Hírek

2006.09.15. 02:28

Halászati fortélyok

Csákánydoroszló (bb) - A Csaba József Kör Halak és halételek címmel rendezett konferenciát szombaton a művelődési házban, melynek udvarán ételkóstolásra is adódott lehetőség.

Mórocz Zsolt

Csákánydoroszló (bb) - A Csaba József Kör Halak és halételek címmel rendezett konferenciát szombaton a művelődési házban, melynek udvarán ételkóstolásra is adódott lehetőség.

Bokor Rudolf, a kör elnöke elmondta, hogy három éve alakult az egyesület, s azóta minden évben megemlékeznek a híres helyi néprajztudós munkásságáról. A konferencián idén az előadók a környék folyóiban honos halfajtákról, a halászati eszközökről és a halételek készítéséről tartottak előadásokat. A konferencián fotókiállítás is nyílt Csaba József egykori felvételeiből, melyeknek egy részét a kör a múzeumtól vásárolhatta meg.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Bokor Rudolf, a kör elnöke elmondta, hogy három éve alakult az egyesület, s azóta minden évben megemlékeznek a híres helyi néprajztudós munkásságáról. A konferencián idén az előadók a környék folyóiban honos halfajtákról, a halászati eszközökről és a halételek készítéséről tartottak előadásokat. A konferencián fotókiállítás is nyílt Csaba József egykori felvételeiből, melyeknek egy részét a kör a múzeumtól vásárolhatta meg.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Bokor Rudolf, a kör elnöke elmondta, hogy három éve alakult az egyesület, s azóta minden évben megemlékeznek a híres helyi néprajztudós munkásságáról. A konferencián idén az előadók a környék folyóiban honos halfajtákról, a halászati eszközökről és a halételek készítéséről tartottak előadásokat. A konferencián fotókiállítás is nyílt Csaba József egykori felvételeiből, melyeknek egy részét a kör a múzeumtól vásárolhatta meg.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Bokor Rudolf, a kör elnöke elmondta, hogy három éve alakult az egyesület, s azóta minden évben megemlékeznek a híres helyi néprajztudós munkásságáról. A konferencián idén az előadók a környék folyóiban honos halfajtákról, a halászati eszközökről és a halételek készítéséről tartottak előadásokat. A konferencián fotókiállítás is nyílt Csaba József egykori felvételeiből, melyeknek egy részét a kör a múzeumtól vásárolhatta meg.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Bokor Rudolf, a kör elnöke elmondta, hogy három éve alakult az egyesület, s azóta minden évben megemlékeznek a híres helyi néprajztudós munkásságáról. A konferencián idén az előadók a környék folyóiban honos halfajtákról, a halászati eszközökről és a halételek készítéséről tartottak előadásokat. A konferencián fotókiállítás is nyílt Csaba József egykori felvételeiből, melyeknek egy részét a kör a múzeumtól vásárolhatta meg.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Bokor Rudolf, a kör elnöke elmondta, hogy három éve alakult az egyesület, s azóta minden évben megemlékeznek a híres helyi néprajztudós munkásságáról. A konferencián idén az előadók a környék folyóiban honos halfajtákról, a halászati eszközökről és a halételek készítéséről tartottak előadásokat. A konferencián fotókiállítás is nyílt Csaba József egykori felvételeiből, melyeknek egy részét a kör a múzeumtól vásárolhatta meg.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Amíg az érdeklődők Barbalics Imre János természetvédelmi szakmérnök, Halasi Kovács Béla természetvédelmi igazgató, Lévai Ferenc állattenyésztési és halászati szakmérnök, valamint Sáfrány László erdőmérnök előadását hallgathatták meg, addig az udvaron bográcsokban főtt a halászlé.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

A szakácsok saját fogásból és a helyszínen kapott friss halból készíthették el remekműveiket, melyeket a konferencia végén az érdeklődők ízlelhettek meg. Horváth Lászlótól, az egyik mesterszakácstól megtudtuk, hogy nem mindegy, mikor mit teszünk a halászlébe. Állítása szerint akkor jó az összetétele, ha ragad a tenyerünk, amikor a gőz fölé tesszük. A finom fogás teljesen friss halból készült, még éltek a pontyok, amikor a főzőmesterek a helyszínre értek. A halászlé akkor tetszetős, ha szép piros a színe, ami a kertben termő piros paprikának köszönhető.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Az érdeklődők a régi halászháló-készítés technikáját is elleshették ezen a délutánon. A szakértők szerint ez is olyan, mint a horgolás, mivel itt is soronként kell növeszteni a hálót. A titok nyitja, hogy jó erős fonálból készüljön, mert a nagyobb halak csak akkor akadhatnak fent a halászok hálóján. Egy háromszor három méteres háló körülbelül négy nap alatt készül el - osztotta meg velünk a titkot Frühwirth István és Sibinger Miklós. A nézelődőket nem csak a hálókészítés rejtelmeibe avatták be, megnézhették azt is, milyen praktikákkal halászhattak nagyapáink.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Idén a konferenciára körülbelül százötvenen voltak kíváncsiak, ezért a kör úgy döntött, hogy jövőre is megrendezik az egyre népszerűbb eseményt. Már a 2007-es év témája is megvan: valószínűleg a génmanipulált élelmiszerek káros hatásairól szólnak majd az előadások.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!