Hírek

2008.08.29. 02:27

Lepkefigyelőben

Szentgotthárd-Máriaújfalu - A szombathelyi, hatodik osztályos Németh Bálint sok időt tölt a Hársas-tónál. A tavi kis lepkék történetéről dolgozatot is írt. Ez is hozzásegítette ahhoz, hogy megnyerje korosztályának legrangosabb országos természet- és környezetismereti versenyét.

Szenkovits Péter

Szüleivel és kisöccsével, Kevével sokat kirándulnak, az egyik kedvenc helyük a máraiújfalusi Hársas-tó.

Mint ismeretes, fogalmaz pontosan Bálint, ez a természetvédelmi terület az Őrségi Nemzeti Park része, három ország találkozásánál, erdőkben gazdag területen található. Itt a levegőnek szinte gyantás illata van, ez nem véletlen, hiszen a környék uralkodó fája a fenyő, s annak seregnyi változata itt megtalálható. Az erdő szélén vettem észre a nemzeti park címernövényét, a bódító illatú, lustán heverő henye boroszlánt. Szépségével hívta fel magára a figyelmet a bíborszínű agárkosbor és a szintén az orchideafélék közé tartozó kar-dos madársisak.

Bálint a tó keletkezésének történetét is ismeri: A nyolcvanas évek végén a Hársas patak felduzzasztásával keletkezett. Hozzáfűzi: Becsületes neve Máriaújfalui Víztározó; nevét a mellette fekvő - immár Szentgotthárdhoz tartozó - faluról kapta. A Hársasnál szebb fekvésű tavat nem látni egész Magyarországon... A nyolcszáz méter hosszú tó legnagyobb mélysége hét méter, de a part közelében és egyes zátonyos helyeken alig éri el a fél métert. Területe tizenhét hektár. A tavat tápláló Hársas patak érintetlen szépségű erdőben csörgedezik, ahol történetesen szép folyami rákkal találkoztam. Rövid barátkozás után visszaengedtem a patakba, melynek tiszta vizében érzi igazán jól magát.

Legkedvesebb Hársas-tavi emlékét ekként idézi föl: Családi barangolásaink egyikén találtunk a tó sekély része melletti csalánosban kis rókalepke hernyókat. Óvatosan összegyűjtöttük, és hazavittük őket. Lakosztályukat egy nagy befőttesüvegben alakítottuk ki. Mindennap friss csalánnal etettük őket, gyönyörködtünk a fekete csíkos, aranyzöld ruhájukban. Valóságos zabálómasinák voltak, így gyorsan növekedtek, és többször vedlettek. Azt is tapasztaltam, hogy a hernyóknak hosszú, csőszerű, tizenhárom részre tagolódott testük, és sok apró lábuk van. Egyik reggelre a csalán szárán lógva bebábozódtak. A bábok élettelennek tűntek, de belsejükben a hernyók átváltozási folyamatokon mentek át. Most már tudom, hogy ezt metamorfózisnak nevezik.

Megfigyeléseinek legizgalmasabb, leglátványosabb óráiról is mesél: Felpattantak a burkok, és a lepkék sorra tárták szét szárnyaikat. A kibújás után az úgynevezett pödörnyelvükön keresztül levegőt szívtak fel, izmaikkal testnedvet préseltek szárnyaik ereibe, és körülbelül húsz-harminc perc múlva már röpképesek voltak , meséli Bálint.

Nemsokára kilenc színpompás pillangó röpdösött körülöttem. Akkor még emeletes házban laktunk, és a tizedik emelet erkélyéről eresztettem útjukra őket... Azóta, ha kis rókalepkéket látok, mindig megdobban a szívem, s titokban remélem, hogy az általam felnevelt aprócska állatokat látom. Érzéseim biztosan csalókák, hiszen a kis rókalepke elterjedt, gyakori faj. Könnyen felismerhetjük élénk vörös elülső szárnyáról, melynek felső szegélyén feketés világos foltok vannak. A hátulsó szárnyak töve sötét, a szárnyaik szegélye pedig csipkézett, és kék foltokkal díszített.

Bálint nyáron többször is megfordult - szüleivel - a Hársas-tónál, tovább folytatta megfigyeléseit.

Mindehhez hozzáfűzi: Ezt a gyönyörű tájat minden természetbarát figyelmébe ajánlom.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!