Csodavárás, vagy lehet olcsóbban?

A sárvári városi képviselő-testület legutóbbi ülésén a távhőszolgáltatás fűtési és használati melegvíz alapdíj tételeit 5,9 százalékos emeléséről határozott. Az ülésen azonban nem ez, hanem az volt a fő téma, hogy a városban több lakótömbben is úgy döntöttek, leválnak a távhőrendszerről, s egyedi fűtési rendszert építenek ki.

Németh Zsolt képviselő, a távhő felügyelőbizottságának elnöke azt firtatta, vajon mitől lehet jobb, hatékonyabb az a másik fűtési rendszer? Lehet-e lakásonként 10 ezer forintból megfelelő szolgáltatást nyújtani? Úgy vélte, bátorság azt ma egyértelműen kijelenteni, hogy az új rendszer létrehozása, illetve a működtetése nem kerül majd többe, mint amennyit a lakók jelenleg a távhőnek fizetnek. Vinter István képviselő azt a kérdést tette fel: mi garantálja az ellátás biztonságát? Kondora István alpolgármester, aki maga is távfűtéses lakásban él, egyfajta csodavárásként értékelte a leválás tervét. Az emberek ettől azt várják, hogy nem kell többet fizetniük. Az idő dönti el, hogy valóra válnak-e a várakozások.

Szakmai oldalról Pintér László, a Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatója világította meg a kérdést. Vitatja a Nádasdy Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozatát, miszerint egy átlagos lakás esetén havonta 10 ezer forintot kell fizetni a lakóknak, amelyből 6 ezer forint lenne az üzemeltetés, 4 ezer forint pedig a beruházás törlesztése. Felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a távhő rendszeréről való leválás nem számít korszerűsítésnek, ezért az érintettek a négyéves lakástakarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó előtakarékossági támogatást nem vehetik igénybe. A várható költségekre ők is végeztek számításokat, ezek alapján nehezen tartják elképzelhetőnek jelzett költségszint megtartását. Már csak azért sem, mert az önálló tömbfűtés során fajlagosan magasabbak az üzemeltetési, karbantartási, javítási, felügyeleti, kémény- felülvizsgálati, s egyéb költségek. Nem beszélve arról, hogy a berendezéseket élettartamuk letelte után cserélni kell, ami minimum a rendszer 70 százalékának megújítását igényli majd, amit az érintett fogyasztóknak kell megfinanszírozniuk. A távhőszolgáltatás díjrendszerében erre a gyakran kifogásolt alapdíj teremt fedezetet. Az igazgató szerint téves az az állítás, miszerint elavult lenne a sárvári távhőrendszer. A kazánház automatizált, a kazánok szakszerűen karbantartott, üzembiztos állapotban vannak, s a gázmotor is mindössze egy- éves. Cáfolta azt is, hogy hosszabb távon nem várható a kisfogyasztói gázárak növekedése. Az EU-ban jelenleg 43 százalékkal magasabb a lakossági gázár a nagyfogyasztóinál, míg nálunk jelenleg a kettő megközelítőleg azonos szinten van. A GKI Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint ezért számolni kell a kisfogyasztói árak emelkedésével. A szakember ezért a jelenlegi fűtési költségek csökkentését csak a hőigény mérséklése esetén tartja elképzelhetőnek. Ehhez termosztatikus radiátorszelepek, költségosztók felszerelésére, a nyílászárók cseréjére, az épületek szigete- lésére lenne szükség.

Németh Zsolt képviselő, a távhő felügyelőbizottságának elnöke azt firtatta, vajon mitől lehet jobb, hatékonyabb az a másik fűtési rendszer? Lehet-e lakásonként 10 ezer forintból megfelelő szolgáltatást nyújtani? Úgy vélte, bátorság azt ma egyértelműen kijelenteni, hogy az új rendszer létrehozása, illetve a működtetése nem kerül majd többe, mint amennyit a lakók jelenleg a távhőnek fizetnek. Vinter István képviselő azt a kérdést tette fel: mi garantálja az ellátás biztonságát? Kondora István alpolgármester, aki maga is távfűtéses lakásban él, egyfajta csodavárásként értékelte a leválás tervét. Az emberek ettől azt várják, hogy nem kell többet fizetniük. Az idő dönti el, hogy valóra válnak-e a várakozások.

Szakmai oldalról Pintér László, a Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatója világította meg a kérdést. Vitatja a Nádasdy Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozatát, miszerint egy átlagos lakás esetén havonta 10 ezer forintot kell fizetni a lakóknak, amelyből 6 ezer forint lenne az üzemeltetés, 4 ezer forint pedig a beruházás törlesztése. Felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a távhő rendszeréről való leválás nem számít korszerűsítésnek, ezért az érintettek a négyéves lakástakarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó előtakarékossági támogatást nem vehetik igénybe. A várható költségekre ők is végeztek számításokat, ezek alapján nehezen tartják elképzelhetőnek jelzett költségszint megtartását. Már csak azért sem, mert az önálló tömbfűtés során fajlagosan magasabbak az üzemeltetési, karbantartási, javítási, felügyeleti, kémény- felülvizsgálati, s egyéb költségek. Nem beszélve arról, hogy a berendezéseket élettartamuk letelte után cserélni kell, ami minimum a rendszer 70 százalékának megújítását igényli majd, amit az érintett fogyasztóknak kell megfinanszírozniuk. A távhőszolgáltatás díjrendszerében erre a gyakran kifogásolt alapdíj teremt fedezetet. Az igazgató szerint téves az az állítás, miszerint elavult lenne a sárvári távhőrendszer. A kazánház automatizált, a kazánok szakszerűen karbantartott, üzembiztos állapotban vannak, s a gázmotor is mindössze egy- éves. Cáfolta azt is, hogy hosszabb távon nem várható a kisfogyasztói gázárak növekedése. Az EU-ban jelenleg 43 százalékkal magasabb a lakossági gázár a nagyfogyasztóinál, míg nálunk jelenleg a kettő megközelítőleg azonos szinten van. A GKI Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint ezért számolni kell a kisfogyasztói árak emelkedésével. A szakember ezért a jelenlegi fűtési költségek csökkentését csak a hőigény mérséklése esetén tartja elképzelhetőnek. Ehhez termosztatikus radiátorszelepek, költségosztók felszerelésére, a nyílászárók cseréjére, az épületek szigete- lésére lenne szükség.

Németh Zsolt képviselő, a távhő felügyelőbizottságának elnöke azt firtatta, vajon mitől lehet jobb, hatékonyabb az a másik fűtési rendszer? Lehet-e lakásonként 10 ezer forintból megfelelő szolgáltatást nyújtani? Úgy vélte, bátorság azt ma egyértelműen kijelenteni, hogy az új rendszer létrehozása, illetve a működtetése nem kerül majd többe, mint amennyit a lakók jelenleg a távhőnek fizetnek. Vinter István képviselő azt a kérdést tette fel: mi garantálja az ellátás biztonságát? Kondora István alpolgármester, aki maga is távfűtéses lakásban él, egyfajta csodavárásként értékelte a leválás tervét. Az emberek ettől azt várják, hogy nem kell többet fizetniük. Az idő dönti el, hogy valóra válnak-e a várakozások.

Szakmai oldalról Pintér László, a Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatója világította meg a kérdést. Vitatja a Nádasdy Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozatát, miszerint egy átlagos lakás esetén havonta 10 ezer forintot kell fizetni a lakóknak, amelyből 6 ezer forint lenne az üzemeltetés, 4 ezer forint pedig a beruházás törlesztése. Felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a távhő rendszeréről való leválás nem számít korszerűsítésnek, ezért az érintettek a négyéves lakástakarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó előtakarékossági támogatást nem vehetik igénybe. A várható költségekre ők is végeztek számításokat, ezek alapján nehezen tartják elképzelhetőnek jelzett költségszint megtartását. Már csak azért sem, mert az önálló tömbfűtés során fajlagosan magasabbak az üzemeltetési, karbantartási, javítási, felügyeleti, kémény- felülvizsgálati, s egyéb költségek. Nem beszélve arról, hogy a berendezéseket élettartamuk letelte után cserélni kell, ami minimum a rendszer 70 százalékának megújítását igényli majd, amit az érintett fogyasztóknak kell megfinanszírozniuk. A távhőszolgáltatás díjrendszerében erre a gyakran kifogásolt alapdíj teremt fedezetet. Az igazgató szerint téves az az állítás, miszerint elavult lenne a sárvári távhőrendszer. A kazánház automatizált, a kazánok szakszerűen karbantartott, üzembiztos állapotban vannak, s a gázmotor is mindössze egy- éves. Cáfolta azt is, hogy hosszabb távon nem várható a kisfogyasztói gázárak növekedése. Az EU-ban jelenleg 43 százalékkal magasabb a lakossági gázár a nagyfogyasztóinál, míg nálunk jelenleg a kettő megközelítőleg azonos szinten van. A GKI Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint ezért számolni kell a kisfogyasztói árak emelkedésével. A szakember ezért a jelenlegi fűtési költségek csökkentését csak a hőigény mérséklése esetén tartja elképzelhetőnek. Ehhez termosztatikus radiátorszelepek, költségosztók felszerelésére, a nyílászárók cseréjére, az épületek szigete- lésére lenne szükség.

Szakmai oldalról Pintér László, a Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatója világította meg a kérdést. Vitatja a Nádasdy Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozatát, miszerint egy átlagos lakás esetén havonta 10 ezer forintot kell fizetni a lakóknak, amelyből 6 ezer forint lenne az üzemeltetés, 4 ezer forint pedig a beruházás törlesztése. Felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a távhő rendszeréről való leválás nem számít korszerűsítésnek, ezért az érintettek a négyéves lakástakarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó előtakarékossági támogatást nem vehetik igénybe. A várható költségekre ők is végeztek számításokat, ezek alapján nehezen tartják elképzelhetőnek jelzett költségszint megtartását. Már csak azért sem, mert az önálló tömbfűtés során fajlagosan magasabbak az üzemeltetési, karbantartási, javítási, felügyeleti, kémény- felülvizsgálati, s egyéb költségek. Nem beszélve arról, hogy a berendezéseket élettartamuk letelte után cserélni kell, ami minimum a rendszer 70 százalékának megújítását igényli majd, amit az érintett fogyasztóknak kell megfinanszírozniuk. A távhőszolgáltatás díjrendszerében erre a gyakran kifogásolt alapdíj teremt fedezetet. Az igazgató szerint téves az az állítás, miszerint elavult lenne a sárvári távhőrendszer. A kazánház automatizált, a kazánok szakszerűen karbantartott, üzembiztos állapotban vannak, s a gázmotor is mindössze egy- éves. Cáfolta azt is, hogy hosszabb távon nem várható a kisfogyasztói gázárak növekedése. Az EU-ban jelenleg 43 százalékkal magasabb a lakossági gázár a nagyfogyasztóinál, míg nálunk jelenleg a kettő megközelítőleg azonos szinten van. A GKI Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint ezért számolni kell a kisfogyasztói árak emelkedésével. A szakember ezért a jelenlegi fűtési költségek csökkentését csak a hőigény mérséklése esetén tartja elképzelhetőnek. Ehhez termosztatikus radiátorszelepek, költségosztók felszerelésére, a nyílászárók cseréjére, az épületek szigete- lésére lenne szükség.

Szakmai oldalról Pintér László, a Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatója világította meg a kérdést. Vitatja a Nádasdy Lakásszövetkezet elnökének nyilatkozatát, miszerint egy átlagos lakás esetén havonta 10 ezer forintot kell fizetni a lakóknak, amelyből 6 ezer forint lenne az üzemeltetés, 4 ezer forint pedig a beruházás törlesztése. Felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a távhő rendszeréről való leválás nem számít korszerűsítésnek, ezért az érintettek a négyéves lakástakarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó előtakarékossági támogatást nem vehetik igénybe. A várható költségekre ők is végeztek számításokat, ezek alapján nehezen tartják elképzelhetőnek jelzett költségszint megtartását. Már csak azért sem, mert az önálló tömbfűtés során fajlagosan magasabbak az üzemeltetési, karbantartási, javítási, felügyeleti, kémény- felülvizsgálati, s egyéb költségek. Nem beszélve arról, hogy a berendezéseket élettartamuk letelte után cserélni kell, ami minimum a rendszer 70 százalékának megújítását igényli majd, amit az érintett fogyasztóknak kell megfinanszírozniuk. A távhőszolgáltatás díjrendszerében erre a gyakran kifogásolt alapdíj teremt fedezetet. Az igazgató szerint téves az az állítás, miszerint elavult lenne a sárvári távhőrendszer. A kazánház automatizált, a kazánok szakszerűen karbantartott, üzembiztos állapotban vannak, s a gázmotor is mindössze egy- éves. Cáfolta azt is, hogy hosszabb távon nem várható a kisfogyasztói gázárak növekedése. Az EU-ban jelenleg 43 százalékkal magasabb a lakossági gázár a nagyfogyasztóinál, míg nálunk jelenleg a kettő megközelítőleg azonos szinten van. A GKI Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint ezért számolni kell a kisfogyasztói árak emelkedésével. A szakember ezért a jelenlegi fűtési költségek csökkentését csak a hőigény mérséklése esetén tartja elképzelhetőnek. Ehhez termosztatikus radiátorszelepek, költségosztók felszerelésére, a nyílászárók cseréjére, az épületek szigete- lésére lenne szükség.