Hírek

2006.09.04. 02:29

Poharat törni muszáj

Szombathely - Debrecen, Nagykanizsa és Sopron után az MMIK-ba érkezett a hagyományos zsidó esküvő rejtelmeibe bevezető kiállítás. Az anyagot a Bécsi Zsidó Múzeum utaztatja. Tegnap a tárlatnyitóval megkezdődött a IV. zsidó fesztivál is.

Mórocz Zsolt

Magát a burekászt - töltött leveles tészta - is megkóstolhatták azok, akik részt vettek a zsidó esküvő rejtelmeibe bevezető kiállítás megnyitóján a Médium Galériában. A zsidó esküvőkön rendszerint elhangzik a tárlat címében is kiemelt kérdés, miszerint burekász legyen-e vagy negyed csirke - vagyis melyiket szeretné inkább a kedves vendég. Ebben a választási lehetőségben mindjárt a zsidóság sokszínűsége is benne foglaltatik, hiszen a burekász a keleti, a csirke az európai zsidóság jellegzetes étele.

Megrendítő élmény végignézni ezt a kiállítást, mert bár zsidó származású vagyok, nem ebben nőttem fel: számomra is teljesen ismeretlen - Szombathelyről hatvan évvel ezelőtt eltűnt, megsemmisített és visszahozhatatlan - kultúrába enged betekintést, mondta a megnyitón Jelinek Endre, a szombathelyi zsidó hitközség elnöke. Szombathelyen hatvan éve nem volt hagyományos zsidó esküvő, folytatta a Médium Galéria közepén fölállított esküvői baldachin (chupa) előtt Szántóné dr. Balázs Edit, aki az elnökletével működő szombathelyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság nevében hivatalosan is megnyitotta a megyeszékhelyen negyedik alkalommal megrendezett zsidó kulturális fesztivált. Az 1998-ban megalapított baráti társaság fontos feladatának tartja az ismeretterjesztést, ennek egyik jól bevált formája a fesztivál, amely iránt - ahogy Balázs Edit fogalmazott: a társaság számára is meglepő módon - kezdettől élénk érdeklődést tanúsítanak a szombathelyiek.

A Bécsi Zsidó Múzeum harmadik kiállítását bocsátotta a Rasperger József által vezetett Médium Galéria rendelkezésére, a két intézmény között - ahogy arra a tárlat koordinátora, Eva Wosobe magyar nyelvű köszöntőjében is utalt - szoros együttműködés alakult ki az idők során. A tárlókban látható tárgyak mellett a kiállítás fotókon idézi meg a hagyományos zsidó esküvő hangulatát - a falon körbefutó sorminta majdnem olyan, mint a gyűrű: a végtelent idézi -, a fekete-fehér fotográfiák között el-elrejtett színes, láthatóan mai fiatalokat ábrázoló felvételek pedig talán azt sejtetik, hogy a körök mindig bővíthetők. A nagyméretű fotókon az esküvő elengedhetetlen tárgyi tartozékai láthatók: például az ártó pillantásoktól oltalmazó fátyol (a démonhit maradványa), a sok- szor házikóval díszített jegygyűrű, gyönyörű esküvői ruha Jemenből, aztán a chupakő, amelyen sokszor tört ízzé-porrá az ilyenkor kötelezően föláldozott pohár. A pohártörés hagyománya is a szellemhithez kötődik: áldozat és el- ijesztés egyben. A pohár eltörése egyébként - a Mázl tov kiáltással együtt - az esküvő végét jelzi.

De van még valami, ami elengedhetetlen feltétele a zsidó esküvőnek: az esetleges válás feltételeit rögzítő házasságlevél (ketuba) kiállítása nélkül a házasságkötés jogilag nem érvényes. Néhány szép, a zsidó hagyományoktól eltérően képekkel is díszíthető ketuba szintén látható a tárlaton. (Bár rendszeresen próbálkoztak megtiltani a figurális ábrázolást - nem sikerült.) A ketubát arámi nyelven, a talmudi idők köznyelvén írták: benne a férfi kijelenti, hogy dolgozni akarok érted, tisztelni akarlak, és meg akarlak tartani; mindemellett a szerződés rögtön rendelkezik arról az összegről is, amelyet a férj fizetni köteles, ha mégis úgy dönt, hogy elválik a feleségétől.

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

Megrendítő élmény végignézni ezt a kiállítást, mert bár zsidó származású vagyok, nem ebben nőttem fel: számomra is teljesen ismeretlen - Szombathelyről hatvan évvel ezelőtt eltűnt, megsemmisített és visszahozhatatlan - kultúrába enged betekintést, mondta a megnyitón Jelinek Endre, a szombathelyi zsidó hitközség elnöke. Szombathelyen hatvan éve nem volt hagyományos zsidó esküvő, folytatta a Médium Galéria közepén fölállított esküvői baldachin (chupa) előtt Szántóné dr. Balázs Edit, aki az elnökletével működő szombathelyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság nevében hivatalosan is megnyitotta a megyeszékhelyen negyedik alkalommal megrendezett zsidó kulturális fesztivált. Az 1998-ban megalapított baráti társaság fontos feladatának tartja az ismeretterjesztést, ennek egyik jól bevált formája a fesztivál, amely iránt - ahogy Balázs Edit fogalmazott: a társaság számára is meglepő módon - kezdettől élénk érdeklődést tanúsítanak a szombathelyiek.

A Bécsi Zsidó Múzeum harmadik kiállítását bocsátotta a Rasperger József által vezetett Médium Galéria rendelkezésére, a két intézmény között - ahogy arra a tárlat koordinátora, Eva Wosobe magyar nyelvű köszöntőjében is utalt - szoros együttműködés alakult ki az idők során. A tárlókban látható tárgyak mellett a kiállítás fotókon idézi meg a hagyományos zsidó esküvő hangulatát - a falon körbefutó sorminta majdnem olyan, mint a gyűrű: a végtelent idézi -, a fekete-fehér fotográfiák között el-elrejtett színes, láthatóan mai fiatalokat ábrázoló felvételek pedig talán azt sejtetik, hogy a körök mindig bővíthetők. A nagyméretű fotókon az esküvő elengedhetetlen tárgyi tartozékai láthatók: például az ártó pillantásoktól oltalmazó fátyol (a démonhit maradványa), a sok- szor házikóval díszített jegygyűrű, gyönyörű esküvői ruha Jemenből, aztán a chupakő, amelyen sokszor tört ízzé-porrá az ilyenkor kötelezően föláldozott pohár. A pohártörés hagyománya is a szellemhithez kötődik: áldozat és el- ijesztés egyben. A pohár eltörése egyébként - a Mázl tov kiáltással együtt - az esküvő végét jelzi.

De van még valami, ami elengedhetetlen feltétele a zsidó esküvőnek: az esetleges válás feltételeit rögzítő házasságlevél (ketuba) kiállítása nélkül a házasságkötés jogilag nem érvényes. Néhány szép, a zsidó hagyományoktól eltérően képekkel is díszíthető ketuba szintén látható a tárlaton. (Bár rendszeresen próbálkoztak megtiltani a figurális ábrázolást - nem sikerült.) A ketubát arámi nyelven, a talmudi idők köznyelvén írták: benne a férfi kijelenti, hogy dolgozni akarok érted, tisztelni akarlak, és meg akarlak tartani; mindemellett a szerződés rögtön rendelkezik arról az összegről is, amelyet a férj fizetni köteles, ha mégis úgy dönt, hogy elválik a feleségétől.

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

Megrendítő élmény végignézni ezt a kiállítást, mert bár zsidó származású vagyok, nem ebben nőttem fel: számomra is teljesen ismeretlen - Szombathelyről hatvan évvel ezelőtt eltűnt, megsemmisített és visszahozhatatlan - kultúrába enged betekintést, mondta a megnyitón Jelinek Endre, a szombathelyi zsidó hitközség elnöke. Szombathelyen hatvan éve nem volt hagyományos zsidó esküvő, folytatta a Médium Galéria közepén fölállított esküvői baldachin (chupa) előtt Szántóné dr. Balázs Edit, aki az elnökletével működő szombathelyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság nevében hivatalosan is megnyitotta a megyeszékhelyen negyedik alkalommal megrendezett zsidó kulturális fesztivált. Az 1998-ban megalapított baráti társaság fontos feladatának tartja az ismeretterjesztést, ennek egyik jól bevált formája a fesztivál, amely iránt - ahogy Balázs Edit fogalmazott: a társaság számára is meglepő módon - kezdettől élénk érdeklődést tanúsítanak a szombathelyiek.

A Bécsi Zsidó Múzeum harmadik kiállítását bocsátotta a Rasperger József által vezetett Médium Galéria rendelkezésére, a két intézmény között - ahogy arra a tárlat koordinátora, Eva Wosobe magyar nyelvű köszöntőjében is utalt - szoros együttműködés alakult ki az idők során. A tárlókban látható tárgyak mellett a kiállítás fotókon idézi meg a hagyományos zsidó esküvő hangulatát - a falon körbefutó sorminta majdnem olyan, mint a gyűrű: a végtelent idézi -, a fekete-fehér fotográfiák között el-elrejtett színes, láthatóan mai fiatalokat ábrázoló felvételek pedig talán azt sejtetik, hogy a körök mindig bővíthetők. A nagyméretű fotókon az esküvő elengedhetetlen tárgyi tartozékai láthatók: például az ártó pillantásoktól oltalmazó fátyol (a démonhit maradványa), a sok- szor házikóval díszített jegygyűrű, gyönyörű esküvői ruha Jemenből, aztán a chupakő, amelyen sokszor tört ízzé-porrá az ilyenkor kötelezően föláldozott pohár. A pohártörés hagyománya is a szellemhithez kötődik: áldozat és el- ijesztés egyben. A pohár eltörése egyébként - a Mázl tov kiáltással együtt - az esküvő végét jelzi.

De van még valami, ami elengedhetetlen feltétele a zsidó esküvőnek: az esetleges válás feltételeit rögzítő házasságlevél (ketuba) kiállítása nélkül a házasságkötés jogilag nem érvényes. Néhány szép, a zsidó hagyományoktól eltérően képekkel is díszíthető ketuba szintén látható a tárlaton. (Bár rendszeresen próbálkoztak megtiltani a figurális ábrázolást - nem sikerült.) A ketubát arámi nyelven, a talmudi idők köznyelvén írták: benne a férfi kijelenti, hogy dolgozni akarok érted, tisztelni akarlak, és meg akarlak tartani; mindemellett a szerződés rögtön rendelkezik arról az összegről is, amelyet a férj fizetni köteles, ha mégis úgy dönt, hogy elválik a feleségétől.

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

A Bécsi Zsidó Múzeum harmadik kiállítását bocsátotta a Rasperger József által vezetett Médium Galéria rendelkezésére, a két intézmény között - ahogy arra a tárlat koordinátora, Eva Wosobe magyar nyelvű köszöntőjében is utalt - szoros együttműködés alakult ki az idők során. A tárlókban látható tárgyak mellett a kiállítás fotókon idézi meg a hagyományos zsidó esküvő hangulatát - a falon körbefutó sorminta majdnem olyan, mint a gyűrű: a végtelent idézi -, a fekete-fehér fotográfiák között el-elrejtett színes, láthatóan mai fiatalokat ábrázoló felvételek pedig talán azt sejtetik, hogy a körök mindig bővíthetők. A nagyméretű fotókon az esküvő elengedhetetlen tárgyi tartozékai láthatók: például az ártó pillantásoktól oltalmazó fátyol (a démonhit maradványa), a sok- szor házikóval díszített jegygyűrű, gyönyörű esküvői ruha Jemenből, aztán a chupakő, amelyen sokszor tört ízzé-porrá az ilyenkor kötelezően föláldozott pohár. A pohártörés hagyománya is a szellemhithez kötődik: áldozat és el- ijesztés egyben. A pohár eltörése egyébként - a Mázl tov kiáltással együtt - az esküvő végét jelzi.

De van még valami, ami elengedhetetlen feltétele a zsidó esküvőnek: az esetleges válás feltételeit rögzítő házasságlevél (ketuba) kiállítása nélkül a házasságkötés jogilag nem érvényes. Néhány szép, a zsidó hagyományoktól eltérően képekkel is díszíthető ketuba szintén látható a tárlaton. (Bár rendszeresen próbálkoztak megtiltani a figurális ábrázolást - nem sikerült.) A ketubát arámi nyelven, a talmudi idők köznyelvén írták: benne a férfi kijelenti, hogy dolgozni akarok érted, tisztelni akarlak, és meg akarlak tartani; mindemellett a szerződés rögtön rendelkezik arról az összegről is, amelyet a férj fizetni köteles, ha mégis úgy dönt, hogy elválik a feleségétől.

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

A Bécsi Zsidó Múzeum harmadik kiállítását bocsátotta a Rasperger József által vezetett Médium Galéria rendelkezésére, a két intézmény között - ahogy arra a tárlat koordinátora, Eva Wosobe magyar nyelvű köszöntőjében is utalt - szoros együttműködés alakult ki az idők során. A tárlókban látható tárgyak mellett a kiállítás fotókon idézi meg a hagyományos zsidó esküvő hangulatát - a falon körbefutó sorminta majdnem olyan, mint a gyűrű: a végtelent idézi -, a fekete-fehér fotográfiák között el-elrejtett színes, láthatóan mai fiatalokat ábrázoló felvételek pedig talán azt sejtetik, hogy a körök mindig bővíthetők. A nagyméretű fotókon az esküvő elengedhetetlen tárgyi tartozékai láthatók: például az ártó pillantásoktól oltalmazó fátyol (a démonhit maradványa), a sok- szor házikóval díszített jegygyűrű, gyönyörű esküvői ruha Jemenből, aztán a chupakő, amelyen sokszor tört ízzé-porrá az ilyenkor kötelezően föláldozott pohár. A pohártörés hagyománya is a szellemhithez kötődik: áldozat és el- ijesztés egyben. A pohár eltörése egyébként - a Mázl tov kiáltással együtt - az esküvő végét jelzi.

De van még valami, ami elengedhetetlen feltétele a zsidó esküvőnek: az esetleges válás feltételeit rögzítő házasságlevél (ketuba) kiállítása nélkül a házasságkötés jogilag nem érvényes. Néhány szép, a zsidó hagyományoktól eltérően képekkel is díszíthető ketuba szintén látható a tárlaton. (Bár rendszeresen próbálkoztak megtiltani a figurális ábrázolást - nem sikerült.) A ketubát arámi nyelven, a talmudi idők köznyelvén írták: benne a férfi kijelenti, hogy dolgozni akarok érted, tisztelni akarlak, és meg akarlak tartani; mindemellett a szerződés rögtön rendelkezik arról az összegről is, amelyet a férj fizetni köteles, ha mégis úgy dönt, hogy elválik a feleségétől.

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

De van még valami, ami elengedhetetlen feltétele a zsidó esküvőnek: az esetleges válás feltételeit rögzítő házasságlevél (ketuba) kiállítása nélkül a házasságkötés jogilag nem érvényes. Néhány szép, a zsidó hagyományoktól eltérően képekkel is díszíthető ketuba szintén látható a tárlaton. (Bár rendszeresen próbálkoztak megtiltani a figurális ábrázolást - nem sikerült.) A ketubát arámi nyelven, a talmudi idők köznyelvén írták: benne a férfi kijelenti, hogy dolgozni akarok érted, tisztelni akarlak, és meg akarlak tartani; mindemellett a szerződés rögtön rendelkezik arról az összegről is, amelyet a férj fizetni köteles, ha mégis úgy dönt, hogy elválik a feleségétől.

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

De van még valami, ami elengedhetetlen feltétele a zsidó esküvőnek: az esetleges válás feltételeit rögzítő házasságlevél (ketuba) kiállítása nélkül a házasságkötés jogilag nem érvényes. Néhány szép, a zsidó hagyományoktól eltérően képekkel is díszíthető ketuba szintén látható a tárlaton. (Bár rendszeresen próbálkoztak megtiltani a figurális ábrázolást - nem sikerült.) A ketubát arámi nyelven, a talmudi idők köznyelvén írták: benne a férfi kijelenti, hogy dolgozni akarok érted, tisztelni akarlak, és meg akarlak tartani; mindemellett a szerződés rögtön rendelkezik arról az összegről is, amelyet a férj fizetni köteles, ha mégis úgy dönt, hogy elválik a feleségétől.

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

A tárlaton azonban látható olyan házasságlevél is (pon-tosabban a mása), amely az idők változását, a hagyomány megújításának szándékát jelzi. Nemcsak azért, mert Klimt-festmény felhasználásával készült (2005-ben, az USA-ban), hanem azért is, mert - dr. Aryeh Cohen Talmud-professzor szövegezésében - hangsúlyozza, hogy csak egyenrangú kapcsolaton alapulhat házasság. Ez a ketuba mind a vőlegény, mind a menyasszony megszólítást tartalmazza; sőt, az azonos neműek partnerségére is módot ad. (A kísérőszöveg azért hozzáteszi, hogy erre csak az USA néhány nagyon liberális hitközségében van lehetőség.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

A kiállítás szeptember 21-éig tart nyitva a Médium Galériában. Eldúdoltatja azt a zsidó-magyar népdalt, hogy tavaszi szél vizet áraszt - hát én immár kit válasszak - te engemet, én tégedet - virágom, virágom.

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

(A fesztivál szeptember 11-én A hagyomány igézete című kántorkoncerttel folytatódik a Berzsenyi főiskola dísztermében.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!