2007.06.05. 02:28
A Balatonnál ma még hiányzik az összefogás
Sármellék - A Balaton szerelmese vagyok - hangoztatja dr. Ujhelyi István, az ÖTM államtitkára, s hogy ez nála nem csupán szólam, látható abból is, ahogy a sármelléki Fly Balaton repülőtér felé közeledvén a DHL airbusának pilótafülkéjéből az alattunk futó tájat fürkészi.
- A Balatoni szezon ezzel még nem lesz hosszabb. - A nemzetközi turizmusban azokra a szolgáltatásokra, amelyek a Balatonnál jelenleg rendelkezésre állnak, ma már ilyen formán nincs szükség, miközben tizenkét hónapra kellene megélhetést biztosítani az itt élőknek. A szezon meghosszabbítását csak minőségi, egyénre szabott, komplex és egyedi turisztikai szolgáltatásokkal lehet elérni. A Balatonnál is sokkal nagyobb már az igény a négy-ötcsillagos, télen-nyáron nyitva tartó wellnesshotelekre, élményparkokra, kulturális programokra, a gasztronómia és a borturizmus kínálatára. Nagy előrelépés a sármelléki repülőtér, ahová jelenleg már kilenc légitársaság 13 desztinációból hozza a vendégeket. De hiba lenne azt gondolni, hogy a turizmus majd minden itt élőt el tud tartani. Addig nem lesz a Balatonon fellendülés, amíg a korábban a családi ház néhány szobáját kiadó helyi lakosok nem találnak egész évre szóló megélhetést. Reményeink szerint ezt fogja generálni a logisztikai központ, és több hazai vagy nemzetközi cég gondolja majd, hogy érdemes erre a vidékre települnie.
- Ez nem ellentétes a turizmus érdekeivel? - Nyilván nem szeretnénk a tó közvetlen partjára ipart telepíteni. De a parttól öt-tíz kilométerre lévő településeken már elképesztő elmaradottságot találunk, amin változtatni kell. Ez tehát nem a nehézipar fejlesztését, hanem a térség adottságaihoz illeszkedő gazdaságfejlesztést jelenti. Azok a fejlesztési programok, amelyeket uniós és hazai forrásokból a következő években megvalósítunk, éppen ezt célozzák meg.
- Milyen konkrét lehetőségeket jelent ez a Balatonnál élő helyi kisvállalkozók számára? - A közvetlen turisztikai célú fejlesztéskre a Balatonnál több 100 milliárd forint összegre lehet számítani. Sőt, a vállalkozások fejlesztésére a Gazdaságfejlesztési Operatív Program is nyitva áll. A kis- és középvállalkozások összesen több mint 400 milliárd forint forrást nyerhetnek ebből a forrásból 2013-ig, ami nem ágazatspecifikus fejlesztést, hanem vállalkozásfejlesztést szolgál. Ezt az összeget nagyon okosan és hatékonyan kell elkölteni, úgy, hogy a balatoni turisztikai kínálat szerkezetváltása megtörténjen. A Balaton pozíciója a jelentős turisztikai kerettel lényegesen kedvezőbb, mint az ország más részeinek lehetőségei.
- Sokak szerint a turizmus sikere manapság a marketingen múlik. - Amíg nincs összefogás a Balaton partján, bármennyit költhetünk marketingre, hiányérzetünk lesz. A turizmus minden szereplőjének össze kellene fogni - az önkormányzatoktól a szállásadókon át a bortermelőkig -, s mindenkinek egyet kellene akarnia, egyfelé kellene húzni a szekeret. A legfontosabb annak a felismerése, hogy a Balaton egységes turisztikai célterület. Ez az első komoly lépés, és csak ezen belül lehet és célszerű kisebb egységekben gondolkozni, és aztán jöhet a kommunikáció.
- Politikai ellentétekre gondol? - Nem. A rosszul értelmezett versenyre. Nálunk a legkisebb családi vállalkozások, szobakiadók is azt gondolták a piacgazdaság kezdetén, hogy a faluban egymással kell versenyezniük, és ezért senki nem volt hajlandó a másikkal együttműködni. De a szomszédos települések sem egyeztetik egymással a fejlesztéseiket, a programjaikat. Hogy mire gondolok? Egy pozitív példa: a Művészetek Völgye. Külön-külön egyik falu sem tudta volna elérni mindazt, ami közösen sikerült. A különböző szolgáltatóknak, az önkormányzatoknak és természetesen a megyéknek és a régióknak kellene összefogni. Van rá esély, máris vannak jelei annak, hogy az érintettek felismerik a saját érdekeiket. Már csak azért is, mert a jövőben források is lesznek a fejlesztésekre.
- A Balatonnál az idén vajon több lesz a magyar szó, mint a külföldi?
- Azt hiszem, több lesz a magyar, de a külföldiek számára is kelendő a Balaton, amiben egyre nagyobb szerepet játszik a jobb megközelíthetőség. A belföldi forgalom 2000 és 2006 között csaknem kétszeresére nőtt, és sokat jelent az is, hogy a négycsillagos kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 2000-hez képest hatszorosára emelkedett, a belföldi vendégéjszakák száma pedig több tízszeresére.