Hírek

2007.12.28. 03:29

A képernyő vonzásában

Budapest (bb) - Az idén 13 európai országban végeztek televíziós felmérést a gyerekek tévénézési szokásairól. A UPC kezdeményezésére készült felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett szülők közül a magyarok a legengedékenyebbek.

Bajdó Bettina

A 2007. évi Európai Televíziós Felmérést október és december között végezték el a szakemberek 13 országban (Hollandiában, Írországban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában és Ma- gyarországon) közel hatezer szülő megkérdezésével. A UPC kezdeményezésére negyedik alkalommal készült ilyen jellegű pán-európai televíziós vizsgálat. A felmérést a Research International vezető nemzetközi kutatócég irányította, s arról kérdezték a szülőket, hogy a mindennapi életükben milyen szerepet tölt be a televízió. Az idei, a gyermekek tévézését és a felnőttek ezzel kapcsolatos hozzáállását vizsgáló felmérés eredménye szerint az európai szülők többsége (57 százaléka) a jelenleginél szigorúbb ellenőrzést tart kívánatosnak a tévéműsorok tartalmában. A szülőknek csupán a három százaléka véli úgy, hogy lazíthatnának a médiahatósági felügyeleten. A nagyobb mértékű beavatkozásra a válaszadók több mint háromnegyede szerint a tévés tartalmak túlzott erőszakossága miatt lenne szükség, de 56 százalékuk a szexuális jelenetek miatt is indokoltnak tartja ezt.

A tévés erőszak és szex a fő oka annak is, hogy a szülők kétharmada bizonyos műsoroktól eltiltja gyermekét - áll a felmérésben. Zömében (74 százalékban) a szülők önállóan vagy a gyerekkel közösen döntik el, hogy mit nézzenek és mit ne, a látottakat pedig túlnyomó többségük (83 százalékuk) kisebb-nagyobb rendszerességgel megbeszéli, vagy együtt értékeli gyermekével. A UPC felméréséből kiderül, hogy a magyar családok meglehetősen eltérnek az európai átlagtól. Európa keleti felén a gyerekek általánosságban több szabadságot élveznek a tévéképernyő előtt, mint nyugaton. Hazánk pedig még a regionális mezőnyből is kiemelkedik ebből a szempontból. Miközben például Franciaországban a szülők 96 százaléka valamiképpen beleszól abba, hogy mi mehet a tévében, ha a gyerek is látja, nálunk a családok csaknem felében a gyermek szülői kontroll nélkül, teljesen egyedül határozhat arról, hogy mit néz meg. Ez a gyerekek életkorának előrehaladtával egyre inkább így van, de jellemző, hogy már ötéves kor alatt is a kicsik 16 százaléka egyedül dönthet a tévézésről. Ez főként azért van így, mert a magyar gyerekszobák több mint felében külön tévékészülék található.

Az európai átlag ezzel szemben 41 százalék, de például Svájcban csupán a családok 18 százalékában van a gyerekeknek külön tévéjük - olvasható a felmérésben. A magyar fiatalok 42 százaléka legkésőbb kétéves korától, de 21 százalékuk már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze 7 százalék azoknak az aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét. Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian) azok, akik folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

A szülői engedékenység eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik, és csupán a gyerekek négy százaléka marad 3 óránál is tovább.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

A tévés erőszak és szex a fő oka annak is, hogy a szülők kétharmada bizonyos műsoroktól eltiltja gyermekét - áll a felmérésben. Zömében (74 százalékban) a szülők önállóan vagy a gyerekkel közösen döntik el, hogy mit nézzenek és mit ne, a látottakat pedig túlnyomó többségük (83 százalékuk) kisebb-nagyobb rendszerességgel megbeszéli, vagy együtt értékeli gyermekével. A UPC felméréséből kiderül, hogy a magyar családok meglehetősen eltérnek az európai átlagtól. Európa keleti felén a gyerekek általánosságban több szabadságot élveznek a tévéképernyő előtt, mint nyugaton. Hazánk pedig még a regionális mezőnyből is kiemelkedik ebből a szempontból. Miközben például Franciaországban a szülők 96 százaléka valamiképpen beleszól abba, hogy mi mehet a tévében, ha a gyerek is látja, nálunk a családok csaknem felében a gyermek szülői kontroll nélkül, teljesen egyedül határozhat arról, hogy mit néz meg. Ez a gyerekek életkorának előrehaladtával egyre inkább így van, de jellemző, hogy már ötéves kor alatt is a kicsik 16 százaléka egyedül dönthet a tévézésről. Ez főként azért van így, mert a magyar gyerekszobák több mint felében külön tévékészülék található.

Az európai átlag ezzel szemben 41 százalék, de például Svájcban csupán a családok 18 százalékában van a gyerekeknek külön tévéjük - olvasható a felmérésben. A magyar fiatalok 42 százaléka legkésőbb kétéves korától, de 21 százalékuk már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze 7 százalék azoknak az aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét. Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian) azok, akik folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

A szülői engedékenység eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik, és csupán a gyerekek négy százaléka marad 3 óránál is tovább.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

A tévés erőszak és szex a fő oka annak is, hogy a szülők kétharmada bizonyos műsoroktól eltiltja gyermekét - áll a felmérésben. Zömében (74 százalékban) a szülők önállóan vagy a gyerekkel közösen döntik el, hogy mit nézzenek és mit ne, a látottakat pedig túlnyomó többségük (83 százalékuk) kisebb-nagyobb rendszerességgel megbeszéli, vagy együtt értékeli gyermekével. A UPC felméréséből kiderül, hogy a magyar családok meglehetősen eltérnek az európai átlagtól. Európa keleti felén a gyerekek általánosságban több szabadságot élveznek a tévéképernyő előtt, mint nyugaton. Hazánk pedig még a regionális mezőnyből is kiemelkedik ebből a szempontból. Miközben például Franciaországban a szülők 96 százaléka valamiképpen beleszól abba, hogy mi mehet a tévében, ha a gyerek is látja, nálunk a családok csaknem felében a gyermek szülői kontroll nélkül, teljesen egyedül határozhat arról, hogy mit néz meg. Ez a gyerekek életkorának előrehaladtával egyre inkább így van, de jellemző, hogy már ötéves kor alatt is a kicsik 16 százaléka egyedül dönthet a tévézésről. Ez főként azért van így, mert a magyar gyerekszobák több mint felében külön tévékészülék található.

Az európai átlag ezzel szemben 41 százalék, de például Svájcban csupán a családok 18 százalékában van a gyerekeknek külön tévéjük - olvasható a felmérésben. A magyar fiatalok 42 százaléka legkésőbb kétéves korától, de 21 százalékuk már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze 7 százalék azoknak az aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét. Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian) azok, akik folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

A szülői engedékenység eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik, és csupán a gyerekek négy százaléka marad 3 óránál is tovább.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

Az európai átlag ezzel szemben 41 százalék, de például Svájcban csupán a családok 18 százalékában van a gyerekeknek külön tévéjük - olvasható a felmérésben. A magyar fiatalok 42 százaléka legkésőbb kétéves korától, de 21 százalékuk már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze 7 százalék azoknak az aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét. Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian) azok, akik folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

A szülői engedékenység eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik, és csupán a gyerekek négy százaléka marad 3 óránál is tovább.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

Az európai átlag ezzel szemben 41 százalék, de például Svájcban csupán a családok 18 százalékában van a gyerekeknek külön tévéjük - olvasható a felmérésben. A magyar fiatalok 42 százaléka legkésőbb kétéves korától, de 21 százalékuk már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze 7 százalék azoknak az aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét. Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian) azok, akik folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

A szülői engedékenység eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik, és csupán a gyerekek négy százaléka marad 3 óránál is tovább.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

A szülői engedékenység eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik, és csupán a gyerekek négy százaléka marad 3 óránál is tovább.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

A szülői engedékenység eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik, és csupán a gyerekek négy százaléka marad 3 óránál is tovább.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen - vonják le a szakértők a következtetést. Az otthonok 21 százalékában soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket, vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

Mindent összevetve: azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hatásai is lehetnek a gyerekekre, hiszen az bővítheti általános ismereteiket, és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!