Hírek

2006.11.24. 03:27

Volt egyszer egy kis német falu...

Egervölgy - Egy falu keresi a múltját. Egervölgy, Vas megye egyik legfiatalabb községe sokáig csak arról volt híres, hogy házfalait a kilencvenes években műkedvelő graffittisek kipingálták. Most már többen kétszázötven éves történetét is szeretnék megmenteni a fele-déstől.

Móczán Zoltán

A volt alsó iskola (ma közösségi ház) adott helyet a Vas Megyei Honismereti Egyesület és Egervölgy önkormányzata által szervezett ünnepségnek szombaton. A faluból is nagyon sokan eljöttek a kétszázötven éve történt események felelevenítésére. A falakon körbe fakó, régi-régi fotók vezették a tekinteteket, kinyomtatva és magyarra fordítva megkapták a falu alapításának Sárváron, a várban kelt oklevelét, amelyben harminc német család kapott jogot és oltalmat gróf Ikladi Szluha Györgytől a betelepülésre. A Farkas-erdei birtoktestből hasították ki a tizennégy hektáros telkeket házhelyeknek, az ősi tölgyfák árnyékában kezdhettek új életet a Rajna-vidékről a folytonos háborúskodások és éhezés elől menekülők, a Bajor-országból, Alsó-Ausztriából és Felső-Ausztriából érkezők. Az adománylevélben az is olvasható, ha a német családok közül valaki méltatlanná válna, és a közösségből kitaszíttatnák, helyére csakis és kizárólag német család költöztessék...

A németek, ahol megvetették a lábukat, ott is maradtak, hiába törtek ki háborúk Magyarországon is, a színtiszta magyar környezetbe beékelődött falu, amit Hosszúfalunak és Németfalunak is hívtak (a buszra felszállók nem is olyan régen még így kérték a jegyet), ugyanazon a földrajzi helyen van. (Ez is ritkaság.)

Tausz István és a Németországban élő Szigeti Tibor nyugdíjas mérnök, (felesége némettörténelem-tanárnő, ő segített a gót és latin írások lefordításában) párhuzamosan kutatott hazai, német és osztrák levéltárakban. Nagyon sok segítséget kaptak Molnár Árpád kámi, Szabó Csaba nyőgéri és Kovács László oszkói plébánosoktól. Az egervölgyieknek volt egy plébánosuk, bizonyos Omischl Mátyás, aki precízen összeírta a családokat, a változásokat is feljegyezte, a nagyobb tűz-eseteket is számon tartotta.

Vasárnap a falu központjában avatták fel azt az emléktáblát, amelyen eredeti írással rögzítik a harminc német család nevét. Amíg Auer Gyuláné, a most megválasztott új polgármester beszédbe kezdett, föltámadt a szél az égerfák völgyében, s a bágyadt fényben az őszi levelekkel mintha üzentek volna a régiek. Auerek, Baumgartnerek, Wéberek, Tauszok, Taglok, Puhrok, Szommerek...mind a harminc család leszármazottai, noha közülük ma már sokan magyarosított néven élnek tovább, és németül már régóta nem beszélnek.

A németek, ahol megvetették a lábukat, ott is maradtak, hiába törtek ki háborúk Magyarországon is, a színtiszta magyar környezetbe beékelődött falu, amit Hosszúfalunak és Németfalunak is hívtak (a buszra felszállók nem is olyan régen még így kérték a jegyet), ugyanazon a földrajzi helyen van. (Ez is ritkaság.)

Tausz István és a Németországban élő Szigeti Tibor nyugdíjas mérnök, (felesége némettörténelem-tanárnő, ő segített a gót és latin írások lefordításában) párhuzamosan kutatott hazai, német és osztrák levéltárakban. Nagyon sok segítséget kaptak Molnár Árpád kámi, Szabó Csaba nyőgéri és Kovács László oszkói plébánosoktól. Az egervölgyieknek volt egy plébánosuk, bizonyos Omischl Mátyás, aki precízen összeírta a családokat, a változásokat is feljegyezte, a nagyobb tűz-eseteket is számon tartotta.

Vasárnap a falu központjában avatták fel azt az emléktáblát, amelyen eredeti írással rögzítik a harminc német család nevét. Amíg Auer Gyuláné, a most megválasztott új polgármester beszédbe kezdett, föltámadt a szél az égerfák völgyében, s a bágyadt fényben az őszi levelekkel mintha üzentek volna a régiek. Auerek, Baumgartnerek, Wéberek, Tauszok, Taglok, Puhrok, Szommerek...mind a harminc család leszármazottai, noha közülük ma már sokan magyarosított néven élnek tovább, és németül már régóta nem beszélnek.

A németek, ahol megvetették a lábukat, ott is maradtak, hiába törtek ki háborúk Magyarországon is, a színtiszta magyar környezetbe beékelődött falu, amit Hosszúfalunak és Németfalunak is hívtak (a buszra felszállók nem is olyan régen még így kérték a jegyet), ugyanazon a földrajzi helyen van. (Ez is ritkaság.)

Tausz István és a Németországban élő Szigeti Tibor nyugdíjas mérnök, (felesége némettörténelem-tanárnő, ő segített a gót és latin írások lefordításában) párhuzamosan kutatott hazai, német és osztrák levéltárakban. Nagyon sok segítséget kaptak Molnár Árpád kámi, Szabó Csaba nyőgéri és Kovács László oszkói plébánosoktól. Az egervölgyieknek volt egy plébánosuk, bizonyos Omischl Mátyás, aki precízen összeírta a családokat, a változásokat is feljegyezte, a nagyobb tűz-eseteket is számon tartotta.

Vasárnap a falu központjában avatták fel azt az emléktáblát, amelyen eredeti írással rögzítik a harminc német család nevét. Amíg Auer Gyuláné, a most megválasztott új polgármester beszédbe kezdett, föltámadt a szél az égerfák völgyében, s a bágyadt fényben az őszi levelekkel mintha üzentek volna a régiek. Auerek, Baumgartnerek, Wéberek, Tauszok, Taglok, Puhrok, Szommerek...mind a harminc család leszármazottai, noha közülük ma már sokan magyarosított néven élnek tovább, és németül már régóta nem beszélnek.

Tausz István és a Németországban élő Szigeti Tibor nyugdíjas mérnök, (felesége némettörténelem-tanárnő, ő segített a gót és latin írások lefordításában) párhuzamosan kutatott hazai, német és osztrák levéltárakban. Nagyon sok segítséget kaptak Molnár Árpád kámi, Szabó Csaba nyőgéri és Kovács László oszkói plébánosoktól. Az egervölgyieknek volt egy plébánosuk, bizonyos Omischl Mátyás, aki precízen összeírta a családokat, a változásokat is feljegyezte, a nagyobb tűz-eseteket is számon tartotta.

Vasárnap a falu központjában avatták fel azt az emléktáblát, amelyen eredeti írással rögzítik a harminc német család nevét. Amíg Auer Gyuláné, a most megválasztott új polgármester beszédbe kezdett, föltámadt a szél az égerfák völgyében, s a bágyadt fényben az őszi levelekkel mintha üzentek volna a régiek. Auerek, Baumgartnerek, Wéberek, Tauszok, Taglok, Puhrok, Szommerek...mind a harminc család leszármazottai, noha közülük ma már sokan magyarosított néven élnek tovább, és németül már régóta nem beszélnek.

Tausz István és a Németországban élő Szigeti Tibor nyugdíjas mérnök, (felesége némettörténelem-tanárnő, ő segített a gót és latin írások lefordításában) párhuzamosan kutatott hazai, német és osztrák levéltárakban. Nagyon sok segítséget kaptak Molnár Árpád kámi, Szabó Csaba nyőgéri és Kovács László oszkói plébánosoktól. Az egervölgyieknek volt egy plébánosuk, bizonyos Omischl Mátyás, aki precízen összeírta a családokat, a változásokat is feljegyezte, a nagyobb tűz-eseteket is számon tartotta.

Vasárnap a falu központjában avatták fel azt az emléktáblát, amelyen eredeti írással rögzítik a harminc német család nevét. Amíg Auer Gyuláné, a most megválasztott új polgármester beszédbe kezdett, föltámadt a szél az égerfák völgyében, s a bágyadt fényben az őszi levelekkel mintha üzentek volna a régiek. Auerek, Baumgartnerek, Wéberek, Tauszok, Taglok, Puhrok, Szommerek...mind a harminc család leszármazottai, noha közülük ma már sokan magyarosított néven élnek tovább, és németül már régóta nem beszélnek.

Vasárnap a falu központjában avatták fel azt az emléktáblát, amelyen eredeti írással rögzítik a harminc német család nevét. Amíg Auer Gyuláné, a most megválasztott új polgármester beszédbe kezdett, föltámadt a szél az égerfák völgyében, s a bágyadt fényben az őszi levelekkel mintha üzentek volna a régiek. Auerek, Baumgartnerek, Wéberek, Tauszok, Taglok, Puhrok, Szommerek...mind a harminc család leszármazottai, noha közülük ma már sokan magyarosított néven élnek tovább, és németül már régóta nem beszélnek.

Vasárnap a falu központjában avatták fel azt az emléktáblát, amelyen eredeti írással rögzítik a harminc német család nevét. Amíg Auer Gyuláné, a most megválasztott új polgármester beszédbe kezdett, föltámadt a szél az égerfák völgyében, s a bágyadt fényben az őszi levelekkel mintha üzentek volna a régiek. Auerek, Baumgartnerek, Wéberek, Tauszok, Taglok, Puhrok, Szommerek...mind a harminc család leszármazottai, noha közülük ma már sokan magyarosított néven élnek tovább, és németül már régóta nem beszélnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!