Hírek

2008.06.21. 02:29

Az édesszájú exzsaru

Szombathely - Bár hét éve leszerelt, azóta is ő a magyar sztárzsaru. Azt mondja, ha rendőrvezető lenne, sok-sok Doszpot Pétert nevelne ki. A politikába is belekóstoló exrendőr barátját látogatta meg Szombathelyen. A magyar rendőrség morális válsága például kifejezetten aggasztja az exzsarut

Nagy Ildikó

- Elképesztően hosszú volt az út - utal a 86-os katasztrofális állapotára. A kérdést, hogy mennyivel jött, jellegzetes doszpotos mosollyal díjazza. Naná, majd elárulom, futhat át az agyán. Nem vagyok egy notórius szabálysértő, hangzik a publikus válasz, de becsületére legyen mondva, azt is hozzáteszi, hogy a volt kollégák előtt még mindig nagy a respektje, így aztán a kisebb súlyú szabálysértéseket gyakorta megússza egy figyelmeztetéssel. Büntetőpontja nincs, az objektív felelősséggel kapcsolatban azonban vannak aggályai. Sehogy sem tud megbékélni a gondolattal, hogy ha más követ el közlekedési kihágást az ő autójával, akkor miért neki kell elvinnie a balhét.

Amúgy több dolog is van, amit nem ért mostanában. A magyar rendőrség morális válsága például kifejezetten aggasztja. Mert szerinte mégsincs az rendjén, hogy ha egy lány állítja, hogy öt rendőr megerőszakolta, akkor huszonnégy órán belül, mindenféle vizsgálat nélkül felállítanak, és kukába söpörnek egy komplett rendőri vezérkart. Márpedig a Zsanett-ügy során ez történt. A társadalom pedig kimondta az ítéletet: a rendőrök bűnösek. Hát, már csak ezért is elkelne néhány pozitív hős a rendőrség berkein belül.

- Ha én rendőri vezető lennék, sok-sok Doszpot Pétert csinálnék - mondja, és ezzel a nagyképűnek tűnő, ám mégis kisfiús szerénységgel artikulált mondattal azt is elismeri, hogy azóta sincs olyan rendőr, aki a nyomába léphetett volna. Mert hát kétségkívül ő volt a Doszpot. A zsaru, akinek mindig volt ideje és kedve, hogy nyilatkozzon. Aki határozott és közérthető, tud beszélni, és mellesleg jó pasi. Hogy mi volt a titka? Jókor volt jó helyen. Harmincöt sem volt, amikor kinevezték a BRFK életvédelmi osztályának élére, nem sokkal utána kezdődött meg a nagy leszámolási hullám az alvilágban. Akkoriban indultak a kereskedelmi tévék, szaporodtak a bulvárlapok, minden adott volt hát a médiasztársághoz: robbantottak, lőttek, folyt a vér, a helyszínre pedig egy jó kocsin begurult egy bőrdzsekis, napszemüveges, kopasz, vagány zsaru. A rendőrség tíz évig viszonylag jól tűrte a kö-rülötte állandósult rivaldafényt, sőt, ki is tüntették, aztán mégis távozott. És jött az éles váltás: 2002-ben az MSZP országos listájáról bejutott a parlamentbe, ahol a rendvédelmi bizottság alelnökeként szakmázhatott is, mégis elköszönt a politikától. Majd titokban, teljesen szabályosan - és tegyük hozzá: sikeresen - felvételizett a Vám- és Pénzügyőrséghez, ahol a különleges ügyek főosztályát bízták volna rá, ám a politika utánanyúlt . Utólag elárulja: talán ez volt a legnagyobb pofon, amit életében kapott.

Öltönyös korszaka is a képviselőséggel kezdődött. A legendás, 1996-os évjáratú bőrdzseki ma már a gardróbban lóg, de ő nem bánja. A biztonsági bélés miatt amúgy is meleg, nehéz viselet, mondja nosztalgiával a hangjában.

Az exrendőr ma egy biztonsági magáncég tulajdonosa, és Diósdon él családjával. Mindennap hatkor kel. A reggel az enyém, mondja olyan csillogó szemmel, hogy szinte látjuk magunk előtt, amint félálomban átcsoszog a közeli kisboltba, megveszi a reggelit és az újságokat, majd hétkor asztalhoz invitálja kis családját. Kilenc óra körül ér be a munkahelyére, tárgyal, dolgozik, tanácsot ad. Na és persze tévézik: társműsorvezető egy bűnügyi magazinban. És bár ez utóbbiért kapott hideget-meleget, ő csak legyint: majd belejövök, miért ne próbálhatnám meg? Mindezek mellett tanít is: óraadóként elő-adásokat tart leendő rendőröknek. Akárhogy is tagadná - de talán nem is akarja tagadni - ma is pezseg benne a zsaruvér. Hét éve leszerelt, de azóta is folyamatosan a rendőrségről beszél. Óriásplakátok hatékonyságát meghazudtoló két lábon járó rendőr-reklám. Amúgy a Nyilas jegyében született, absztinens, kedvence az üveges eperital. Édesszájú vagyok, mondja, mielőtt barátjával elindul a tóparti vendéglőbe. Ahol aztán a számára már ismerősen csengő nézd, az ott nem a Doszpot? kezdetű kérdésen rágódó kíváncsi vendégek is konstatálhatják, hogy a kőkemény exzsaru, a nők egykori - vagy talán még mai is? - bálványa teljesen normális , mondhatni, hétköznapi ember. Aki húslevest, rántott csirkemellet rendel krumplipürével és egy hatalmas tál zöldsalátával. Ja, és még egy emberes adag madártejjel is derekasan megbirkózik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!