Meghökkentő érettségi

- Képző- és iparművészeti tagozatos diákjaink szakmai vizsgáján, az ötéves gyakorlati képzés befejezéseként valóban vizsgafeladat aktrajz készítése, de ennek semmi köze az érettségihez - mondja Vízkeleti Julianna, a szombathelyi művészeti szakközépiskola igazgatója. - A művészeti felsőoktatási intézményekben felvételi követelmény a meztelen emberi test ábrázolása, és a központi tanterv szerint is már a 12. évfolyamon kötelező tananyag az aktrajz, így hát természetes, hogy tanítanunk kell. A szakmai vizsgát tevő 19-20 éves diákok tapasztalataik alapján úgy tekintenek a modellre, mint a legösszetettebb formájú és legkifinomultabb arányú testre. Egyébként az érettségiző növendékeink ötödik tárgyként általában az ábrázoló és művészeti geometriát, a népművészetet vagy a földrajzot választják.

A hagyományos érettségik közül legtöbbet - természetéből következően - a magyar nyelv és irodalom változott az elmúlt időszakban. Nem kell visszamennünk a szocializmusig, még az ezredforduló környékén is kizárólag a márványból faragott Magyar Pantheon nagyjaiból válogatott a tételsorokat összeállító bizottság, nagyjából Németh Lászlóval, Ottlik Gézával bezárólag. Kortársabb kortársakat, még élő írókat, költőket nem engedtek a végzősök elé. Ma már oktatási rendszerünk jóval nyitottabb, követi a nyugati mintát. Franciaországban például a hírek szerint hamarosan Jimi Hendrix, a tragikusan korán, kábítószer-túladagolásban elhunyt gitáros-énekes élete és munkássága is érettségi tétel lesz, amit a kreatívabb nebulók akár gitárkísérettel prezentálhatnak. Angliában a lassan már nemzeti hősként számon tartott J. K. Rowling seprűn repkedő varázslótanonca, Harry Potter (s történetének első felvonása, a Bölcsek köve) kerül be minden valószínűség szerint már a jövő évi tételsorba - Shakespeare és Dickens mellé. A konzervatívabbak tiltakoznak, általános elbutulást hirdetnek, és inkább olyan műveket javasolnak, amik már valóban kiállták az idő próbáját, a liberálisok a modernitás valódi irodalmaként emlegetik Rowling könyveit, s mint ilyet, mindennél inkább tanulságosnak tartják őket. Az idei magyar érettségiben egy kortárs nyelvész-költő, Nádasdy Ádám rádióinterjúja volt az egyik elemezendő feladat, máskor Petri György egy verse, vagy a nemrég elhunyt Lázár Ervin novellája is a diákok elé került. A névsorral együtt bővült a témaválaszték, s ma már nemcsak az számít, milyen jellegű iskolában érettségizik a diák, hanem az is, hogy melyik városban. A Kaposváron tanulók például a polgármester kezdeményezésére jövőre a város történetéből is vizsgázhatnak. A tárgyat a történelem, a magyar irodalom és a vizuális kultúra órák keretében oktatják majd. Időnként a kérdések maguk is botrányosra sikerülnek. Különösen történelmi témakörökben kell vigyázni a fogalmazásra, szem előtt tartani az érzékenységet. Nevezzen meg négy zsidó származású magyar vagy más nemzetiségű művészt! - utasította a diákot a próba érettségi feladatgyűjtemény. Példákat is hoztak: Örkény István, Chagall, Kafka, Babel... A rendes évi botrány eredője tehát nem csak a feladatsorok kiszivárogtatása lehet.

Bár a szakképző iskolák akkreditálhatnának profilba illő, gyakorlatra épülő szabadon választható érettségi tárgyakat (persze nem gyakorlati formában), ritkán teszik. Ezeket általában áttolják az érettségi után kezdődő szakképzés időszakára. Egyes esetekben azért, mert a választott szakma gyakorlati oktatásának feltétele a nagykorúság, máskor pedig mert ezeket felvételi tárgyként nem fogadják el sehol - ezért, úgy gondolják, felesleges terhelni vele a gyerekeket.

- Ebben az időszakban azokra a tárgyakra kell összpontosítania, amiket a konkrét vizsgákon hasznosítani tud - mondja Böcskei Imre, az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója. - Aztán úgyis lesz még egy éve, hogy elsajátítsa szakterületének fortélyait. És jobban is rögzül ez így, hiszen akkor már mással egyáltalán nem kell foglalkoznia.