Hírek

2008.04.15. 02:28

A Kárpát-medence országainak szemétdombjain

Budapest (pg) - Egyre több szilárd hulladék keletkezik, melynek kezelése óriási gond, s nem úgy tűnik, hogy a kormányzat önmaga meg tudná oldani ezt a problémát.

Peltzer Géza

- A Zero Waste koncepció lényege, hogy tíz-húsz éven belül jussunk el arra a pontra, hogy már nem keletkezik vegyes szemét, csak másodlagos nyersanyag. Ezt ma még egyetlen ország sem érte el, de egyre kevésbé számít utópiának. Kanadából, Ausztráliából, Kaliforniából, de Európa számos országából is sok jó példát tudunk már felsorolni. Münchenben például felvették a harcot a sörfesztiválon képződő sok ezer tonna műanyag pohár és tányér ellen, a dán Kolding zöld közbeszerzéseivel támogatja a tartós és környezetkímélő áruk terjedését, Bécsben a városháza a javító szolgáltatásokat és internetes csere-bere börzéket segíti a maga módján.

- Úgy tűnik, hogy ilyen szintű környezetvédelmet csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak.

- Ez nem igaz. A szlovák Palarikovo (Tótmegyer) hulladékgazdálkodása mintaszerű. Ők 1999 óta a szemetet többé nem szállíthatták a falu határában levő lerakóra, mert betelt. Először a vegyes szemét harmadát kitevő szerves hulladéktól szabadulnak meg úgy, hogy az önkormányzat és a helyi zöld szervezet irányításával házilag komposztálják. Nagyszerű szelektív gyűjtési rendszert építettek ki, a 14 féle frakció többségét pénzért értékesítik, néhányat ingyen vesznek át tőlük. Rengeteg munkájuk van benne, de ma a bevételekből ki tudják fizetni a lerakási díjat - mert azért valamennyi hasznosíthatatlan hulladék még most is képződik - így nagyjából nullára jön ki az önkormányzat hulladékgazdálkodási mérlege. Tavaly a Kárpát-medence határon túli területeinek hulladékgazdálkodásával ismerkedtünk Szilágyi Lászlóval, a HuMuSz elnökével. Vonatoztunk, buszoztunk, autóztunk, körbejártuk a Kárpát-medence szemétdombjait. Jó volt találkozni a fogadó civil szervezetekkel, sok új dolgot tudtunk meg. Persze eddig is hallottunk arról, hogy Ukrajna felől időnként megindulnak felénk a Tiszán a PET-palackok, de Kárpátalján megértettük, hogy ez nem ritka szerencsétlenség, hanem egyelőre törvényszerűen időről időre bekövetkezik. Néhol a szűk völgyekben jelölnek ki szeméttelepeket, áradás idején felkapja a hulladékot a folyó.

- A működésükhöz szükséges feltételek hogyan változnak az évek során?

- Úgy küszködünk, ahogy a többi civil szervezet is Magyarországon. Persze sokakhoz képest nagyon jó helyzetben vagyunk, három főállású és ugyanennyi félállású munkatársunk van. Lehet, hogy ez soknak hangzik, de ha belegondol, hogy lakossági tanácsadó irodát működtetünk, oktatótermünkben gyerekcsoportokat fogadunk, hivatalosan akkreditált tanártovábbképzést tartunk, szervezzük az illegális hulladéklerakók felszámolásáért folyó kampányt, honlapot szerkesztünk, lakossági előadás-sorozatot szervezünk, lobbizunk idehaza és az EU-ban, konferenciákon veszünk részt, lapot adunk ki, és éjjel-nappal pályázunk és pályázatokat számolunk el a fennmaradás érdekében, akkor belátható, hogy bőven van dolgunk. A HuMuSz Ház Budapest XI. kerületében, a Petőfi-híd budai hídfője közelében egy magas házakkal körbevett kis parkban áll. Ez nem iroda, hanem tizenhét civil szervezet országos szövetsége.

- A zöldmozgalom milyen erős Magyarországon?

- A magyarországi zöldmozgalom ereje szervezettségében van. Na ne valami militáns hierarchiára gondoljon, inkább jól működő információs hálózatról van szó. Március végén Pécsett volt a Környezet- és Természetvédő Szervezetek 18. Országos Találkozója. Ilyenkor lehet felmérni, hogy hol tartunk. Az elmúlt években szakosodtak, profibbá váltak a magyar zöld szervezetek, és ezt én pozitívumnak látom. Szinte minden területen vannak a civil zöldeknek olyan szakértőik, akik érdemben hozzá tudnak szólni a témákhoz. Persze, ha azt kérdezi, hogy elegen vagyunk-e ahhoz, hogy az ország közvéleményét megváltoztassuk, akkor a válaszom: nem.

- A HuMuSz milyen kapcsolatban van a mindenkori minisztériumi vezetéssel?

- 1990 óta Fodor Gábor a kilencedik környezetvédelmi miniszter. Most jön a tizedik. Sokféle ember ült a környezetvédelmi miniszteri székben. A HuMuSz megalakulása, 1995 óta mindig korrekt viszonyt próbált kialakítani a minisztériummal, de ez nem mindig sikerült. Voltak látványos tüntetéseink a minisztérium épülete előtt vagy annak közvetlen közelében, de ez nem feltétlenül jelentette azt, hogy a miniszter ellen tüntettünk. 1998-ban dr. Pepó Pál volt a környezetvédelmi miniszter, mikor Tetra-dobozokba öltözött lovagjaink hajítógépből kilőtt PET-palackokkal és kombinált üdítős csomagolással ostromolták a minisztérium épületét. Ezzel a HuMuSz arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a csomagolóanyag-ipar lobbistái milyen nagy erőbedobással próbálják elérni, hogy számukra kedvező jogszabályok szülessenek, vagyis ne legyen Magyarországon következetes betétdíj rendszer. Kórody Mária minisztersége idején hajósaink PET-palackból összekötözött tutajon csorogtak le a Dunán, a miniszter asszony fogadta a hajósokat, és kihirdette, hogy egy hajóban evezünk , de ennek később nem nagyon láttuk a jeleit. 2005-ben eltemettük az utolsó betétdíjas pezsgősüveget a minisztérium közelében, már Persányi Miklós idejében. Volt itt temetési menet, fekete ruhák és gyászbeszéd a Környezetvédelmi Lexikonból. Mi azt szeretnénk, hogy olyan kormányunk lenne, amelyik működése egyik központi kérdésévé teszi, hogy ne éljük fel erőforrásainkat az utánunk következő nemzedékek rovására.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!