2008.09.24. 02:29
Út Szent Jakabhoz
Vasi-Hegyhát (vv) - El Camino - Az Út. Más ember lesz, aki végigjárja. Megtanul lemondani az anyagi javakról, a kényelemről, megtanul nemet mondani a félelemre, fájdalomra, magányra.
El Camino - Úton talált képek - ezt a címet viseli az a fotótárlat, amely Dukát Csilla képeiből nyílt a Vasvári Művelődési Ház Castrum Galériáján. A fiatal budapesti művész fotói a nyolcszázötven kilométer hosszú Szent Jakab-zarándokúton vezetik végig a látogatót. A Vasvári Művelődési Ház tárlatát Holler Ferenc, Szemenye polgármestere nyitotta meg a vasvári búcsút megelőző szombaton, bemutatva az utat, amely fizikai és belső utazás is egyben. A megnyitó résztvevői gondolatban Spanyolországba Szent Jakab sírjához zarándokoltak el, tették ezt a több száz kilométeres út során készült fotók segítségével.
- Mi ennek a kegyhelynek a vonzereje, miért vállalják az emberek az utat, s a vele járó megpróbáltatásokat? - tette fel a kérdést a polgármester. A válasz egyszerű: Szent Jakab tisztelete, aki Jézus legaktívabb apostola volt. Jakab hűen követte Jézust és hintette tanait, majd Jézus halála után Jeruzsálem egyházi feje lett. Amikor aztán Heródes az egyházra támadt, először Jakabot ölette meg, ő lett az első mártír az apostolok között. Lefejezett testét nem engedték Jeruzsálemben eltemetni, hanem egy hajóra tették, amelyet a tenger áramlatai a galíciai partokhoz sodorták, ahol a parttól 20 kilométerre levő Campus Stellae nevű domboldalban végül eltemették az apostol testét. Sírja később feledésbe merült, mígnem a kilencedik században egy csillag jelezte annak pontos helyét. Szent Jakabot spanyolul Santiagónak hívják, így a legenda a város nevének eredetére is válaszol. Ezt követően egyre többen zarándokoltak el a sírhoz. Majd 1120-tól Szent Jakab lett Spanyolország védőszentje is.
- Az Út jelentősége abban áll, hogy napjainkban egyre inkább erősödik az emberekben az igény, hogy megmérettessék magukat. Aki elindul, keres valamit, Istent, társat, belső békét - mondta Holler Ferenc.
A fotókat készítő alkotó így vall az útról: Minél messzebb mentem, annál közelebb jutottam. Mikor. Mihez. Mindenhez. A mindenséghez. Minél messzebb mentem, annál közelebb hajoltam. Az úton talált képekhez, sorsokhoz, szentségekhez. Vagy talán ők énhozzám. Velem tartottak a célom felé, vagy épp szembe jöttek vele. Megmutatkoztak, közel jöttek hozzám és megérintettek. Ezért számomra minden egyes talált kép közeli. Az úton talált képek szív közeliek. Az október elejéig látogatható tárlat fotóin arcok, sorsok, szembejövő pillanatok elevenednek meg, miközben eljutunk a Csillagmezőn nyugvó szenthez. Camino de Santiago (de Compostella) a zarándokút teljes, hivatalos elnevezése, tehát: Út a Csillagmezőn nyugvó Szent Jakabhoz. Az El Camino vonzza napjainkban Jeruzsálem és Róma mellett a legtöbb zarándokot. Az utat végigjárók száma a 11. és 12. században tetőzött, akkor mintegy félmillióan vágtak neki az útnak. Akkor született meg francia nyelven az első zarándok útikönyv, a Codex Calixtinus, Aymeric Picaud szerzetes tollából. A 17. századra csökkent az út népszerűsége, de megjelent egy újabb könyv A francia út címmel, aminek a szerzője az olasz Domenico Laffi volt. A 18. és 19. században egyre erősödött a hanyatlás, Szent Jakab azonban továbbra is védte Spanyolországot. Aztán feltérképezték az utat, s ennek az áldozatos munkának a gyümölcseként született meg az El Camino de Santiago című első modern turistakönyv.
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
- Mi ennek a kegyhelynek a vonzereje, miért vállalják az emberek az utat, s a vele járó megpróbáltatásokat? - tette fel a kérdést a polgármester. A válasz egyszerű: Szent Jakab tisztelete, aki Jézus legaktívabb apostola volt. Jakab hűen követte Jézust és hintette tanait, majd Jézus halála után Jeruzsálem egyházi feje lett. Amikor aztán Heródes az egyházra támadt, először Jakabot ölette meg, ő lett az első mártír az apostolok között. Lefejezett testét nem engedték Jeruzsálemben eltemetni, hanem egy hajóra tették, amelyet a tenger áramlatai a galíciai partokhoz sodorták, ahol a parttól 20 kilométerre levő Campus Stellae nevű domboldalban végül eltemették az apostol testét. Sírja később feledésbe merült, mígnem a kilencedik században egy csillag jelezte annak pontos helyét. Szent Jakabot spanyolul Santiagónak hívják, így a legenda a város nevének eredetére is válaszol. Ezt követően egyre többen zarándokoltak el a sírhoz. Majd 1120-tól Szent Jakab lett Spanyolország védőszentje is.
- Az Út jelentősége abban áll, hogy napjainkban egyre inkább erősödik az emberekben az igény, hogy megmérettessék magukat. Aki elindul, keres valamit, Istent, társat, belső békét - mondta Holler Ferenc.
A fotókat készítő alkotó így vall az útról: Minél messzebb mentem, annál közelebb jutottam. Mikor. Mihez. Mindenhez. A mindenséghez. Minél messzebb mentem, annál közelebb hajoltam. Az úton talált képekhez, sorsokhoz, szentségekhez. Vagy talán ők énhozzám. Velem tartottak a célom felé, vagy épp szembe jöttek vele. Megmutatkoztak, közel jöttek hozzám és megérintettek. Ezért számomra minden egyes talált kép közeli. Az úton talált képek szív közeliek. Az október elejéig látogatható tárlat fotóin arcok, sorsok, szembejövő pillanatok elevenednek meg, miközben eljutunk a Csillagmezőn nyugvó szenthez. Camino de Santiago (de Compostella) a zarándokút teljes, hivatalos elnevezése, tehát: Út a Csillagmezőn nyugvó Szent Jakabhoz. Az El Camino vonzza napjainkban Jeruzsálem és Róma mellett a legtöbb zarándokot. Az utat végigjárók száma a 11. és 12. században tetőzött, akkor mintegy félmillióan vágtak neki az útnak. Akkor született meg francia nyelven az első zarándok útikönyv, a Codex Calixtinus, Aymeric Picaud szerzetes tollából. A 17. századra csökkent az út népszerűsége, de megjelent egy újabb könyv A francia út címmel, aminek a szerzője az olasz Domenico Laffi volt. A 18. és 19. században egyre erősödött a hanyatlás, Szent Jakab azonban továbbra is védte Spanyolországot. Aztán feltérképezték az utat, s ennek az áldozatos munkának a gyümölcseként született meg az El Camino de Santiago című első modern turistakönyv.
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
- Mi ennek a kegyhelynek a vonzereje, miért vállalják az emberek az utat, s a vele járó megpróbáltatásokat? - tette fel a kérdést a polgármester. A válasz egyszerű: Szent Jakab tisztelete, aki Jézus legaktívabb apostola volt. Jakab hűen követte Jézust és hintette tanait, majd Jézus halála után Jeruzsálem egyházi feje lett. Amikor aztán Heródes az egyházra támadt, először Jakabot ölette meg, ő lett az első mártír az apostolok között. Lefejezett testét nem engedték Jeruzsálemben eltemetni, hanem egy hajóra tették, amelyet a tenger áramlatai a galíciai partokhoz sodorták, ahol a parttól 20 kilométerre levő Campus Stellae nevű domboldalban végül eltemették az apostol testét. Sírja később feledésbe merült, mígnem a kilencedik században egy csillag jelezte annak pontos helyét. Szent Jakabot spanyolul Santiagónak hívják, így a legenda a város nevének eredetére is válaszol. Ezt követően egyre többen zarándokoltak el a sírhoz. Majd 1120-tól Szent Jakab lett Spanyolország védőszentje is.
- Az Út jelentősége abban áll, hogy napjainkban egyre inkább erősödik az emberekben az igény, hogy megmérettessék magukat. Aki elindul, keres valamit, Istent, társat, belső békét - mondta Holler Ferenc.
A fotókat készítő alkotó így vall az útról: Minél messzebb mentem, annál közelebb jutottam. Mikor. Mihez. Mindenhez. A mindenséghez. Minél messzebb mentem, annál közelebb hajoltam. Az úton talált képekhez, sorsokhoz, szentségekhez. Vagy talán ők énhozzám. Velem tartottak a célom felé, vagy épp szembe jöttek vele. Megmutatkoztak, közel jöttek hozzám és megérintettek. Ezért számomra minden egyes talált kép közeli. Az úton talált képek szív közeliek. Az október elejéig látogatható tárlat fotóin arcok, sorsok, szembejövő pillanatok elevenednek meg, miközben eljutunk a Csillagmezőn nyugvó szenthez. Camino de Santiago (de Compostella) a zarándokút teljes, hivatalos elnevezése, tehát: Út a Csillagmezőn nyugvó Szent Jakabhoz. Az El Camino vonzza napjainkban Jeruzsálem és Róma mellett a legtöbb zarándokot. Az utat végigjárók száma a 11. és 12. században tetőzött, akkor mintegy félmillióan vágtak neki az útnak. Akkor született meg francia nyelven az első zarándok útikönyv, a Codex Calixtinus, Aymeric Picaud szerzetes tollából. A 17. századra csökkent az út népszerűsége, de megjelent egy újabb könyv A francia út címmel, aminek a szerzője az olasz Domenico Laffi volt. A 18. és 19. században egyre erősödött a hanyatlás, Szent Jakab azonban továbbra is védte Spanyolországot. Aztán feltérképezték az utat, s ennek az áldozatos munkának a gyümölcseként született meg az El Camino de Santiago című első modern turistakönyv.
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
- Az Út jelentősége abban áll, hogy napjainkban egyre inkább erősödik az emberekben az igény, hogy megmérettessék magukat. Aki elindul, keres valamit, Istent, társat, belső békét - mondta Holler Ferenc.
A fotókat készítő alkotó így vall az útról: Minél messzebb mentem, annál közelebb jutottam. Mikor. Mihez. Mindenhez. A mindenséghez. Minél messzebb mentem, annál közelebb hajoltam. Az úton talált képekhez, sorsokhoz, szentségekhez. Vagy talán ők énhozzám. Velem tartottak a célom felé, vagy épp szembe jöttek vele. Megmutatkoztak, közel jöttek hozzám és megérintettek. Ezért számomra minden egyes talált kép közeli. Az úton talált képek szív közeliek. Az október elejéig látogatható tárlat fotóin arcok, sorsok, szembejövő pillanatok elevenednek meg, miközben eljutunk a Csillagmezőn nyugvó szenthez. Camino de Santiago (de Compostella) a zarándokút teljes, hivatalos elnevezése, tehát: Út a Csillagmezőn nyugvó Szent Jakabhoz. Az El Camino vonzza napjainkban Jeruzsálem és Róma mellett a legtöbb zarándokot. Az utat végigjárók száma a 11. és 12. században tetőzött, akkor mintegy félmillióan vágtak neki az útnak. Akkor született meg francia nyelven az első zarándok útikönyv, a Codex Calixtinus, Aymeric Picaud szerzetes tollából. A 17. századra csökkent az út népszerűsége, de megjelent egy újabb könyv A francia út címmel, aminek a szerzője az olasz Domenico Laffi volt. A 18. és 19. században egyre erősödött a hanyatlás, Szent Jakab azonban továbbra is védte Spanyolországot. Aztán feltérképezték az utat, s ennek az áldozatos munkának a gyümölcseként született meg az El Camino de Santiago című első modern turistakönyv.
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
- Az Út jelentősége abban áll, hogy napjainkban egyre inkább erősödik az emberekben az igény, hogy megmérettessék magukat. Aki elindul, keres valamit, Istent, társat, belső békét - mondta Holler Ferenc.
A fotókat készítő alkotó így vall az útról: Minél messzebb mentem, annál közelebb jutottam. Mikor. Mihez. Mindenhez. A mindenséghez. Minél messzebb mentem, annál közelebb hajoltam. Az úton talált képekhez, sorsokhoz, szentségekhez. Vagy talán ők énhozzám. Velem tartottak a célom felé, vagy épp szembe jöttek vele. Megmutatkoztak, közel jöttek hozzám és megérintettek. Ezért számomra minden egyes talált kép közeli. Az úton talált képek szív közeliek. Az október elejéig látogatható tárlat fotóin arcok, sorsok, szembejövő pillanatok elevenednek meg, miközben eljutunk a Csillagmezőn nyugvó szenthez. Camino de Santiago (de Compostella) a zarándokút teljes, hivatalos elnevezése, tehát: Út a Csillagmezőn nyugvó Szent Jakabhoz. Az El Camino vonzza napjainkban Jeruzsálem és Róma mellett a legtöbb zarándokot. Az utat végigjárók száma a 11. és 12. században tetőzött, akkor mintegy félmillióan vágtak neki az útnak. Akkor született meg francia nyelven az első zarándok útikönyv, a Codex Calixtinus, Aymeric Picaud szerzetes tollából. A 17. századra csökkent az út népszerűsége, de megjelent egy újabb könyv A francia út címmel, aminek a szerzője az olasz Domenico Laffi volt. A 18. és 19. században egyre erősödött a hanyatlás, Szent Jakab azonban továbbra is védte Spanyolországot. Aztán feltérképezték az utat, s ennek az áldozatos munkának a gyümölcseként született meg az El Camino de Santiago című első modern turistakönyv.
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
A fotókat készítő alkotó így vall az útról: Minél messzebb mentem, annál közelebb jutottam. Mikor. Mihez. Mindenhez. A mindenséghez. Minél messzebb mentem, annál közelebb hajoltam. Az úton talált képekhez, sorsokhoz, szentségekhez. Vagy talán ők énhozzám. Velem tartottak a célom felé, vagy épp szembe jöttek vele. Megmutatkoztak, közel jöttek hozzám és megérintettek. Ezért számomra minden egyes talált kép közeli. Az úton talált képek szív közeliek. Az október elejéig látogatható tárlat fotóin arcok, sorsok, szembejövő pillanatok elevenednek meg, miközben eljutunk a Csillagmezőn nyugvó szenthez. Camino de Santiago (de Compostella) a zarándokút teljes, hivatalos elnevezése, tehát: Út a Csillagmezőn nyugvó Szent Jakabhoz. Az El Camino vonzza napjainkban Jeruzsálem és Róma mellett a legtöbb zarándokot. Az utat végigjárók száma a 11. és 12. században tetőzött, akkor mintegy félmillióan vágtak neki az útnak. Akkor született meg francia nyelven az első zarándok útikönyv, a Codex Calixtinus, Aymeric Picaud szerzetes tollából. A 17. századra csökkent az út népszerűsége, de megjelent egy újabb könyv A francia út címmel, aminek a szerzője az olasz Domenico Laffi volt. A 18. és 19. században egyre erősödött a hanyatlás, Szent Jakab azonban továbbra is védte Spanyolországot. Aztán feltérképezték az utat, s ennek az áldozatos munkának a gyümölcseként született meg az El Camino de Santiago című első modern turistakönyv.
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
A fotókat készítő alkotó így vall az útról: Minél messzebb mentem, annál közelebb jutottam. Mikor. Mihez. Mindenhez. A mindenséghez. Minél messzebb mentem, annál közelebb hajoltam. Az úton talált képekhez, sorsokhoz, szentségekhez. Vagy talán ők énhozzám. Velem tartottak a célom felé, vagy épp szembe jöttek vele. Megmutatkoztak, közel jöttek hozzám és megérintettek. Ezért számomra minden egyes talált kép közeli. Az úton talált képek szív közeliek. Az október elejéig látogatható tárlat fotóin arcok, sorsok, szembejövő pillanatok elevenednek meg, miközben eljutunk a Csillagmezőn nyugvó szenthez. Camino de Santiago (de Compostella) a zarándokút teljes, hivatalos elnevezése, tehát: Út a Csillagmezőn nyugvó Szent Jakabhoz. Az El Camino vonzza napjainkban Jeruzsálem és Róma mellett a legtöbb zarándokot. Az utat végigjárók száma a 11. és 12. században tetőzött, akkor mintegy félmillióan vágtak neki az útnak. Akkor született meg francia nyelven az első zarándok útikönyv, a Codex Calixtinus, Aymeric Picaud szerzetes tollából. A 17. századra csökkent az út népszerűsége, de megjelent egy újabb könyv A francia út címmel, aminek a szerzője az olasz Domenico Laffi volt. A 18. és 19. században egyre erősödött a hanyatlás, Szent Jakab azonban továbbra is védte Spanyolországot. Aztán feltérképezték az utat, s ennek az áldozatos munkának a gyümölcseként született meg az El Camino de Santiago című első modern turistakönyv.
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig
A fotótárlat képein arcok és sorsok jelennek meg, eljutva általa a Csillagmező szentjéig