Változó energiapiac

Hogy a felhasználása alacsony energiaértéke ellenére gazdaságos, bizonyítja, hogy hazánk legnagyobb lignitet égető üzeme, az ország teljes áramfelhasználásának 15-20 százalékát adó Mátrai Erőmű a hatvanas évek óta működik és a rendszerváltás utáni piacgazdaságban is megállta a helyét, sőt: feldolgozói kapacitásának jelentős bővítését tervezi a közeljövőben. Alapanyaga egyébként bőven van ehhez: bányáiban még mindig többszáz évre elegendő nyersanyag található.

A szakemberek szerint gazdasági és energiaellátás-biztonsági szempontból a Torony-Felsőcsatári lignitmező kiaknázása is szükséges lenne, hiszen a térség áramfogyasztása évről évre fokozódik - a teljes európai rendszerben 50 gigawattos új kapacitásra lesz szükség, hogy a villamosenergia ellátás zökkenőmentes maradhasson -, a kínálati piac kapacitása pedig csökken már egy ideje, elsősorban a nyersanyagkincs fogyása miatt. Megoldást jelenthetnének esetleg az alternatív energiaforrások - például a szélerőművek -, ám egyelőre nem elterjedtek, és a tapasztalatok szerint a már működők sem képesek fennmaradni állami támogatás nélkül.

- Magyarország primér energiahordozókban szegény országnak számít - mondja Briglovics Gábor, a Csepeli Áramtermelő Kft. kereskedelmi igazgatója -, ezért már a rendszerváltást megelőzően is jelentős importőrként tartották számon. Csakhogy a Csehországtól, Szlovákiától, Lengyelországtól, Ukrajnától és Romániától érkező áram mennyisége ez év januárjától a felére csökkent. Problémát még nem okozott az új helyzet, de intő jel. Arra figyelmeztet: igyekeznünk kell hatékonyabban kihasználni saját lehetőségeinket, nyersanyagainkat, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatottak a környező országoknak és a Balkánnak.

A Torony és Felsőcsatár között elterülő lignitmezőről évtizedek óta vitáznak, újra és újra előkerül, majd ismét elül a kérdés. A Nógrádszén Kft. néhány éve látszólag komoly szándékkal vette fel újra a fonalat, ám a települések önkormányzatai, a lakók és a természetvédők nyilvánvalóan nem hajlandók feláldozni környezetüket és nyugalmukat. Az esetleges bányanyitás egy tájegység tönkretételével, súlyos környezeti ártalmakkal járna. Mivel a terület talajának felsőbb rétegeiben található a lignit, a természeti környezet szétrombolása nélkül nem férnének hozzá, a külszíni fejtés és a vele járó kellemetlen hatások ellen azonban az érintett tizenkét határmenti település Ausztria tucatnyi községével együtt tiltakozik. Egyelőre nyugodtak lehetnek: a bányászati hatóság környezetvédelmi szempontokra és a települések rendezési terveivel való összeférhetetlenségre hivatkozva elutasította a beruházó kutatófúrások megkezdésére benyújtott engedélykérelmét.

A szakemberek mégis úgy tartják: nem jelent komoly környezeti terhelést a lignitbánya. A kitermelt ásványkincs mellé modern és biztonságos égetőmű is épülne - az energiahordozókat gazdaságosabb helyben felhasználni -, és ez a tevékenység nemcsak a hazai energiapiacra gyakorolna jótékony hatást, hanem többszáz új munkahelyet teremtene a térségben - hangoztatják.