Hírek

2007.04.03. 02:29

A hűség falujában

Kercaszomor - Zalaegerszeghez, sőt, még Muraszombathoz is közelebb van, mint a megyeszékhelyhez, mégis elvitathatatlanul vazsi település Kercaszomor, az Őrség rejtőzködő szíve.

Rába Adrienn

A két szomszédos település csak 1942-ben egyesült. Akkoriban még közel nyolcszázan éltek itt, mára mindössze 264 lakosa maradt, ebből 19 gyermekkorú és 80 a hatvan év feletti. Vészesen nő az átlagéletkor, de a falucska nem adja fel. Kapornaky Sándor 2001 óta áll Kercaszomor élén. Magát csak visszagyüttment-ként emlegeti, hiszen az ő tősgyökeres családját is a Hortobágyra száműzte Rákosi - de visszajöttek.

- Kercaszomor infrastruktúrája mára teljesen kiépült - értékel a polgármester. - Vezetékes ivóvíz a nyolcvanas évektől van, a gázt 2002-ben sikerült bevezettetnünk, tavaly pedig határokon átnyúló PHARE-projekt segítségével Bajánsenyével és a szlovéniai Domonkosfával közösen csatornahálózatot építettünk.

A folyamatosan fejlődő falu régies patinája viszont veszni látszik. A külföldi tulajdonban lévő öreg épületek sorsa rendezett, de sok magyar által vásárolt patinás épület sorsa megpecsételődött. A falu legöregebb háza is össszedől lassan.

- Meg akartuk vásárolni tájháznak, de a tulajdonosa nem adja - sajnálkozik Kapornaky Sándor -, így most szépen lassan megeszi a gomba. És nem tehetünk ellene.

Az egykori határőrlaktanya épületegyüttesének eladásából és célirányos pályázatokból jelenleg a kultúrház és a volt tanácsháza épül újjá. Előbbiben színházterem is lesz, utóbbiban modern és akadálymentesített könyvtárat és orvosi rendelőt alakítanak ki. A volt szomoróci kisbolt helyén kis létszámú csoportot befogadni képes turistaszálló épül a nemzeti park védnöksége alatt.

- Nálunk jóformán nincs munkalehetőség - tárja szét a kezét a polgármester. - Csesztregre és Lentibe járnak dolgozni az emberek. Az asszonyok jelentős része pedig az őriszentpéteri cipőgyárban dolgozott, de tavaly az is megszűnt. Az erdészet foglalkoztat ugyan idénymunkásokat, és az önkormányzat is alkalmaz közhasznúakat a falu és a hozzá tartozó 1287 hektárnyi terület rendbentartására, de ez kevés. Két utunk lehet: a turizmus és/vagy a biogazdálkodás. Jelenlegi formájában egyik sem oldja meg foglalkoztatási problémáinkat, bár jelen vannak. Négy bejelentett szálláshely van a faluban. A csend és a jó levegő turisztikai vonzerő, ám a szezon rövid. A mezőgazdasági kibontakozást a sovány föld akadályozza, amin jóformán csak a gyógynövény terem. Jelen van persze a bio- és hagyományőrző gazdálkodás: Soós Ferenc tönkölybúzakenyeréről híres, Pongrácz Sándor meg elismert hajdinatermesztő.

Különlegességekben bővelkedik a falu. Itt él családjával Szervátiusz István szobrászművész-restaurátor, de állandó lakója a településnek Tóth István muzsikus, a Hétrét együttes oszlopos tagja, íjkészítő, és nem feledkezhetünk meg a környék az Üvegtigris óta kétségkívül legközismertebb vissza-visszatérő vendégéről: a Sanyit alakító Horváth Lajos Ottónak is van egy kis nyaralója a falu végén. Messze földön az egyetlen andalúziai lótenyészet is Kercaszomoron van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!