Hírek

2007.04.11. 02:29

Itt járt a fő városvédő

Kőszeg - Az ország első számú városvédője, Ráday Mihály tegnap három helyszínen forgatott Kőszegen. Közben nyilatkozott lapunknak arról, miért nem elégedett az országos városvédő mozgalom helyzetével.

Némethy Mária

Mindezt lehet tudni Ráday Mihályról, akinek a Magyar Televízióban immár 28 éves városvédő műsora, az Unokáink sem fogják látni . Aki figyeli ezt a műsort, vagy Ráday nyilatkozatait, tudja azt is: nagy elődjének tartja báró Podmaniczky Frigyest, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának egykori legendás elnökét. Ezért kissé meglepő volt tegnap első kijelentéseként azt hallanom tőle: elege van Budapestből, szívesen költözne Kőszegre. Pedig itt sem tetszik neki minden. Megemlegeti a pusztulóban, magántulajdonban lévő zsinagógát.

- A műemlékek esetében az állam rossz gazda, de nem biztos, hogy a magántulajdonos jobb - szögezi le Ráday. - A tulajdonosoknak általában csak annyi pénzük van, hogy megvegyék az ingatlant, azután többért tovább akarják passzolni. Ha közben sikerült még bontási engedélyt is szerezniük, hát annyival még drágábban adják.

Feltételezem, elgondolkodott már sokszor azon, mit lehetne tenni azért, hogy épített örökségünket mégiscsak láthassák majd az unokáink.

- Törvénymódosítás kellene. Mindössze azt kellene elfogadni a parlamentben, hogy aki a vétel után öt éven belül nem hozza helyre a védett ingatlant, annak tulajdonjoga automatikusan szálljon vissza az államra. Ezt én már az Antall-kormány idején javasoltam. Hiába.

Ráday tegnap stábjával - Oláh Zoltán adásrendezővel, Torma Galina szerkesztővel és Szabó Tibor kameratechnikussal - Kőszegen három helyszínen forgatott. Először a megújuló Gulner-malomnál, azután a Jurisics téren, Szvetics bíró egykori - romjaiból mára szépen helyreállított - házában, majd a kőszegi temetőben. Ez utóbbi Rádaynak az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei című, 1987 óta tartó sorozatába illeszkedik majd. Katona Tamás történésszel először a Kárpát-medencei, majd a törökországi helyszíneket keresték fel, később Csorba Boldizsár történésszel Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államokban kutatták az egykori honvédek nyomait. Kőszeg a temetőben lévő oroszlános sírral kerül a sorozatba. Ebben azok a horvát granicsárok nyugszanak, akik 1848-ban, Jellasics seregében Pákozdnál vereséget szenvedtek a magyar honvédseregtől, visszavonulásukkor több ezren mentek át Kőszegen, ám közülük 42-t garázdálkodásért bebörtönöztek, majd felkoncoltak. Ők nyugszanak az oroszlános sírban.

Ráday Mihály - több egyéb pozíciója mellett - elnöke a Város- és Faluvédők Szövetségének, kiadója a Városvédő és Településszépítő Egyesületek lapjának, az Értékmentő -nek. A szövetség mára Magyarország egyik legnagyobb civil szervezetévé fejlődött: 250 egyesületből áll. Az Európa Nostra 1991-ben vette fel tagjai sorába Hungaria Nostra néven. A szövetség életében Ráday mérföldkőnek tekinti Szombathelyt: 1981-ben az akkori 11 (!) városszépítő egyesület itt rendezte első országos találkozóját. Ma elégedett-e a városvédő mozgalommal?

- Nem vagyok. Egyik oka: én az első perctől fogva csatáztam, vállaltam a konfliktusokat. Ilyen ember kevés van köztünk. A másik gond: hiába léteznek egyesületek, ha jó magyar szokás szerint az elnökök nem nevelnek ki helyetteseket, mert tartanak az utódtól. Ha kiöregednek, vagy elhunynak, akkor az egyesületnek annyi.

Elárulja, nemrégiben Szilvásy György kancelláriaminiszternél egy találkozón javasolta: a műemlékek tulajdonosai kapjanak 10-15 éven át ingatlanadó-kedvezményt.

- Ettől azonban - mondja keserűen nevetve Ráday - a jelen lévő pénzügyesek sikítófrászban törtek ki.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!