Márványgömbök

Johann Platzner 1942-ben született Karintiában, s 1985-től szabadfoglalkozású szobrász. 1991 és 94 között a villachi népfőiskolán tanár. Alkotásai között többnyire márvány szökőkutak találhatók, melyeket főképp Klagenfurtban templomokban, iskolákban és közterekben láthatunk.

A szobrászról művésztársai úgy tartják, hogy nem egy tipikus mesélő, mivel sokat beszélni, neki fejfájást kapni jelent. Számára létfontosságú a képzelőereje: háromdimenziós logikája a gyakorlatlan művészeknek örökre hozzáférhetetlen és érthetetlen marad.

Johann Platzner kedvelt anyaga a fa és a márvány, szobrai réteges csiszolással és fényezéssel készülnek, így még nagyobb hangsúlyt kap az anyag szépsége. A szobrász 1998 óta szervezője és művészeti vezetője a karintiai Ossiacher See mellett lévő Sattendorfban évente megrendezett nemzetközi szobrászszimpóziumoknak.

A mostani kiállítása a Pannon Ősz 2006 keretében nyílt meg szombaton, s az érdeklődők november 12-éig tekinthetik meg a kiállítóteremben. A zenés bevezető után a tárlatot Elisabeth Ledersberger-Lehoczky ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szobrász elmondta, hogy pár évvel ezelőtt találkozott egy szimpóziumon a művésszel, ahol meghívást kapott Johann Platzner saját rendezésű szimpóziumára.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A szobrászról művésztársai úgy tartják, hogy nem egy tipikus mesélő, mivel sokat beszélni, neki fejfájást kapni jelent. Számára létfontosságú a képzelőereje: háromdimenziós logikája a gyakorlatlan művészeknek örökre hozzáférhetetlen és érthetetlen marad.

Johann Platzner kedvelt anyaga a fa és a márvány, szobrai réteges csiszolással és fényezéssel készülnek, így még nagyobb hangsúlyt kap az anyag szépsége. A szobrász 1998 óta szervezője és művészeti vezetője a karintiai Ossiacher See mellett lévő Sattendorfban évente megrendezett nemzetközi szobrászszimpóziumoknak.

A mostani kiállítása a Pannon Ősz 2006 keretében nyílt meg szombaton, s az érdeklődők november 12-éig tekinthetik meg a kiállítóteremben. A zenés bevezető után a tárlatot Elisabeth Ledersberger-Lehoczky ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szobrász elmondta, hogy pár évvel ezelőtt találkozott egy szimpóziumon a művésszel, ahol meghívást kapott Johann Platzner saját rendezésű szimpóziumára.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A szobrászról művésztársai úgy tartják, hogy nem egy tipikus mesélő, mivel sokat beszélni, neki fejfájást kapni jelent. Számára létfontosságú a képzelőereje: háromdimenziós logikája a gyakorlatlan művészeknek örökre hozzáférhetetlen és érthetetlen marad.

Johann Platzner kedvelt anyaga a fa és a márvány, szobrai réteges csiszolással és fényezéssel készülnek, így még nagyobb hangsúlyt kap az anyag szépsége. A szobrász 1998 óta szervezője és művészeti vezetője a karintiai Ossiacher See mellett lévő Sattendorfban évente megrendezett nemzetközi szobrászszimpóziumoknak.

A mostani kiállítása a Pannon Ősz 2006 keretében nyílt meg szombaton, s az érdeklődők november 12-éig tekinthetik meg a kiállítóteremben. A zenés bevezető után a tárlatot Elisabeth Ledersberger-Lehoczky ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szobrász elmondta, hogy pár évvel ezelőtt találkozott egy szimpóziumon a művésszel, ahol meghívást kapott Johann Platzner saját rendezésű szimpóziumára.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

Johann Platzner kedvelt anyaga a fa és a márvány, szobrai réteges csiszolással és fényezéssel készülnek, így még nagyobb hangsúlyt kap az anyag szépsége. A szobrász 1998 óta szervezője és művészeti vezetője a karintiai Ossiacher See mellett lévő Sattendorfban évente megrendezett nemzetközi szobrászszimpóziumoknak.

A mostani kiállítása a Pannon Ősz 2006 keretében nyílt meg szombaton, s az érdeklődők november 12-éig tekinthetik meg a kiállítóteremben. A zenés bevezető után a tárlatot Elisabeth Ledersberger-Lehoczky ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szobrász elmondta, hogy pár évvel ezelőtt találkozott egy szimpóziumon a művésszel, ahol meghívást kapott Johann Platzner saját rendezésű szimpóziumára.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

Johann Platzner kedvelt anyaga a fa és a márvány, szobrai réteges csiszolással és fényezéssel készülnek, így még nagyobb hangsúlyt kap az anyag szépsége. A szobrász 1998 óta szervezője és művészeti vezetője a karintiai Ossiacher See mellett lévő Sattendorfban évente megrendezett nemzetközi szobrászszimpóziumoknak.

A mostani kiállítása a Pannon Ősz 2006 keretében nyílt meg szombaton, s az érdeklődők november 12-éig tekinthetik meg a kiállítóteremben. A zenés bevezető után a tárlatot Elisabeth Ledersberger-Lehoczky ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szobrász elmondta, hogy pár évvel ezelőtt találkozott egy szimpóziumon a művésszel, ahol meghívást kapott Johann Platzner saját rendezésű szimpóziumára.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A mostani kiállítása a Pannon Ősz 2006 keretében nyílt meg szombaton, s az érdeklődők november 12-éig tekinthetik meg a kiállítóteremben. A zenés bevezető után a tárlatot Elisabeth Ledersberger-Lehoczky ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szobrász elmondta, hogy pár évvel ezelőtt találkozott egy szimpóziumon a művésszel, ahol meghívást kapott Johann Platzner saját rendezésű szimpóziumára.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A mostani kiállítása a Pannon Ősz 2006 keretében nyílt meg szombaton, s az érdeklődők november 12-éig tekinthetik meg a kiállítóteremben. A zenés bevezető után a tárlatot Elisabeth Ledersberger-Lehoczky ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szobrász elmondta, hogy pár évvel ezelőtt találkozott egy szimpóziumon a művésszel, ahol meghívást kapott Johann Platzner saját rendezésű szimpóziumára.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

- Abban az időben különösen nehéz volt Európa különböző országaiból összegyűjteni a művészeket, s rávenni őket, hogy egy közös szimpóziumon alkossanak, de Johannak ez sikerült - mondta a szobrásznő. - A találkozói annyira jól sikerültek, hogy híre ment fél Európában, s igen megtisztelő volt számomra, hogy én is meghívást kaptam a rendezvényére.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

Az alkotó hozzátette: nagyon örültek annak, amikor Johann Platzner elfogadta a kérést, és részt vett az idén nyáron Körmenden megrendezett második szobrászszimpóziumon, melynek központi témája a víz volt.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A szobrásznő a művész eddigi munkásságáról is szólt pár szót a megnyitón: Johann Platznert két elementum kíséri: a kő és a fa. Ez a párosítás nem véletlen, mivel a karintiai hegyek között töltötte gyermekkorát. Alkotókorszaka elején inkább fával dolgozott, de a klasszikus fafaragásból lassan áttért a művészetbe. Főleg nonfiguratív, szimbolikus szobrokat készít. Mai munkáiban a fa már csak másodlagos szerepet kap, inkább követ és márványt használ fel. Jellemző a munkáira, hogy nemcsak a formákat keresi, hanem a felület is fontos számára, s ez teszi munkáját azzá, ami.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.

A körmeni kastélyban nyitott kiállításon látható munkái között meditációs szobrok is találhatók, így a tárlatmegnyitó után a nézelődők akár meg is érinthették az alkotásokat. Maguk a szobrok is ezt sugallták márványsima gömbölyű felületükkel, így az érdeklődők két kezükkel fedezhették fel a kiállítóterembe zárt világot.