Idősek is gyakran szörföznek a neten

Az NRC piackutató vállalat idei felmérése szerint fél év alatt öt százalékkal 46 százalékra nőtt a 15-69 évesek között az internetezők aránya. Több mint 3,4 millióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 42 százalék. A lakosság közel fele viszont sem- milyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik az internetről, a világhálón található szolgáltatásokról. Összehasonlításképpen: 2004 első félévében a lakosság 25 százaléka próbálta ki az internetet, rendszeresen 21 százalékuk használta. 2006-ban a magyarok 35 százaléka rendszeresen szörfözött, s a lakosság 40 százaléka próbálta már ki az internetet. Tavaly az év első felében 39 százalékra emelkedett a rendszeres internetezők aránya, míg a hazaiak 46 százaléka került kapcsolatba a világhálóval.

Bár az utóbbi években, néhány kisebb megtorpanástól eltekintve, dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 46 százalékos használati szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsony - derül ki a felmérésből. Nemcsak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas arányaihoz képest alacsony ez az arány, hanem az EU 60 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is. Bár az internet használatával kapcsolatban fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség, a netezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők között: az előbbiek 50, az utóbbiak 42 százaléka internetezik rendszeresen. A korcsoportokat nézve sokkal nagyobbak a különbségek. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen netezik, a 25-34 éveseknek viszont már csak a 60 százaléka. Az 50 év felettiek között pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 16 százalék a világháló rendszeres használata, de a 2004-es hat százalékhoz képest emelkedést mutat.

Az adatokból kitűnik, hogy 2000 és 2003 között stagnált az internethasználat, viszont az ezt követő egy évben hirtelen minden korcsoportnál megemelkedett. A 15-24 évesek között 35-ről 50 százalékra, a 25-34 évesek között 29-ről 35 százalékra, míg az 50 és 69 év közöttieknél háromról hat százalékra. A 2007-es adatokhoz viszonyítva idén is emelkedés tapasztalható: a fiataloknál 71-ről 80 százalékra, a középkorúaknál 49-ről 60 százalékra, az idősebbeknél pedig 13-ról 16 százalékra emelkedett a használati arány. A településtípusokon is szembetűnők az internetezési szokások: Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet, a 46 százalékot. A fővárosban 66 százalékos a mért használati szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Az ötvenezer lakos feletti városokban 59 százalék, az ötvenezer lakos alattiakban pedig 43 százalék. A községekben élőknek mindössze 31 százaléka használja rendszeresen a világhálót. Ráadásul 2007 második félévében a községek használatában csak 2 százalékos növekedés figyelhető meg, ami tovább növeli a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni, 36 százaléknyian rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel - olvasható az összegzésben. A hagyományos internetes tevékenységek (e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása) mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14- 69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás - az internetezők 55 százaléka kommunikál így. Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplóval viszont csak 11 százalék rendelkezik. Videomegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként, 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat, a tévézést 33 százalék próbálta már ki.

Bár az utóbbi években, néhány kisebb megtorpanástól eltekintve, dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 46 százalékos használati szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsony - derül ki a felmérésből. Nemcsak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas arányaihoz képest alacsony ez az arány, hanem az EU 60 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is. Bár az internet használatával kapcsolatban fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség, a netezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők között: az előbbiek 50, az utóbbiak 42 százaléka internetezik rendszeresen. A korcsoportokat nézve sokkal nagyobbak a különbségek. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen netezik, a 25-34 éveseknek viszont már csak a 60 százaléka. Az 50 év felettiek között pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 16 százalék a világháló rendszeres használata, de a 2004-es hat százalékhoz képest emelkedést mutat.

Az adatokból kitűnik, hogy 2000 és 2003 között stagnált az internethasználat, viszont az ezt követő egy évben hirtelen minden korcsoportnál megemelkedett. A 15-24 évesek között 35-ről 50 százalékra, a 25-34 évesek között 29-ről 35 százalékra, míg az 50 és 69 év közöttieknél háromról hat százalékra. A 2007-es adatokhoz viszonyítva idén is emelkedés tapasztalható: a fiataloknál 71-ről 80 százalékra, a középkorúaknál 49-ről 60 százalékra, az idősebbeknél pedig 13-ról 16 százalékra emelkedett a használati arány. A településtípusokon is szembetűnők az internetezési szokások: Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet, a 46 százalékot. A fővárosban 66 százalékos a mért használati szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Az ötvenezer lakos feletti városokban 59 százalék, az ötvenezer lakos alattiakban pedig 43 százalék. A községekben élőknek mindössze 31 százaléka használja rendszeresen a világhálót. Ráadásul 2007 második félévében a községek használatában csak 2 százalékos növekedés figyelhető meg, ami tovább növeli a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni, 36 százaléknyian rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel - olvasható az összegzésben. A hagyományos internetes tevékenységek (e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása) mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14- 69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás - az internetezők 55 százaléka kommunikál így. Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplóval viszont csak 11 százalék rendelkezik. Videomegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként, 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat, a tévézést 33 százalék próbálta már ki.

Bár az utóbbi években, néhány kisebb megtorpanástól eltekintve, dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 46 százalékos használati szint nemzetközi viszonylatban még mindig alacsony - derül ki a felmérésből. Nemcsak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas arányaihoz képest alacsony ez az arány, hanem az EU 60 százalék körüli átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is. Bár az internet használatával kapcsolatban fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség, a netezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők között: az előbbiek 50, az utóbbiak 42 százaléka internetezik rendszeresen. A korcsoportokat nézve sokkal nagyobbak a különbségek. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, a 15-24 évesek 80 százaléka rendszeresen netezik, a 25-34 éveseknek viszont már csak a 60 százaléka. Az 50 év felettiek között pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 16 százalék a világháló rendszeres használata, de a 2004-es hat százalékhoz képest emelkedést mutat.

Az adatokból kitűnik, hogy 2000 és 2003 között stagnált az internethasználat, viszont az ezt követő egy évben hirtelen minden korcsoportnál megemelkedett. A 15-24 évesek között 35-ről 50 százalékra, a 25-34 évesek között 29-ről 35 százalékra, míg az 50 és 69 év közöttieknél háromról hat százalékra. A 2007-es adatokhoz viszonyítva idén is emelkedés tapasztalható: a fiataloknál 71-ről 80 százalékra, a középkorúaknál 49-ről 60 százalékra, az idősebbeknél pedig 13-ról 16 százalékra emelkedett a használati arány. A településtípusokon is szembetűnők az internetezési szokások: Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet, a 46 százalékot. A fővárosban 66 százalékos a mért használati szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Az ötvenezer lakos feletti városokban 59 százalék, az ötvenezer lakos alattiakban pedig 43 százalék. A községekben élőknek mindössze 31 százaléka használja rendszeresen a világhálót. Ráadásul 2007 második félévében a községek használatában csak 2 százalékos növekedés figyelhető meg, ami tovább növeli a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni, 36 százaléknyian rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel - olvasható az összegzésben. A hagyományos internetes tevékenységek (e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása) mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14- 69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás - az internetezők 55 százaléka kommunikál így. Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplóval viszont csak 11 százalék rendelkezik. Videomegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként, 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat, a tévézést 33 százalék próbálta már ki.

Az adatokból kitűnik, hogy 2000 és 2003 között stagnált az internethasználat, viszont az ezt követő egy évben hirtelen minden korcsoportnál megemelkedett. A 15-24 évesek között 35-ről 50 százalékra, a 25-34 évesek között 29-ről 35 százalékra, míg az 50 és 69 év közöttieknél háromról hat százalékra. A 2007-es adatokhoz viszonyítva idén is emelkedés tapasztalható: a fiataloknál 71-ről 80 százalékra, a középkorúaknál 49-ről 60 százalékra, az idősebbeknél pedig 13-ról 16 százalékra emelkedett a használati arány. A településtípusokon is szembetűnők az internetezési szokások: Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet, a 46 százalékot. A fővárosban 66 százalékos a mért használati szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Az ötvenezer lakos feletti városokban 59 százalék, az ötvenezer lakos alattiakban pedig 43 százalék. A községekben élőknek mindössze 31 százaléka használja rendszeresen a világhálót. Ráadásul 2007 második félévében a községek használatában csak 2 százalékos növekedés figyelhető meg, ami tovább növeli a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni, 36 százaléknyian rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel - olvasható az összegzésben. A hagyományos internetes tevékenységek (e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása) mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14- 69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás - az internetezők 55 százaléka kommunikál így. Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplóval viszont csak 11 százalék rendelkezik. Videomegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként, 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat, a tévézést 33 százalék próbálta már ki.

Az adatokból kitűnik, hogy 2000 és 2003 között stagnált az internethasználat, viszont az ezt követő egy évben hirtelen minden korcsoportnál megemelkedett. A 15-24 évesek között 35-ről 50 százalékra, a 25-34 évesek között 29-ről 35 százalékra, míg az 50 és 69 év közöttieknél háromról hat százalékra. A 2007-es adatokhoz viszonyítva idén is emelkedés tapasztalható: a fiataloknál 71-ről 80 százalékra, a középkorúaknál 49-ről 60 százalékra, az idősebbeknél pedig 13-ról 16 százalékra emelkedett a használati arány. A településtípusokon is szembetűnők az internetezési szokások: Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet, a 46 százalékot. A fővárosban 66 százalékos a mért használati szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Az ötvenezer lakos feletti városokban 59 százalék, az ötvenezer lakos alattiakban pedig 43 százalék. A községekben élőknek mindössze 31 százaléka használja rendszeresen a világhálót. Ráadásul 2007 második félévében a községek használatában csak 2 százalékos növekedés figyelhető meg, ami tovább növeli a legkisebb településeken élők leszakadását a budapestiekhez képest.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni, 36 százaléknyian rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel - olvasható az összegzésben. A hagyományos internetes tevékenységek (e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása) mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14- 69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás - az internetezők 55 százaléka kommunikál így. Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplóval viszont csak 11 százalék rendelkezik. Videomegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként, 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat, a tévézést 33 százalék próbálta már ki.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni, 36 százaléknyian rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel - olvasható az összegzésben. A hagyományos internetes tevékenységek (e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása) mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14- 69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás - az internetezők 55 százaléka kommunikál így. Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplóval viszont csak 11 százalék rendelkezik. Videomegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként, 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat, a tévézést 33 százalék próbálta már ki.

A 15-69 éves internetezők 70 százaléka szokott otthonában internetezni, 36 százaléknyian rendelkeznek otthoni internet-hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel - olvasható az összegzésben. A hagyományos internetes tevékenységek (e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása) mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14- 69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás - az internetezők 55 százaléka kommunikál így. Blogot a netpolgárok 52 százaléka olvas, saját webes naplóval viszont csak 11 százalék rendelkezik. Videomegosztó oldalakat az internetezők kétharmada látogat legalább alkalmanként, 18 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 57 százalék hallgat, a tévézést 33 százalék próbálta már ki.