Későn jön a segítség

2007-ben körülbelül ugyanannyi esetben kellett több mint 30 percet várnia a betegnek a mentőre, mint egy évvel korábban - derül ki a felméréséből. Tavaly országszerte az esetek 4,18 százalékában, míg 2006-ban a 4,20 százalékában több mint fél órát vett igénybe, hogy a mentő a riasztás helyszínére érjen. Megyénkben 2006-ban az esetek 1,38 százalékában kellett fél óránál többet várni a segítségre, 2007-ben ez az arány valamivel magasabb, 1,57 százalék volt. A régiók között is jelentős különbségek vannak: míg a nyugat-dunántúli régióban csak az esetek 1,34 százalékában fordul elő jelentős késés a kiérkezésben, Közép-Magyarországon ez az érték 6,36 százalékos.

Az elemzés szerint a cél az, hogy a lakosság 90 százaléka elérhető legyen 15 percen belül. Vas megyében 2006-ban az esetek 12,91 százalékában ért ki 15 perc után a mentő, 2007-ben 14,78 százalék volt ez az arány. A legnagyobb mértékben, 1,87 százalékkal Vas megyében nőtt a 15 percen túli kiérkezések aránya. Az országban a leghamarabb Nyugat-Dunántúlon érnek ki a mentők, itt csak az esetek 13,16 százalékában fordul elő 15 percen túli kiérkezés, míg Bács-Kiskun megyében a 30 százalékot is meghaladta.

Egy mentőautó személyzetét sokszor külső tényezők is befolyásolják a mentés elkezdésében - olvasható a felmérésben. A veszteglésnek számos oka lehet, például sorompó, közlekedési dugó, a kedvezőtlen időjárás percekkel meghosszabbíthatja a kiérkezést. Az is fontos, hogy amikor a mentő beér a kórházba, a beteget minél hamarabb átvegyék, és megkezdjék az ellátását. Az Egészségügyi Minisztérium rendelete szerint erre tíz percük van a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek, vagy további 15 percen belül kell dönteniük arról, hogy átküldik-e más kórházba. Az ezt meghaladó időt nevezik betegátvételi veszteglésnek. A felmérés szerint 2007-ben országos átlagban csökkent a veszteglés, kivétel Zala megye, ahol duplájára nőtt ez a mutató.