Utcára tett beteg

Balázs huszonegy éves, s állítása szerint mindig lelkiismeretesen elvégezte a gyárban a munkáját. Idén június hatodikán közlekedési bal-esetet szenvedett - önhibáján kívül -, s súlyos láb- és térdsérülésekkel volt kénytelen hónapokig feküdni.

- Három hónap táppénz után, bár még nem jött rendbe teljesen a lábam, mégis úgy döntöttem, hogy munkába állok - mondja szomorúan a fiú. - Szeptember 18-án bementem dolgozni reggel hétkor, s tíz órakor hívatott a művezető. Közölte velem, hogy mivel két hónapnál tovább voltam táppénzen, ezért nem dolgozhatok tovább a cégnél. A gyárban ugyanis a több hónapos pihenő nem megengedett. Nem is értettem, hogy mi történik velem. Sajnos, akkor elfogadtam a közös megállapodást, melyben természetesen nem szerepel elbocsátásom valódi indoka.

Molnár Balázs édesanyja sem érti a történtekeket, de mivel közös megállapodás született, úgy érzik, tehetetlenek.

- A fiam még túl fiatal, nem tudta, hogy mibe egyezik bele - panaszkodik az édesanya. - Igazság szerint számítottunk a felmondásra, mivel a gyár régi dolgozói felhívták arra a figyelmünket, hogy két hónapnál hosszabb táppénz után elküldik a dolgozókat az első munkanapon. Mégis reménykedtünk, hogy ez velünk nem történik meg. Tévedtünk.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

- Három hónap táppénz után, bár még nem jött rendbe teljesen a lábam, mégis úgy döntöttem, hogy munkába állok - mondja szomorúan a fiú. - Szeptember 18-án bementem dolgozni reggel hétkor, s tíz órakor hívatott a művezető. Közölte velem, hogy mivel két hónapnál tovább voltam táppénzen, ezért nem dolgozhatok tovább a cégnél. A gyárban ugyanis a több hónapos pihenő nem megengedett. Nem is értettem, hogy mi történik velem. Sajnos, akkor elfogadtam a közös megállapodást, melyben természetesen nem szerepel elbocsátásom valódi indoka.

Molnár Balázs édesanyja sem érti a történtekeket, de mivel közös megállapodás született, úgy érzik, tehetetlenek.

- A fiam még túl fiatal, nem tudta, hogy mibe egyezik bele - panaszkodik az édesanya. - Igazság szerint számítottunk a felmondásra, mivel a gyár régi dolgozói felhívták arra a figyelmünket, hogy két hónapnál hosszabb táppénz után elküldik a dolgozókat az első munkanapon. Mégis reménykedtünk, hogy ez velünk nem történik meg. Tévedtünk.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

- Három hónap táppénz után, bár még nem jött rendbe teljesen a lábam, mégis úgy döntöttem, hogy munkába állok - mondja szomorúan a fiú. - Szeptember 18-án bementem dolgozni reggel hétkor, s tíz órakor hívatott a művezető. Közölte velem, hogy mivel két hónapnál tovább voltam táppénzen, ezért nem dolgozhatok tovább a cégnél. A gyárban ugyanis a több hónapos pihenő nem megengedett. Nem is értettem, hogy mi történik velem. Sajnos, akkor elfogadtam a közös megállapodást, melyben természetesen nem szerepel elbocsátásom valódi indoka.

Molnár Balázs édesanyja sem érti a történtekeket, de mivel közös megállapodás született, úgy érzik, tehetetlenek.

- A fiam még túl fiatal, nem tudta, hogy mibe egyezik bele - panaszkodik az édesanya. - Igazság szerint számítottunk a felmondásra, mivel a gyár régi dolgozói felhívták arra a figyelmünket, hogy két hónapnál hosszabb táppénz után elküldik a dolgozókat az első munkanapon. Mégis reménykedtünk, hogy ez velünk nem történik meg. Tévedtünk.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Molnár Balázs édesanyja sem érti a történtekeket, de mivel közös megállapodás született, úgy érzik, tehetetlenek.

- A fiam még túl fiatal, nem tudta, hogy mibe egyezik bele - panaszkodik az édesanya. - Igazság szerint számítottunk a felmondásra, mivel a gyár régi dolgozói felhívták arra a figyelmünket, hogy két hónapnál hosszabb táppénz után elküldik a dolgozókat az első munkanapon. Mégis reménykedtünk, hogy ez velünk nem történik meg. Tévedtünk.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Molnár Balázs édesanyja sem érti a történtekeket, de mivel közös megállapodás született, úgy érzik, tehetetlenek.

- A fiam még túl fiatal, nem tudta, hogy mibe egyezik bele - panaszkodik az édesanya. - Igazság szerint számítottunk a felmondásra, mivel a gyár régi dolgozói felhívták arra a figyelmünket, hogy két hónapnál hosszabb táppénz után elküldik a dolgozókat az első munkanapon. Mégis reménykedtünk, hogy ez velünk nem történik meg. Tévedtünk.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

- A fiam még túl fiatal, nem tudta, hogy mibe egyezik bele - panaszkodik az édesanya. - Igazság szerint számítottunk a felmondásra, mivel a gyár régi dolgozói felhívták arra a figyelmünket, hogy két hónapnál hosszabb táppénz után elküldik a dolgozókat az első munkanapon. Mégis reménykedtünk, hogy ez velünk nem történik meg. Tévedtünk.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

- A fiam még túl fiatal, nem tudta, hogy mibe egyezik bele - panaszkodik az édesanya. - Igazság szerint számítottunk a felmondásra, mivel a gyár régi dolgozói felhívták arra a figyelmünket, hogy két hónapnál hosszabb táppénz után elküldik a dolgozókat az első munkanapon. Mégis reménykedtünk, hogy ez velünk nem történik meg. Tévedtünk.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

A család most nem tudja, mitévő legyen. A közös megállapodás miatt nem mertek eddig a munkaügyi bírósághoz fordulni.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Megkérdeztük az osztrák tulajdonú cég egyik vezetőjét, hogyan történhetett ilyen eset.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

- Az utóbbi időben csak két embert küldtünk el rendkívüli felmondással: az egyiküket azért, mert ivott munka-idő alatt, a másikukat pedig azért, mert nem dolgozott rendesen - mondja a vezető.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Rákérdeztünk Molnár Balázs esetére is, erre azonban az vezető konkrétan nem emlékezett. Hozzátette, hogy közös megállapodással megszüntették pár ember munkaviszonyát, de ezek teljesen jogszerűek voltak. Ígéretet kaptunk arra, hogy utánanéz az esetnek, s visszahív bennünket, azonban ez a hívás lapzártánkig nem érkezett meg.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Egy nevét nem vállaló szakértő hozzátette, hogy sajnos sok hasonló eset történik megyénkben. A Balázséhoz hasonló esetek a legjellemzőbbek. Legtöbbször csak szóban hangzik el az elbocsátás valódi oka, s sokan rábólintanak a közös megállapodásra is. A munkavállalóknak még a közös megállapodás után is lenne lehetőségük munkaügyi bírósághoz fordulni, bár az ügy kimenetele kétes lehet. A szakértő érthetetlennek tartja, hogy ezeket az embereket miért pont akkor küldik el, amikor a leginkább akarnak dolgozni.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

A munka törvénykönyvében az áll, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt betegség miatti keresőképtelenség alatt. Jogsértés Balázs ügyében tehát nem történt, ugyanis neki sem a táppénz alatt mondtak fel, hanem az azt követő első munkanapon. Ráadásul még egy közös megegyezésre is rábírták, mely során a munkaviszony is azon a napon szűnik meg, amelyet a felek megjelölnek - esetünkben szeptember 18-án.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.

Ilyen és hasonló esetek ritkán kerülnek a nyilvánosság elé, s kevesen fordulnak bírósághoz is, ugyanis nehéz bizonyítani az igazukat. A szóban elhangzottak elszállnak, viszont az írás megmarad. Ezért fontos, hogy mielőtt elbocsátanak valakit, jól nézze meg, hogy mit ír alá.