Tanítója nevét viseli

Szergény (br) - Nem minden céljukhoz találnak pályázati lehetőséget a kis falvak, a szergényi önkormányzatnak szerencséje volt: lakossági hozzájárulás nélkül építhette újjá kultúrházát.

Megújulnak az igyekvő önkormányzatú falvak, ha nem is olyan sorrendben költhetnek intézményeikre, ahogyan tervezték. Példája ennek a helyzetnek Szergény is: évek óta szeretne az önkormányzat pályázati támogatáshoz jutni a polgármesteri hivatalnak, az óvodának, a konyhának, az orvosi rendelőnek helyet adó épület korszerűsítéséhez. Vagy nincs ilyen pályázat, vagy nem kerülnek a nyertesek közé. Viszont sikerült két pályázaton is pénzt nyerniük a művelődési ház felújítására. Összesen 22 millió forintot kapott az önkormányzat, ennyi kellett az 1965-ben épített kultúrház korszerűsítésére.

A szombati avató ünnepségen Molnár Csaba alpolgármester utalt arra, hogy hosszú idő óta ez az első olyan beru-házás a faluban, amelyhez nem kellett a lakosság anyagi támogatását kérniük. Felidézte azokat az évtizedeket, amikor idősek és fiatalok szívesen jártak a kultúrházba.

Sokat tett a ház ügyéért Pintér Imre polgármester, ismerte el az ünnepség vendége, Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. (Ismerős ő ezen a környéken, Marcalgergelyiben volt néhány évig az állami gazdaság vezetője, és nem felejtette el régi kollégáit, Pintér Imrét sem.) Jelezte, számíthat segítségére a csatornaépítési terv megvalósításánál is ez a környék. Vönöck, Kemenesmagasi, Szergény, Kemeneshőgyész és Magyargencs uniós pályázatát támogatni fogja. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül nem maradnak meg szülőföldjükön a fiatalok, nem térnek vissza a városba költözöttek, mondta. Csatornaberuházást, komplex programokat ígért ennek a térségnek az uniós költségvetési ciklus (2012) végére.

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

Megújulnak az igyekvő önkormányzatú falvak, ha nem is olyan sorrendben költhetnek intézményeikre, ahogyan tervezték. Példája ennek a helyzetnek Szergény is: évek óta szeretne az önkormányzat pályázati támogatáshoz jutni a polgármesteri hivatalnak, az óvodának, a konyhának, az orvosi rendelőnek helyet adó épület korszerűsítéséhez. Vagy nincs ilyen pályázat, vagy nem kerülnek a nyertesek közé. Viszont sikerült két pályázaton is pénzt nyerniük a művelődési ház felújítására. Összesen 22 millió forintot kapott az önkormányzat, ennyi kellett az 1965-ben épített kultúrház korszerűsítésére.

A szombati avató ünnepségen Molnár Csaba alpolgármester utalt arra, hogy hosszú idő óta ez az első olyan beru-házás a faluban, amelyhez nem kellett a lakosság anyagi támogatását kérniük. Felidézte azokat az évtizedeket, amikor idősek és fiatalok szívesen jártak a kultúrházba.

Sokat tett a ház ügyéért Pintér Imre polgármester, ismerte el az ünnepség vendége, Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. (Ismerős ő ezen a környéken, Marcalgergelyiben volt néhány évig az állami gazdaság vezetője, és nem felejtette el régi kollégáit, Pintér Imrét sem.) Jelezte, számíthat segítségére a csatornaépítési terv megvalósításánál is ez a környék. Vönöck, Kemenesmagasi, Szergény, Kemeneshőgyész és Magyargencs uniós pályázatát támogatni fogja. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül nem maradnak meg szülőföldjükön a fiatalok, nem térnek vissza a városba költözöttek, mondta. Csatornaberuházást, komplex programokat ígért ennek a térségnek az uniós költségvetési ciklus (2012) végére.

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

A szombati avató ünnepségen Molnár Csaba alpolgármester utalt arra, hogy hosszú idő óta ez az első olyan beru-házás a faluban, amelyhez nem kellett a lakosság anyagi támogatását kérniük. Felidézte azokat az évtizedeket, amikor idősek és fiatalok szívesen jártak a kultúrházba.

Sokat tett a ház ügyéért Pintér Imre polgármester, ismerte el az ünnepség vendége, Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. (Ismerős ő ezen a környéken, Marcalgergelyiben volt néhány évig az állami gazdaság vezetője, és nem felejtette el régi kollégáit, Pintér Imrét sem.) Jelezte, számíthat segítségére a csatornaépítési terv megvalósításánál is ez a környék. Vönöck, Kemenesmagasi, Szergény, Kemeneshőgyész és Magyargencs uniós pályázatát támogatni fogja. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül nem maradnak meg szülőföldjükön a fiatalok, nem térnek vissza a városba költözöttek, mondta. Csatornaberuházást, komplex programokat ígért ennek a térségnek az uniós költségvetési ciklus (2012) végére.

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

A szombati avató ünnepségen Molnár Csaba alpolgármester utalt arra, hogy hosszú idő óta ez az első olyan beru-házás a faluban, amelyhez nem kellett a lakosság anyagi támogatását kérniük. Felidézte azokat az évtizedeket, amikor idősek és fiatalok szívesen jártak a kultúrházba.

Sokat tett a ház ügyéért Pintér Imre polgármester, ismerte el az ünnepség vendége, Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. (Ismerős ő ezen a környéken, Marcalgergelyiben volt néhány évig az állami gazdaság vezetője, és nem felejtette el régi kollégáit, Pintér Imrét sem.) Jelezte, számíthat segítségére a csatornaépítési terv megvalósításánál is ez a környék. Vönöck, Kemenesmagasi, Szergény, Kemeneshőgyész és Magyargencs uniós pályázatát támogatni fogja. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül nem maradnak meg szülőföldjükön a fiatalok, nem térnek vissza a városba költözöttek, mondta. Csatornaberuházást, komplex programokat ígért ennek a térségnek az uniós költségvetési ciklus (2012) végére.

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

Sokat tett a ház ügyéért Pintér Imre polgármester, ismerte el az ünnepség vendége, Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. (Ismerős ő ezen a környéken, Marcalgergelyiben volt néhány évig az állami gazdaság vezetője, és nem felejtette el régi kollégáit, Pintér Imrét sem.) Jelezte, számíthat segítségére a csatornaépítési terv megvalósításánál is ez a környék. Vönöck, Kemenesmagasi, Szergény, Kemeneshőgyész és Magyargencs uniós pályázatát támogatni fogja. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül nem maradnak meg szülőföldjükön a fiatalok, nem térnek vissza a városba költözöttek, mondta. Csatornaberuházást, komplex programokat ígért ennek a térségnek az uniós költségvetési ciklus (2012) végére.

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

Sokat tett a ház ügyéért Pintér Imre polgármester, ismerte el az ünnepség vendége, Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. (Ismerős ő ezen a környéken, Marcalgergelyiben volt néhány évig az állami gazdaság vezetője, és nem felejtette el régi kollégáit, Pintér Imrét sem.) Jelezte, számíthat segítségére a csatornaépítési terv megvalósításánál is ez a környék. Vönöck, Kemenesmagasi, Szergény, Kemeneshőgyész és Magyargencs uniós pályázatát támogatni fogja. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül nem maradnak meg szülőföldjükön a fiatalok, nem térnek vissza a városba költözöttek, mondta. Csatornaberuházást, komplex programokat ígért ennek a térségnek az uniós költségvetési ciklus (2012) végére.

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

Szergényben 1925-ben építették az első kultúrházat, negyven év múlva a másodikat. Ezt, az 1965-ös épületet tették most rendbe kívül, belül. Példamutatóan járt el a falu az épület elnevezésekor: tanítójának nevét írták a homlokzatra. Vincze Lajosra és feleségére, Irénke tanító nénire még jól emlékeznek a falubeliek. A tanítványok nevében Mező Zoltán idézte fel a házaspár alakját. Vincze Lajos 1907-ben született Szergényben, a soproni evangélikus tanítóképző elvégzése után, 1928-ban kezdett tanítani a faluban. A matematika, a fizika mellett (ezekből felsőfokú képesítést szerzett) a kultúra számos területe érdekelte. Színjátszókört, énekkart, tánccsoportot vezetett. Ismerte, leírta a falu életét, anyagi, társadalmi viszonyait. A névadásra, az emléktábla avatására meghívták a tanító házaspár fiát, Vincze Csaba építészmérnököt. A családi hagyatékból régi képeket nagyíttatott ki Vincze Csaba, édesapja látható a fotókon színjátszók, táncosok körében. A képeket a könyvtárnak adta, hogy a mai fiatalok is tudják, láthassák, ki volt az a Vincze Lajos, akiről a művelődési házat elnevezték.

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

A márványtáblára nemes egyszerűséggel ennyit véstek: Vincze Lajos tanító 1907- 1962. Szívvel, lélekkel tanított, sokat tett a falu felemelkedéséért.

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).

Szabóné Nyitrai Márta evangélikus lelkész és Kovács Ferenc plébános szentelték fel az emléktáblát. Koszorút helyezett el Pintér Imre polgármester és Keresztes Lászlóné jegyző, valamint Sebestyén Zoltán, a kemenesmagasi iskola igazgatója és Molnár Csaba igazgatóhelyettes (alpolgármester).