Hírek

2008.12.17. 03:29

Állandó megújulás

<b>Szombathely </b> - Prof. dr. Pusztay János nyelvész, Vas megye első Prima Primissima díjazottja magyar tudomány kategóriában vehette át az elismerést a vállalkozók napját lezáró gálaesten.

Varga Nóra

Pusztay János a szűkebb szakterületén kívül szakmapolitikai kérdésekkel is foglalkozik. Dolgozott az Európa Tanácsnak, az oroszországi finnugor népek helyzetéről készült jelentést ő és egy észt politikus készítette el. Az Európa Parlament finnugor frakciójával is együttműködik, az általuk szervezett fórumok állandó résztvevője. A Finnugor Népek Világkongresszusának a feladataiból is oroszlánrészt vállal. Emellett a felsőoktatás-politikában is sokat letett az asztalra. Számos tanulmányt írt arról, hogy a magyar felsőoktatásnak hogyan kellene működnie, s arról is, hogy Nyugat-Magyarországnak miért van szüksége egyetemre. 1992-ben az akkori Berzsenyi Dániel Főiskola főigazgatójaként elsőnek kezdte meg hazánkban az integrációs tárgyalásokat nagy egyetemekkel. Felismerte, hogy csupán így tud a tudományok területén szélesen mozogni tudó intézmény a térségben kialakulni. Sajnos ezt a törekvést nem tudta véghezvinni. Az utódoknak ez nemrég sikerült. Hangsúlyozta, ezt ki kell használni. Ha a Savaria Egyetemi Központot (SEK) meg tudják tölteni olyan programokkal, amelyek vonzóak a diákok számára, akkor az intézménynek nem kell az életben maradásért küzdenie ebben a hallgatóínséges időszakban. Magyarország szakemberigényét négy-öt nagy egyetem ki tudná elégíteni, ráadásul ezeknek a paraméterei jobbak, mint a szombathelyié. Pusztay János úgy gondolja, hogy a nagy egyetemek és a halálra ítéltek között (az utóbbi években radikálisan csökkent a hallgatói létszám) az a különbség, hogy az előbbiek lusták, nehezen mozognak, kevés náluk az innováció, de az újításokra nincs is szükségük, mert akkor is talpon maradnak, ha a jól bevált gyakorlatot követik. Megújulást a halálra ítélt intézményektől lehet várni, amelyeknek a vezetői arra vannak kényszerítve, hogy valamit tegyenek, mert különben lakat kerülhet az iskola kapujára. Ilyen a SEK is. A professzor szerint nem alulról kell építkezni, nem tömegszakokat kell kínálni a fiataloknak, hanem egyedi képzést. A régi berzsenyis egyetemi szakok továbbgondolásával és újak beemelésével olyan bölcsész csomagtervet lehet készíteni (talán még nem késő), amely vonzó a hallgatók számára. Korábban leírta egy elemzésben, ha nem tesznek semmit, három év múlva elfogynak a hallgatók, s három év múlva jelentősen megcsappant a számuk. Végül, de nem utolsósorban régiópolitikával is foglalkozott. A 2004-ben íródott Búcsú váramtól című kötetében arról értekezik, hogyan lehetne Szombathelyt fejleszteni. A múltra, Savaria történetére és a magaskultúrára (kutatás-fejlesztés, művészetek, egyetem) lehet építeni. Továbbá mecenatúrára is szükség van, amely során felépíthetők a jövő műemlékei. Ha nem alkotunk érdemleges dolgot, akkor maradnak az egyre rosszabb állapotban lévő római kori emlékeink, viszont a mostani korból nem hagyunk semmit örökül utódainknak. Nem szabadna sem energiát, sem pénzt ezek felépítésére sajnálni. Ha a megújulás elindul, akkor az egyik lépés hozza a másikat, így olyan értékek teremtődhetnek, amelyek Szombathelyre vonzzák a turistákat. Pusztay János szerint ezeknek a lépé-seknek a betartásával lehetne a vasi megyeszékhelyt élhetővé tenni. Arra esküszik, hogy felülről, a magaskultúra felől kell szervezni a várost, még akkor is, ha ezt a lakosság jelentős része nem fogadja el, főleg ebben a válságos időszakban. Ha Szily püspök abból indult volna ki, hogy milyen a gazdasági helyzet a 18. században, akkor nem építette volna meg az ország egyik legnagyobb dómját és a püspöki palotát sem. A professzor másik példája Éhen Gyula, aki Szombathelyt az ország egyik legmodernebb városává tette. Igaz, a város anyagilag nehéz helyzetbe került, de utána jött Brenner Tóbiás, aki szanálta a várost. Ők bevállalták, hogy anyagi erejükön felül is fejlesztenek, felépítették azokat az épületeket és intézményeket, amelyek meghatározzák a város hangulatát, arculatát és jövőképét. Pusztay János szerint Szombathely jövője nagyban függ attól, hogy sikerül-e olyan nagyobb volumenű beruházásokat meghonosítani, amelyeket nem csak az olcsó munkaerő miatt hoznak ide, mert ezek kapuira előbb-utóbb lakat kerül. Azt pártolja, hogy olyan ipar települjön a városba, amely kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, mert ezek a cégek nem fognak elmenni Szombathelyről.

Vas megye Prima Primissima díjas professzora idén ünnepelte hatvanadik születésnapját, de még mindig tele van tervekkel és ötletekkel. Nemrég elindította a Collegium Fenno-Ugricum intézetet. Ez az oroszországi finnugor népek nyelvi, kulturális támogatását tűzte ki célul. Koor- dinálnak egy nyelvfejlesztési és egy tankönyvírási programot, valamint oroszországi finnugor népeket bemutató tudományos-ismeretterjesztő munkákat is kiadnak oroszul és a népek anyanyelvén. Olyan egyetemi hálózatot kíván a közeljövőben létrehozni, amelybe bekapcsolják azokat az oroszországi és magyar intézményeket, ahol oktatják a finnugor nyelveket. A hallgatók videokonferencia segítségével vehetnek részt az órákon. A másik álma a közép-európai egyetemek virtuális hálózatának a kiépítése, ahol Közép-Európával foglalkozó majdani döntéshozókat és szakértőket képeznek.Pusztay János idén ünnepelte hatvanadik születésnapját, de még mindig tele van tervekkel

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!