batthyány Ervin elkésve kérte ezt a fontos okiratot, de latba vetve megyei befolyását, a törvényhatósági tagságból adódó lehetőségeit, elérte, hogy a tanfelügyelő pártolólag terjessze a nyilvánossági jogot kérő beadványát a közigazgatási bizottsághoz, az pedig a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, amely főhatóság az engedélyt kiadta. Ez az eset ékes bizonysága annak, hogy a reformiskola politikai játszma eszköze lett, hiszen amikor a megyei közigazgatási bizottság az 1906. februári ülésén tárgyalta a minisztérium leiratát, tudomásul vette az engedély megadását.A reformiskola politikai játszma eszköze lett, országos lapok tudósítottak róla

A hatósági fortély nem jött be, mert annyira kilátszott a lóláb, hogy a reformiskolát támogató sajtó, elsősorban is a Népszava élesen helytelenítette a hatósági eljárást, így az ügy olyannyira kellemetlenné vált, hogy Vas vármegye alispánja kénytelen volt 1906. január 9-én kiadni a hiányolt engedélyt.

Az iskola működtetésének ez az akadálya elhárult ugyan, de az ellene folytatott harc nem szűnt meg, sőt fokozódott, amennyiben a támadók Batthyány Ervin és Tarczai Lajos személyét is célba vették. Gyuk Pál és társai álhíreket terjesztve próbálták lehetetlenné tenni őket. Közben természetesen az iskoláról sem feledkeztek meg. Az újabb lépést Halász Ferenc tanfelügyelővel tetették meg. Az alispán utasítására ő az iskola nyilvános jellegének engedélyét ellenőrizte. Batthyány Ervin elkésve kérte ezt a fontos okiratot, de latba vetve megyei befolyását, a törvényhatósági tagságból adódó lehetőségeit, elérte, hogy a tanfelügyelő pártolólag terjessze a nyilvánossági jogot kérő beadványát a közigazgatási bizottsághoz, az pedig a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, amely főhatóság az engedélyt kiadta. Ez az eset ékes bizonysága annak, hogy a reformiskola politikai játszma eszköze lett, hiszen amikor a megyei közigazgatási bizottság az 1906. februári ülésén tárgyalta a minisztérium leiratát, tudomásul vette az engedély megadását.A reformiskola politikai játszma eszköze lett, országos lapok tudósítottak róla

Az iskola működtetésének ez az akadálya elhárult ugyan, de az ellene folytatott harc nem szűnt meg, sőt fokozódott, amennyiben a támadók Batthyány Ervin és Tarczai Lajos személyét is célba vették. Gyuk Pál és társai álhíreket terjesztve próbálták lehetetlenné tenni őket. Közben természetesen az iskoláról sem feledkeztek meg. Az újabb lépést Halász Ferenc tanfelügyelővel tetették meg. Az alispán utasítására ő az iskola nyilvános jellegének engedélyét ellenőrizte. Batthyány Ervin elkésve kérte ezt a fontos okiratot, de latba vetve megyei befolyását, a törvényhatósági tagságból adódó lehetőségeit, elérte, hogy a tanfelügyelő pártolólag terjessze a nyilvánossági jogot kérő beadványát a közigazgatási bizottsághoz, az pedig a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, amely főhatóság az engedélyt kiadta. Ez az eset ékes bizonysága annak, hogy a reformiskola politikai játszma eszköze lett, hiszen amikor a megyei közigazgatási bizottság az 1906. februári ülésén tárgyalta a minisztérium leiratát, tudomásul vette az engedély megadását.A reformiskola politikai játszma eszköze lett, országos lapok tudósítottak róla

Az iskola működtetésének ez az akadálya elhárult ugyan, de az ellene folytatott harc nem szűnt meg, sőt fokozódott, amennyiben a támadók Batthyány Ervin és Tarczai Lajos személyét is célba vették. Gyuk Pál és társai álhíreket terjesztve próbálták lehetetlenné tenni őket. Közben természetesen az iskoláról sem feledkeztek meg. Az újabb lépést Halász Ferenc tanfelügyelővel tetették meg. Az alispán utasítására ő az iskola nyilvános jellegének engedélyét ellenőrizte. Batthyány Ervin elkésve kérte ezt a fontos okiratot, de latba vetve megyei befolyását, a törvényhatósági tagságból adódó lehetőségeit, elérte, hogy a tanfelügyelő pártolólag terjessze a nyilvánossági jogot kérő beadványát a közigazgatási bizottsághoz, az pedig a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, amely főhatóság az engedélyt kiadta. Ez az eset ékes bizonysága annak, hogy a reformiskola politikai játszma eszköze lett, hiszen amikor a megyei közigazgatási bizottság az 1906. februári ülésén tárgyalta a minisztérium leiratát, tudomásul vette az engedély megadását.A reformiskola politikai játszma eszköze lett, országos lapok tudósítottak róla

Ezek is érdekelhetik