Tinódi keresése

A Nádasdy Ferenc Múzeumban évek óta nem volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia, mint amilyet tegnap rendeztek Tinódi Lantos Sebestyén emlékére. A rendezvényre - melyet Sárvár városa, a Vas Megyei Önkormányzat, valamint a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága is támogatott - az ország minden részéből érkeztek az előadók, akik a középkori költővel kapcsolatos legújabb kutatásokról számoltak be.

1556. január 30-án Nádasdy Tamás sárvári várnagy tájékoztatja urát, hogy Sárváron elhunyt Tinódi Sebestyén, s hogy tetemét a sári atyáknál helyezte el. Ez a dokumentum a sárvári Tinódi-kultusz alapja. 1934-ben egy celldömölki régész éppen a fenti levél alapján kezdte meg ásatását a sári templom körül, majd úgy vélte, hogy a 13-as számú sírban megtalálta Tinódi Lantos Sebestyén földi maradványait. Feltevését egyebek között arra alapozta, hogy a sírban két sarkantyú, két patkó, egy Mária-ábrázolásos érem, illetve egy pénzérme volt. A régész állította, hogy megtalálta a költő sírját, ám a sárváriak nem hittek neki, és a Magyar Nemzeti Múzeum segítségét kérték. A fővárosi szakemberek a lelet alapján közölték: egészen biztos, hogy nem Tinódi sírját találták meg, mert az egész temető egy évszázaddal később keletkezett.

A tegnapi konferencián egyebek között arról is szó esett, hogy a legújabb feltételezések szerint a költőt nem is Sárváron temették el: Sáriban deponálták, vagyis szurok- vagy rézkoporsóba helyezték, jégre tették, később Kassára vitték, mert családjával a felvidéki városban élt.

Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: az emlékkonferencián minden meghívott előadó a saját szakterületének Tinódival kapcsolatos újdonságáról számolt be.

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

1556. január 30-án Nádasdy Tamás sárvári várnagy tájékoztatja urát, hogy Sárváron elhunyt Tinódi Sebestyén, s hogy tetemét a sári atyáknál helyezte el. Ez a dokumentum a sárvári Tinódi-kultusz alapja. 1934-ben egy celldömölki régész éppen a fenti levél alapján kezdte meg ásatását a sári templom körül, majd úgy vélte, hogy a 13-as számú sírban megtalálta Tinódi Lantos Sebestyén földi maradványait. Feltevését egyebek között arra alapozta, hogy a sírban két sarkantyú, két patkó, egy Mária-ábrázolásos érem, illetve egy pénzérme volt. A régész állította, hogy megtalálta a költő sírját, ám a sárváriak nem hittek neki, és a Magyar Nemzeti Múzeum segítségét kérték. A fővárosi szakemberek a lelet alapján közölték: egészen biztos, hogy nem Tinódi sírját találták meg, mert az egész temető egy évszázaddal később keletkezett.

A tegnapi konferencián egyebek között arról is szó esett, hogy a legújabb feltételezések szerint a költőt nem is Sárváron temették el: Sáriban deponálták, vagyis szurok- vagy rézkoporsóba helyezték, jégre tették, később Kassára vitték, mert családjával a felvidéki városban élt.

Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: az emlékkonferencián minden meghívott előadó a saját szakterületének Tinódival kapcsolatos újdonságáról számolt be.

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

1556. január 30-án Nádasdy Tamás sárvári várnagy tájékoztatja urát, hogy Sárváron elhunyt Tinódi Sebestyén, s hogy tetemét a sári atyáknál helyezte el. Ez a dokumentum a sárvári Tinódi-kultusz alapja. 1934-ben egy celldömölki régész éppen a fenti levél alapján kezdte meg ásatását a sári templom körül, majd úgy vélte, hogy a 13-as számú sírban megtalálta Tinódi Lantos Sebestyén földi maradványait. Feltevését egyebek között arra alapozta, hogy a sírban két sarkantyú, két patkó, egy Mária-ábrázolásos érem, illetve egy pénzérme volt. A régész állította, hogy megtalálta a költő sírját, ám a sárváriak nem hittek neki, és a Magyar Nemzeti Múzeum segítségét kérték. A fővárosi szakemberek a lelet alapján közölték: egészen biztos, hogy nem Tinódi sírját találták meg, mert az egész temető egy évszázaddal később keletkezett.

A tegnapi konferencián egyebek között arról is szó esett, hogy a legújabb feltételezések szerint a költőt nem is Sárváron temették el: Sáriban deponálták, vagyis szurok- vagy rézkoporsóba helyezték, jégre tették, később Kassára vitték, mert családjával a felvidéki városban élt.

Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: az emlékkonferencián minden meghívott előadó a saját szakterületének Tinódival kapcsolatos újdonságáról számolt be.

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

A tegnapi konferencián egyebek között arról is szó esett, hogy a legújabb feltételezések szerint a költőt nem is Sárváron temették el: Sáriban deponálták, vagyis szurok- vagy rézkoporsóba helyezték, jégre tették, később Kassára vitték, mert családjával a felvidéki városban élt.

Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: az emlékkonferencián minden meghívott előadó a saját szakterületének Tinódival kapcsolatos újdonságáról számolt be.

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

A tegnapi konferencián egyebek között arról is szó esett, hogy a legújabb feltételezések szerint a költőt nem is Sárváron temették el: Sáriban deponálták, vagyis szurok- vagy rézkoporsóba helyezték, jégre tették, később Kassára vitték, mert családjával a felvidéki városban élt.

Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: az emlékkonferencián minden meghívott előadó a saját szakterületének Tinódival kapcsolatos újdonságáról számolt be.

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: az emlékkonferencián minden meghívott előadó a saját szakterületének Tinódival kapcsolatos újdonságáról számolt be.

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: az emlékkonferencián minden meghívott előadó a saját szakterületének Tinódival kapcsolatos újdonságáról számolt be.

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

A Magyar Országos Levéltárból Simon Éva a török sereg dunántúli előrenyomulását mutatta be, és azt feltételezte: Tinódi azért érkezett Sárvárra, hogy a legfrissebb híreket innen elvigye. Kerny Terézia, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet művészettörténésze egy Tinódi- vers részletét elemezte. Jeney Zoltán irodalomtörténész a Dávid prófétáról szóló Tinódi-költeményt egy olyan korabeli, francia verssel hasonlította össze, amiben szintén a heroikus küzdelem történetét dolgozza fel a költő.

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

Heltai Bálint, a gödöllői gimnázium tanára azt bizonyította be, hogy Tinódi a tizenhatodik században modernnek számító verselési technikát alkalmazott. A délutáni előadók között Bencze Balázs, a Tabulatúra régizene együttes alapító tagja Az szarván kötött tulok históriáján keresztül azt elemezte, miként élt tovább Tinódi költészete. Például egy magánlevelezésben, ahol többször is utalnak a költőre. Végezetül Bessenyei József, a Miskolci Egyetem történésze Nádasdy Tamás és Tinódi Lantos Sebestyén kapcsolatát írta le. A konferencia zárásaként kamarakiállítás nyílt a várban a sári templom körüli ásatás leletanyagából.

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek

A Nádasdy Múzeum igazgatója hozzátette: a várban utoljára a kilencvenes években volt ehhez hasonló nagyszabású konferencia. A szervezők ezzel a rendezvénnyel szeretnének hagyományt teremteni, jövőre a híres freskókról, két év múlva a huszárokról rendeznek konferenciát. Az előadók a Tinódi Lantos Sebestyénhez kapcsolódó újabb kutatásokról beszéltek