Marad a kamionáradat?

Fizetős lesz április elsejétől a kamionok számára a 8-as főút Kám és Vasvár közötti része, a 84-es Jánosháza és Sárvár között, a 86-os Egyházasrádóctól Körmendig, és a 8-as Körmendtől egészen az országhatárig.

A kormány a kamionforgalom autópályákra terelődését reméli az új rendszertől - és több milliárd forintos bevételt. Információink szerint ezekre a szakaszokra ugyanolyan matricát kell majd vásárolniuk a szállítmányozóknak, amilyet az autópályák használatához is megkövetelnek tőlük. Mivel pedig a sofőrök ugyanazzal a vignettával közlekedhetnek a főúton és az autópályán, remélik, hogy a kényelmesebb és gyorsabb utat választják majd - feltéve, hogy tudják... Vas megyében autópálya nincs, és alternatív utak is alig akadnak.

- Egyszerűen nem kerülhetők meg a kijelölt útszakaszok - mondja Kocsis József, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének megyei szóvivője. - Sokan félnek attól, hogy kamionjaink majd a kisfalvak felé mennek, ám ez lehetetlen: ekkora autókkal alsóbbrendű utakon képtelenség közlekedni. Az éves autópálya-matrica árát pedig, azt a közel kétszázezer forintot, a fuvardíjak emelésével egész biztosan nem tudjuk majd visszaszedni. Még egy bőrt lehúznak rólunk, erről szól az egész.

A változtatás legfontosabb eredménye mindenképpen az lenne, ha a főutak mentén lakók életminősége javulna. Ha nem kellene többé rettegniük, hogy mikor fut egy kamion vagy turistabusz a házukba, ha egyedül is kiengedhetnék a gyerekeket az utcára, ha nem kellene stresszt okozó folyamatos zajban élniük, no és persze ha a nagyrészt dízel üzemanyagokkal közlekedő tehergépjárművek mikropor-kibocsátásától - ami akár évekket rövidíthet az életükön - megkímélnék őket. A települések polgármesterei szerint ezt ezzel az intézkedéssel nem sikerül elérniük.

- Naponta átlagosan kétezer kamion halad át Szelestén - meséli dr. Galántai György, a falu polgármestere. - Tranzitútvonalon vagyunk, nemcsak kamionok járnak át rajtunk, hanem az Adriai-tenger felé tartó turistabuszok is. Közel egy évtizede küzdünk a nyugalmunkért, sajnos kevés sikerrel. A minisztériumhoz benyújtott, több település által aláírt petíciónk nyomán ugyan jött valamennyi pénz, de nem készültek új nyomvonaltervek, csak a régi, a falut átszelő utat erősítették és szélesítették meg. A mostani rendelkezéstől sem várunk sokat, de kis mértékű forgalomcsökkenésért is nagyon-nagyon hálásak lennénk.

Az üdülőfalu problémáját a Vát-Szeleste elkerülő út megépítése oldhatja csak meg dr. Galántai József szerint. Ez azonban még évekig várathat magára. Ugyanígy az elkerülő út megépítését szorgalmazná a közeli Hegyfalu polgármestere.

- Ez a fizetős rendszer, nem elég, hogy nem segít rajtunk - mondja Kálmán József -, ráadásul még drága is. Mi sem vagyunk a védett részben. Azt a kis sávot könnyedén kikerülik majd a kamionok, s ugyanúgy átmennek rajtunk. Jelentős összegbe kerül viszont a fizetős szakaszok ellenőrzése, a kapuk kiépítése, az ehhez kapcsolódó adminisztráció. Egyáltalán nem biztos, hogy megéri ennyit költeni erre a mi szempontunkból majdnemhogy haszontalannak nevezhető beruházásra, amikor néhány éven belül elkészül az elkerülő út, ami valóban megoldja majd a problémáinkat.

Körmend esetében nem az a kérdés, mennyit használ majd ez a rendelkezés. Azt latolgatják, milyen mértékben terheli meg a várost. A 8-as és a 86-os főút Körmend környéki szakaszának fizetőssé tétele a külvárosokra zúdíthatja a kamionforgalmat.

- Félő, hogy az Egyházasrádócot megkerülni kívánó kamionosok a 86-os út régi nyomvonalára térnek majd át - véli Bebes István, Körmend polgármestere -, ami egyenesen a városba vezeti őket. Eddig csak a település határában lévő körforgalomig jöttek, ezzel viszont szinte hozzánk terelik őket. Megoldást kizárólag az elkerülő út régóta húzódó megépítése jelenthetne, és az, ha a 8-as főutat autópályává, a 86-ost pedig autóúttá fejlesztenék.

A fizetőssé tett útszakaszok listáját a Magyar Közút Kht. utólag véleményezte. A szakmai szempontok között elsődleges volt, hogy ne legyenek nagyon hosszúak a kijelölendő útszakaszok, hiszen az hátrányosan érintené a belföldi áruterítésben részt vevő fuvarozókat. A másik fő kérdés a költségtakarékosság volt, vagyis hogy minél kevesebb jelzőtáblával oldhassák meg a problémát.